Húszezer forint támogatás iskolázatlanságért
Havonta húszezer forintot fizetnek januártól azoknak a szülőknek, akik óvodába hordják a gyereküket és legfeljebb az általános iskolát végezték el – döntött a közelmúltban az országgyűlés. Diszkrimináció – mondják Alsózsolcán, ahol fellázadtak a módszer ellen, s feljelentették az országgyűlést. A szándék érthető, de a módszer nem szerencsés, nehezen védhető az iskolázottabb szegény családok előtt – állítják a fővárosban, ahol vélhetően nem is fognak élni ezzel a lehetőséggel. Óvónőket és pedagógusokat is megosztja a jogszabály, ám abban egyetértenek, hogy a végeredmény a fontos: minél több veszélyeztetett gyerek kerüljön be az óvoda biztonságába, ahol enni kapnak, s megfelelően bánnak velük.
Úgy tudjuk, az új segéllyel az Oktatási Minisztérium azt akarja elérni, hogy minél többen járjanak óvodába, s az ösztönzésre 760 millió forintot különített el a tárca, s arra számítanak, hogy összesen 20-30 ezer család veszi majd igénybe. A jogszabály már a szakmunkás végzettségű szülőket is kizárja a segélyből, szociális helyzettől függetlenül.
A fővárosban nem kell
A cél érthető, a módszer viszont nem szerencsés, feszültséget szíthat egy-egy kisebb településen – nyilatkozta a 168ora.hu-nak Hajdu László, XV. kerületi polgármester, aki szerint az új támogatási lehetőséget a fővárosban nem is fogják bevezetni. A Rákospalota-Pestújhely-Újpalota alkotta városrészben legalábbis biztosan nem, pedig itt is jelentős a különféle segélyekből élő családok száma - és a veszélyeztetett gyerek -, de a szülőket számos egyéb eszközzel kényszerítik – már akiket kell – arra, hogy legalább az iskolára előkészítő nagycsoportba hordják el a gyerekeket.
A pénz – egyéb megoldások mellett - ebben a városrészben is a leghatásosabb módszer, ám nem adnak, hanem elvesznek azoktól, akik nem bánnak gondosan a kicsikkel: egyszerűen levonnak a segélyükből. Erre senki nem mondhatja, hogy diszkriminatív, legalábbis azok nem, akik szerény körülmények között élnek, s talán éppen ezért fontosnak tartják az óvodai gondoskodást, s becsülettel ellátják a gyerekeket – véli Hajdu. A polgármester, aki országgyűlési képviselő is, nem tartja szerencsésnek, hogy egy segélyt iskolai végzettséghez kössenek.
Vitatható, de hasznos?
Lehet, hogy a módszer vitatható, talán igazságtalan is, ám tény, hogy nagyon sok szegény sorsú, veszélyeztetett gyerek kallódik, s az „utcáról” egyenesen az iskolába kerül. Ők általában nehezen, vagy egyáltalán nem illeszkednek be a közösségbe, s nagyon nehéz felzárkóztatni a tudásukat is a többiekéhez. Azt azonban az óvodákban és az iskolások is elismerik, hogy egyáltalán nem a szülők iskolai végzettségtől függ, hogy gondoskodnak-e kellően a gyerekeikről.
Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a megkülönböztetés főleg a kis településeken nagy feszültséget szít a szülők között. Azoknak a szakmunkás végzettségű embereknek ugyanis, akik szegény sorban élnek, de természetes a gyerekről való óvodai gondoskodás – is –, nehéz lesz megmagyarázni, hogy egyeseknek csak azért jár a támogatás, mert egykor nem volt lehetőségük, vagy ambíciójuk továbbtanulni.
