Ilyen lenne Orbán új világa

"Új irány, Magyarország, új irány, magyarok!" - hirdetett új jelszót Orbán Viktor, aki a megszokottól eltérően beszéde végén ezzel a mondattal, és nem a tőle megszokott "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" felkiáltással búcsúzott hallgatóitól.

A Fidesz elnöke 11. értékelését arra a gondolatra építette, hogy a gazdasági világválság egy korszakos változás látványos, kellemetlen és gyötrő kísérőjelensége, a világban ugyanis egy 80 éves, Közép-Európa történetében pedig egy 20 éves korszak zárult le.

"Nem az irányító rendszerrel, sokkal inkább a hajtóművel lehet a baj" - fogalmazott a pártelnök. Szerinte a mostani válságot a pénz túltermelése okozta, mivel olyan pénzügyi rendszert épült fel, amelyben a világ teljes jövedelmét tízszeresen meghaladta a banki és a tőzsdei ügyletek összege, és ez a "buborék" pattant el.

"Reményeink szerint mindaz, aminek most szenvedő alanyai vagyunk, elvezet bennünket az eszét vesztett kapitalizmus korszakából a józan piacgazdaság korszakába", ahol a piacokat ésszerűen szabályozni kell - tette hozzá. Kifejtette: munkát, jövedelmet kell biztosítani az embereknek, és közben meg kell fékezni a bankok, tőzsdei cégek korlátlan pénzteremtési lehetőségét.

Szerinte ezért a nemzetállamok ellenőrzése alá kell vonni a nemzeti pénzpiacokat, a nemzetközi pénzpiacokat pedig a nemzetállamok feletti ellenőrzés alá kell vonni- jelentette az MTI.

Orbán Viktor bírálta a jegybank egyik intézkedését, amely miatt szerinte a külföldi kézben lévő leánybankok könnyebben jutnak euróhoz, mint a Magyarországi központtal működő pénzintézetek. Kijelentette: az új világban érték marad ugyan a külföldi befektetés, de egyenlő szerepet és lehetőséget kell kapniuk az adózásban és a hitelezésben a magyar vállalkozásoknak. Közölte: ha nincs a tavalyi népszavazás, akkor tőzsdére vihették volna az egészségbiztosítást.

A pártelnök szerint a világgal ellentétben Magyarországon halvány jele sincs a megújulásnak, a magyar politikai vezetők a reménytelenség emberei, akik a régi világban akarnak maradni.

A politikus kijelentette: Magyarország gyakorlatilag csődbe került, mivel lassan minden forint adósságszolgálatra megy el, a kormány pedig újabb hiteleket vesz fel, egyre rosszabb feltételekkel, egyre magasabb kamatra.

"Mi nem legyőzni akarjuk a kormány politikáját, hanem túl akarunk rajta lépni rajta" - jelentette ki a pártelnök.

Szerinte Magyarország változást akaró nemzedékeinek össze kellene fogniuk, és az elsöprő többség hangján ki kellene mondaniuk, "hogy területi követeléseink vannak, vissza akarjuk kapni a hazánkat, a saját országunkat azoktól, akik magánvállalatukként kezelték és csődbe vitték". Szerinte ebben fontos állomás lesz az Európai Parlamenti választás.

Orbán Viktor közölte: esze ágában sincs feladni, mert sem ő, sem a Fidesz nem végezte el a 20 évvel ezelőtt megkezdett munkát, a polgári Magyarország felépítését.

Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese az országértékelő beszédre reagálva azt mondta, hogy Orbán Viktor ötvenperces szónoklatában nem beszélt a megoldásokról, az ország valós problémáiról. "Egyértelművé vált, reménytelen, hogy valaha is, amikor megszólal, halljunk tőle egyetlen konkrét javaslatot, amely közelebb visz bennünket a válság kezeléséhez, az ország megerősítéséhez" - mondta.

Szent-Iványi István, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke szerint alapvetően mérsékelt hangvételű volt Orbán Viktor beszéde, amely mögött nyilván az a politikai számítás állt, hogy ne csak egy szűk támogatói táborhoz, hanem a szélesebb közönséghez szóljon. A liberális politikus hangsúlyozta: Orbán Viktor nagyon hosszan beszélt, de nagyon kevés konkrétumot mondott. Különösen feltűnő, hogy a két legsúlyosabb problémával, a gazdasági válsággal és a társadalmi megosztottsággal, illetve a gyűlöletkeltéssel kapcsolatban semmilyen konkrét megoldási javaslata nem volt - fűzte hozzá.

Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF szóvivője úgy reagált: azonnali cselekvésre, nem pedig semmitmondó mesére van szükség, az ország ugyanis nagy bajban van. A szóvivő közölte: a semmitmondó meséket már a miniszterelnöktől is meg lehetett szokni.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet szakértője szerint Orbán Viktor a Fidesz néppárti jellegét hangsúlyozta azzal, hogy minden társadalmi csoportra külön odafigyelt beszédében.

Kiszelly Zoltán politológus úgy vélte, hogy a pártelnök három generációt szólított meg: az időseket, a negyvenéves rendszerváltókat és a fiatalokat. Ugyanakkor nem szólt mindenkihez: nem volt szó a szegényekről, a nagyon gazdagokról és a romákról sem. Orbán Viktor nagyon közérthetően beszélt, ezzel is a bizonytalan szavazókat próbálta megszólítani - mondta.

Juhász Attila, a Political Capital elemzője úgy vélekedett, hogy a beszéddel kapcsolatban nem lehet konkrét célcsoportokat meghatározni. A válság értelmezésével foglalkozott az évértékelő, az aktuális, napi helyzettől azonban nagyon távoli beszéd volt. Időben is távlatosan beszélt Orbán Viktor. Ennek is az volt a célja, hogy ne kelljen konkrét javaslatokat tennie, és ezzel beszállnia a jelenleg folyó vitába - tette hozzá.