Hogy mi van? – Szijjártó Péter

Azt állítja Szijjártó Péter,
a Fidesz elnöki stábjának vezetője, hogy Magyarország „a szocialista kormányok 2002 óta sorozatosan elhibázott gazdaságpolitikája következtében” Európa betonbiztos sereghajtójává vált. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a második negyedévben 7,6 százalékkal csökkent a magyar GDP az előző év hasonló időszakához képest.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Magyarország nem vált Európa betonbiztos sereghajtójává. Ha csupán a legutóbbi és nem teljes körű GDP-adatokat nézzük, akkor mögöttünk van a seregben Románia mínusz 8,8 százalékkal, de különösen a három balti ország, nevezetesen Észtország mínusz 16,6, Lettország mínusz 18,2 és Litvánia mínusz 22,6 százalékkal.

A finnektől még csak havi GDP-adat érkezett lapzártakor, ám júniusban a finn GDP 11,1 százalékkal maradt el a tavalyitól, és mivel a májusi és az áprilisi is nagyjából ennyivel, megkockáztatom, hogy az összesített GDP-visszaesés Finnországban kifejezetten brutális lesz, vagyis eddig mindenben jó példaként emlegetett rokonaink ebben az összefüggésben majdnem a sereget hajtják.

De persze a sereghajtó megjelölést nemcsak erre szokták használni Fidesz- és országszerte. Épp ezért nem árt leszögezni, hogy Magyarország nem volt és ma sem sereghajtó az Európai Unió 27 tagállama között.

Az ugyebár nem szorul bizonyításra, hogy az uniós tagok közül Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia, de még Lengyelország is szegényebb, mint mi vagyunk, az egy főre jutó GDP-ben mindenképpen.

Kétségtelen, az elmúlt három évben a magyar fejlődés (a költségvetési kiigazítás miatt) elakadt, de még 2008-ban is az uniós átlag 62,9 százalékán álltunk, míg 2002-ben csak 61,3 százalékon. Igaz, közben például a csehek, a lengyelek és a szlovákok gyorsan növekedtek (a 2002-t megelőző években viszont kirívóan lassan), de a lengyelek még mindig csak 57,5 százalékon vannak, a csehek pedig mindig is előttünk jártak, 2002-ben például az uniós átlag 70,2 százalékán.

Amiben lemaradtunk, az 2006 után a növekedési ütem, bár ebben például már 2002-ben is lehagyott bennünket Szlovákia (4,8 százalékos növekedésével) vagy Észtország (7,8-cal). Tehát akkor sem voltunk éllovasok, ha tetszenek érteni.

Mint ahogy nem vagyunk ma sem sereghajtók. A mostani válságban sem. A 2009-re várható költségvetési hiány pedig (ebben 2006-ban és 2007-ben valóban utolsók voltunk) a The Economist előrejelzése szerint nálunk jóval kisebb lesz, mint az euróövezetben (ott 5,9, nálunk 3,9 százalék).

Temetni a halottat szokás. Magyarország a kétségtelen gazdaságpolitikai hibák ellenére mozog. Bár sokan, úgy látszik, halottat kiáltanak, és feltámadásra játszanak. Meg egy nemzetmentő csodatevőre.