Hova, tovább - Erzsébetváros
Úgy nyilatkozott a miniszterelnök bő másfél éve, hogy egymillió új munkahelyet hoznak létre. Ezt a célt az országra értette. Nézzük a visszáját ellenzéki szemüvegen keresztül, hogyan megy mindez Erzsébetvárosban. A választók 2010 októberében úgy gondolták, hogy ha az önkormányzat is narancsszínű lesz, akkor sok-sok új munkahely születik.
Azonban nem így lett: az első döntések egyike tavaly decemberben a Kamilla Kht.-val való szerződés módosítása volt, azaz kioperálták a szerződésükből a közmunkások foglalkoztatását. Ez nagyjából évi 200 embernek adott lehetőséget, évente kilenc hónapot dolgozhattak napi 8 órában adómentes minimálbérért. Az ígért munkahelyteremtés helyett az önkormányzat pályázott. Ennek az lett az eredménye, hogy 90 ember 3 hónapig dolgozhat napi 4 órában és 17 fő pedig 12 hónapig napi 8 órában megadóztatott minimálbérért. Hogyan lehet ebből megélni?
Ezután bezártak és összevontak iskolákat, ahonnan 70 feletti a kirúgottak száma. Nemrég döntöttek a szociális intézmények, a Pedagógiai Szolgáltató átszervezéséről, ami ismét tucatnyi munkatárs elbocsátásával járt. Továbbá csökkentették a Polgármesteri Hivatal létszámát, ami kb. 30 olyan tapasztalt embert jelentett, akik a lakosság számára szolgáltattak. A fideszes kerületi vezetés eddigi munkahely-teremtési mérlege negatív.
Ha jól számoljuk, akkor szűk két év alatt sikerült Erzsébetvárosban csak ennek az önkormányzatnak közel 250 munkahelyet megszüntetni eddig. Akkor Orbánnak igyekeznie kell, mert 1.000.250 új munkahelyet kell létrehozni, bár közben a hivatalba és a vagyonkezelőhöz sok ismerős került - az ő sorsuk már megnyugtatóan rendeződött.
Hogyan fejlődött a közbiztonság Erzsébetvárosban?
Az elmúlt évek során komplex közbiztonsági rendszer épült ki a kerületben. Ennek eredménye, hogy a közbiztonságban az első három budapesti kerület között volt.
Az új vezetés másképpen akarta. Tavasszal egyik napról a másikra elzavarták a kerületőrséget, ami a közterületeken 24 órás ügyeletben volt. Ott voltak minden téren, járták az utcákat is, különösen az iskolák és más problémás helyek környékén. A cég közbeszerzésben nyerte el ezt a feladatot. A lakosság elégedett volt velük, a polgármester magánhadseregként emlegette őket, majd útilaput kötött a talpukra.
Hónapokig a polgárőrök zárták-nyitották a terek kerítését, de elunva az ingyen munkát, abbahagyták. Gyorsan megemelték a közterület-felügyelők létszámát, de nekik más a feladatuk: járni az utcákat.
Ha megnézzük a tereket, a kerítések megrongálva, a kapuk leszakítva, az őrbódék összetörve, mindenütt szemét. Időnként rendet csinálnak, de nincs 24 órás őrzés.
Van még a rendőrség, akikkel nagyon jó a kapcsolat. Azonban központilag bármikor elvezényelhetők, akkor csak 1-2 járőr marad. Ami egy kis kerületnek is kevés.
A polgármesteren kívül mindenki elégedetlen a közbiztonsággal.
Mi lett a köztisztasággal?
Az utcákon a tisztaság mindennapos probléma volt. Az évek során nagyot javult a helyzet a közmunkások napi takarítási munkájával, mellette a hetenkénti gépi takarítással, a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével, a szokásos lomtalanítással és a veszélyes hulladék gyűjtésével.
2011 elejétől azonban a közmunkásokat leépítették, ami kb. 250 ember munkáját és a megélhetését jelentette.
A takarító Kamilla Kht. nem foglalkoztathat közmunkásokat, maradt a gépi takarítás. Ez viszont nem mindennapos. Az utcákon, tereken sokkal több a szemét, a kutyagumi.
Egy alkalommal az illetékes önkormányzati bizottság úgy döntött, hogy a Klauzál téren megszünteti a szelektív hulladékgyűjtő szigetet, mert „a környéke szemetes” és „úgyis van házankénti gyűjtés”. Arra a megjegyzésre, hogy a takarítás lenne jó megoldás, oda sem figyeltek. És mi van az üveggel, amit a házakban nem gyűjtenek? Hát az meg nem érdekelte őket. Sőt, az egyik lelkes bizottsági tag javasolta az Almássy téri gyűjtő megszüntetését, amit gyorsan meg is tettek.
Drasztikus lakbéremelés – egyik napról a másikra
Szeptember végén az erzsébetvárosi képviselő-testület fideszes többsége új lakásbérleti rendeletet fogadott el. Ebben az új szabályok között szerepelt a lakbér azonnali (október 1-től) való emelése. Az még hagyján, hogy az eddig bruttó bérleti díjat nettónak nevezték át és így hozzá jön a 25 % áfa. Az is magyarázható, hogy külön szolgáltatásokért külön kell fizetni: közös területek takarítása, világítása és a lift. Viszont minden élő bérleti szerződést átminősítettek költségelvűvé, ami önmagában 43 % emelést jelent. Aki úgy gondolja, hogy jogosult szociális kedvezményre, az kérje ezt. Aki úgy gondolja, hogy lakása fekvése, állapota miatt jogosult műszaki kedvezményre, az is kérje.
Ha egyenként nézzük a tényezőket, a következő látszik. Az áfa miatt januártól újabb, automatikus emelés lesz. Februártól automatikusan működik az éves 5 % emelés, de a testület jogosult ennél magasabb emelésről is dönteni.
A külön szolgáltatásoknál nincs tételes elszámolás, de tapasztalat szerint magasabbak a díjak, mint a társasházakban. A műszaki kedvezményt a kezelő automatikusan adhatta volna, mert nemrég felmért minden önkormányzati lakást.
Az is új szabály: aki két alkalommal nem fizet határidőre, azt büntetik (átsorolás, felmondás, kilakoltatás).
A költségelvűvé minősítés módja botrányos. Normális országban mindenkinek küldenek levelet, hogy – mondjuk 30 napon belül – igazolja a szociális jogosultságát. Aki nem igazolja, vagy azt nem fogadják el, ott történik az átminősítés. Itt az összes bérlőnek bevezették a drágábbat, amit azonnal fizetni kell. A bérlők többsége nincs abban a helyzetben, hogy a jövedelméből kétszeres lakbért fizessen postafordultával. Ugyanis a tájékoztató mellé tették az új összegről szóló csekket is, 15 napos fizetési határidővel. Arról nem tudni, hogy a többletbefizetést mikor és hogyan számolják el.
Az önkormányzat tavaly látványos "Mosolyhivatal"-ként igyekezett emberközelivé tenni a tevékenységét. Nos, ez a mosoly mára lekonyulóban.