Hős utca: képtelen az önkormányzat megbirkózni a drogproblémával és a lakhatással

Az Átlátszó szerint pedig a Hős utcaiak elhelyezésére vásárolt lakások több mint fele üresen áll.

2021. október 18., 11:44

Szerző:

Két hónapja, június 29-én járt le a Belügyminisztérium által a Hős utca rendbetételére adott 2,1 milliárd forintos támogatás felhasználásának második alkalommal meghosszabbított határideje. A telepfelszámolás évek óta húzódik, azonban úgy tűnik, egyelőre nem sikerül pontot tenni az ügy végére. Azt is megtudtuk Kőbánya vezetésétől, hogy a lakásvásárlás, lakásfelújítás címén összesen több, mint 1 milliárdért beszerzett önkormányzati ingatlanok több, mint fele, 50-ből 28 még üresen áll, azaz egyelőre nem került a Hős utcaiakhoz – írja az Átlátszó.

Weeber Tibor alpolgármester elmondta: eredetileg nagyjából 150 tulajdonos lakott a Hős utcában, azonban legtöbbjükkel sikerült megállapodásra jutni. A magántulajdonosoktól az önkormányzat vagy megvásárolta a lakásukat vagy pedig önkormányzati bérlakást kínált cserébe, az önkormányzati lakások bérlőit pedig máshová helyezték el.

A Hős utcaiakat ide köti minden: a család, a munkájuk, a szociális hálójuk. Mindezeket figyelembe véve ők egy 14–16 milliós összeget tartanának elfogadhatónak egy-egy Hős utcai ingatlanért cserébe. Összehasonlításképp: az önkormányzat Átlátszónak küldött, augusztusi tájékoztatása szerint átlagosan ennél jóval kevesebb pénzért,

mindössze 6,33 millióért kártalanították eddig a lakókat.

Az ATV még egy 2019-es riportban számolt be arról, hogy mennyi problémát jelent a Hős utcai lakosoknak a lakhatásuk. Egy ott lakó nő szerint pedig olyan is előfordult, hogy az önkormányzat szomszédjától megvásárolta ingatlanját, de a lakásért kapott pár millió forintos összegből, csak vidéken tudott egy kis házat vásárolni. A ház, mint utólag kiderült, árterületre épült, így az első áradáskor elmosta a víz, a nő számára a lakhatása pedig újból problémát jelentett.

De akadnak olyanok is, akiknek 5 millió forintot kínál az önkormányzat, ezért inkább maradnak a drogtanyán. Hiába fosztják ki őket rendszeresen, az önkormányzat által kínált lehetőségek nem jelentenek megoldást a számukra.

„Augusztus közepén írtuk meg, hogy idén június 29-én járt le a több, mint két éve húzódó, a Hős utca 15/A-B lakótömbök felszámolására nyújtott 2,1 milliárdos támogatás felhasználásának határideje, ezért utánajártunk, mennyit sikerült felhasználni a pénzből. Az önkormányzat válaszából kiderült, hogy a legtöbbet, egészen pontosan a teljes támogatási összeg 63%-át felújításra, ingatlanvásárlásra költöttek, amire a Hős utcai lakosok elhelyezése miatt volt szükség.

A Kontúr Egyesület azonban máshogy látja a helyzetet, mint a Magyar Nemzetnek nyilatkozó alpolgármester. Molnár Zsuzsanna, az Egyesület elnöke az Átlátszónak úgy fogalmazott: nem érti, hogyan tudott az önkormányzat elszámolni a támogatással, amelynek eredeti célja az lett volna, hogy le legyen bontva a Hős utcai hírhedt lakótömb” – írja az Átlátszó.

„Tudomásuk szerint ugyanis még mindig nagyjából 50 olyan magántulajdonos van, akivel nem sikerült az önkormányzatnak megegyeznie”

– teszi hozzá a lap.

„Sokkal jobban megérné nekik, ha rászánnának egy kicsit több pénzt, de hamarabb tudnák rendezni a helyzetet” – fejtette ki Molnár Zsuzsa. Az Egyesület álláspontja szerint fontos, hogy akkora összeggel kártalanítsák a magántulajdonosokat, amiből egy fenntartható, jó állapotban lévő lakást tudnak vásárolni (hiszen a felújításra szoruló ingatlanokra gyakran további, tetemes összegeket kellene szánniuk, ami nem áll a lakók rendelkezésére).

A BM támogatásból vett ingatlanok 57,1 %-a egyelőre kihasználatlanul várja, hogy eladják, illetve kiadják a Hős utcaiaknak.

(Kiemelt kép: A piece of crack in front of the garden of Eole in Paris. Photograph by Robin Tutenges / APJ / Hans Lucas)

 

Papp László, Debrecen polgármestere nem ért egyet a kormány Versenyképes Járások programjának jelenlegi formájával, ami elvonná a településektől az iparűzési adó növekményét. A fideszes polgármester szerint a gazdag városoknak támogatni kell a szegényebb települések fejlődését, de ennek van egy egészséges határa.