Hogy mi van?

Bolgár György sorozata

Azt állítja Orbán Viktor
(a Die Weltwoche című svájci hetilapnak adott interjújában), hogy „elvesztettük azt, ami az európai földrészt vonzóvá tette: a szabad politikai vitát. Az EU a politikai korrektség miatt egyfajta királyi udvarrá változott, ahol mindenkinek jól kell viselkednie.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy Európa a legkevésbé sem vesztette el a szabad politikai vitát. Annyira nem, hogy ugyanebben az interjúban nem sokkal később éppen maga Orbán jelentette ki a menekültválságról: „Hónapokon át vitatkoztunk, de az eredmény mindig ugyanaz volt: engedjétek be az embereket.” A vitát nem Európa, hanem Orbán vesztette el. Nem mindegy. Igaz, a párizsi merényletek után lehet, hogy megnyeri. Az se mindegy.

Azt is állítja Orbán
(ugyanott), hogy „Európa elitje, ha szellemi természetű kérdésekről van szó, csak sekélyes és másodrangú témákat vitat meg. Olyan kedves ügyeket, mint az emberi jogok, a haladás, a béke, a nyitottság és a tolerancia.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy ezek se nem sekélyes, se nem másodrangú, se nem kedves ügyek: mindhárom jelző totálisan téves és hamis. Az emberi jogok semmibevételével, eltiprásával ugyanis szabaddá válik az út a legkülönbözőbb embercsoportok, népek és nemzetek leigázására, sőt elpusztítására. Ott viszont, ahol az emberi jogokat tiszteletben tartják, tolerancia és nyitottság van, nő az esély a békére és a haladásra. Ha ez másodrangú és sekélyes, akkor nem tudjuk, miről beszélünk. Helyesebben: nem tudja.

Azt állítja továbbá a miniszterelnök
(szintén a svájci lapnak), hogy a menekültválság mögött egyfajta „master plan” bújhat meg, az európai baloldal szerint ugyanis valamiféle európai szuperállamra van szükség a nemzetállamok helyett, a migránsok pedig általában baloldali szavazók lesznek, „jövőbeli baloldali szavazókat importálnak tehát Európába”.

Azt állítja a nyíregyházi tévé riportere, Tarczy Gyula
(Orbán Viktorral készített interjújában arra a miniszterelnöki közlésre, miszerint „a nyíregyházi állatkert fejlesztése nem marad el”), hogy „köszönjük, bár ezt mondhattam volna folyamatosan”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy nem mondhatta volna folyamatosan, bár a kormányfő valóban végig arról beszélt, milyen támogatásokat kap a város a kormánytól. Ezt megköszönheti a (fideszes) polgármester, az önkormányzat, sőt maga a város népe is, ha úgy akarja, de az újságíró nem. Sem egyszer, sem folyamatosan. Persze lehet, hogy a nyíregyházi kolléga jobban érti az idők szavát, mint mi.

Azt állítja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
(Prágában, a brit külügyminiszterrel tárgyalva), hogy brit belügynek tartja az ottani szociális rendszer átalakítását, ezért nem kíván róla véleményt nyilvánítani.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a Cameron miniszterelnök által előterjesztett brit terv semmiképpen sem belügy, hiszen ellentmond az európai uniós szabályoknak, és éppen ezért akarja Nagy-Britannia megvitatni Brüsszellel. Azonban a munkavállaláshoz kötődő szociális juttatások vagy a lakástámogatások megvonása a külföldi munkavállalóktól a magyarokat is érinti, vagyis úgy tenni, mintha semmi közünk nem volna hozzá, abszurdum. Vagy a bátor Orbán-kormány feltűnő sunyítása.

Azt is állítja Szijjártó Péter
(a visegrádi négyek prágai találkozója után), hogy a migrációs válságban most más európai országok is lényegében ugyanazt csinálják, mint Magyarország, „csak az intézkedéseket másképpen nevezik. Ez képmutatásnak nevezhető.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy bár Szlovénia és Ausztria is drótakadályokat, kerítéseket kezdett építeni a határon, ez nem ugyanaz, mint amit a magyar kormány csinált, mivel mind a szlovénok, mind az osztrákok továbbengedik (legalábbis egyelőre) a menekülteket. A magyar kerítéssel azonban mindenkit kizártak és Szlovénia felé tereltek. Ha a szlovén és az osztrák drótakadályon esetleg nem engednek át senkit, akkor lehet majd azt mondani, hogy íme, a magyar módszer követőkre talált. Addig ez csak képmutató duma.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a menekültek jönnek maguktól is, nem kell őket importálni. Ráadásul a bevándorlók számának növekedése a brit, dán, finn vagy lengyel választások tükrében nem erősítette, inkább gyengítette a baloldalt, mert a hagyományos baloldali szavazók inkább a populista jobboldalhoz pártoltak. Az európai szuperállamról szóló elképzelések pedig nem annyira baloldali szemszögből közelítenek a kérdéshez, hanem főleg abból, hogy Európa csak így lehet gazdaságilag versenyképes, biztonságilag pedig csak erős, föderatív államként tudja megvédeni magát. Ahogy azt egyébként a menekültügyben Orbán is sulykolja, mondván (ebben az interjúban is), hogy nem kérlelni kell a törököket, hanem erőt mutatni. Na, akkor ki mutassa? A görögök? A magyarok? Na ugye: egy erős, szuper Európai Unió.