Kozmetikázza az OMSZ az adatokat: a kiérkezési időt nem a hívástól számítják
A mentőszolgálat által prezentált adatok alapján egyre gyorsabbak a mentők – derül ki Rétvári Bencének a jobbikos Lukács László kérdésére adott írásbeli válaszából. A humán tárca államtitkára szerint az utóbbi években folyamatosan javult a sürgős esetekben a kiérkezési idő: 2018 végén a 15 percen belüli kiérkezési arány még 78 százalék volt, tavaly év végére pedig ez az adat már 82 százalékra emelkedett.
A javulás azonban az érintettek számára nem ellenőrizhető, mivel az adatok nem összevethetők. Ugyanis a mentőszolgálat által újabban publikált számokkal meglehetősen kreatívan értelmezik a valóságot – írja a Népszava.
A lap szerint egyrészt
a kiérkezési időt nem a hívástól számítják, hanem a mentőgépkocsik indulása és a helyszínre érkezés között rögzítik.
Így az adatok nem csak azokkal a percekkel látszanak rövidebbnek, ami a kikérdezéssel telik, hanem teljesen elfedik azt, amikor kapacitáshiány miatt nincs elindítható gépkocsi a szolgálatnál. Ilyen helyzet a fővárosban és az ide tartozó agglomeráció esetében meglehetősen gyakran fordul elő. A Népszava értesülései szerint
délután öt és hét óra között átlagosan 30 feladatot nem lehet azonnal kiadni, este hét után az ilyen esetek száma tízre csökken.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is megállapította:
hiába költöttek el az előző uniós ciklusban 15 milliárd forint európai pénzt arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékában negyed órán belül kiérkezzenek, ezt nem sikerült teljesíteni.
A Népszava arról érdeklődött, hogy megyénként mennyi volt az átlagos 15 percen belüli kiérkezési idő. A kapott válaszban csak az autózással töltött időt számolták, így pedig 2019 első 11 hónapjában Győr-Sopron megyében volt a legjobb a helyzet, ahol az esetek 88,1 százalékában értek ki 15 perc alatt, a legrosszabb pedig Pest-megyében ahová 68,9 százalékban értek ki a sürgős hívásokra.
