Hírszerző tiszt: dilettantizmusra utal a Laborc-ügy

„Nem sokat tudok róla, és ez zavar is”, kommentálta a Szilvásy Györggyel, Laborc Sándorral és Galambos Lajossal kapcsolatos eljárást Földi László. A hírszerzés egykori műveleti igazgatója persze egy percig nem vitatja, hogy egy ilyen eljárás nem lehet nyílt, de szerinte a vádat akkor is ismertetni kellene. És Földi azzal sem tud mit kezdeni, hogy valakit őrizetbe vesznek kémkedés gyanújával, majd néhány napon belül szabadlábon távozhat – ugyanis valaki vagy kém, vagy nem kém. Hiszen a kémkedést, magyarázta a volt műveleti igazgató, kétféleképpen lehet helytállóan bizonyítani: vagy bevallja az illető, vagy tetten érik (például amikor anyagot ad át, vagy megbízójával találkozik).

Előbb a bűnös, aztán a bűn

Ami pedig a bizonyítást illeti, egy olyan ügyben – amelynek két volt titkosszolgálati vezető és egy korábbi titokminiszter a főszereplője –, nem volna megengedhető, hogy a vádhatóság képviselői és az őrizetbe vett személyek a bíró előtt próbálják bizonyítani az igazukat. Földi szerint ugyanis két eset van. Az egyik verzió, hogy vagy lezajlott egy normálisan előkészített operatív nyomozás, illetve folyik az operatív eljárást legalizáló nyílt nyomozás, ami szinte biztosan megdönthetetlen tényekkel szolgál. A másik eset, hogy a háttérben zajlik a munka, és ilyen ügyekben semmi nem szivároghat ki, amíg a bírói szakba nem jut a történet. Ráadásul az, hogy az egész ügy a nyilvánosság előtt zajlik, Földi szerint rettenetesen negatív politikai szempontból: negatív a meggyanúsított politikus és a mögötte álló párt számára, de negatív a mai kormányzat számára is, hiszen az egész ügykezelés a kiszivárogtatástól a pontatlan, sablonos fogalmazásig mind dilettantizmusra utal.

És éppen azért botorság lenne azt mondani, hogy nincs az ügyben politikai szál, hiszen, hangsúlyozta Földi, az utóbbi években mindkét oldalon láthatóvá vált, hogy a politika napi szinten próbálja meg a szolgálatok eszközrendszerét használni – a maga érdekében. Az persze nyilvánvaló, árnyalta a képet a volt műveleti igazgató, hogy a stratégiai irányokat (kik az ellenségek, milyen irányban haladjanak a felderítések) a politika határozza meg a titkosszolgálatok számára. Ám azt már nem írhatja elő, hangsúlyozta Földi, hogy például a parlamenti ellenzéki pártokra milyen ügyrend szerint dolgozzanak a szolgálatok. Magyarán: elfogadhatatlan, hogy előbb megvan a bűnös, aztán majd kerestetnek hozzá bűnt, hiszen aki felcseréli a sorrendet, az koncepciós pereket gyárt.

Meg tudják védeni az országot?

Persze a belső erőviszonyok sem hagyhatók figyelmen kívül: ma többen is magas pozícióban vannak azok közül, akiket az előző időszak keményen érintett, például az UD Zrt. ügyében. Ám a felelős pozícióba került embereknek kötelezően függetleníteniük kellene magukat a korábban elszenvedett sérelmektől, objektíven kellene vizsgálniuk az eseményeket, és csak szakmai alapon szabadna dönteniük. Mert bizony a politika a Szilvásy-ügy ilyentén kezelésével megint lejáratja a magyar titkosszolgálatokat. Ugyanis ha tényleg ilyen bűncselekmény történt, az nem a szolgálatok problémája, legfeljebb néhány ott dolgozó emberé – de azzal, hogy mindezt felemás módon nyilvánosságra hozták, Földi szerint úgy tűnhet, hogy a szolgálatok nemhogy az országot, de önmagukat sem képesek megvédeni. És ha ez az utóbbi helyzet valóban valóság, figyelmeztetett a volt műveleti igazgató, az borzasztó negatív módon befolyásolja majd a magyar szolgálatok külföldi megítélését.

Arra a felvetésre, hogy Laborc Sándoron keresztül orosz érdekek érvényesülhettek, a Regnum nevű orosz portál arról ír, hogy ez az ügy valójában az orosz befolyás gyengítéséről is szólhat, Földi szikáran annyit reagált: nem érti az orosz fóbiát, már ha tényleg erről van szó. Oroszországgal a magyar szolgálatok munkakapcsolatban állnak, mégpedig azért, mert nincs ellenséges viszony, vannak közös érdekek – például a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, és bizonyos gazdasági kérdésekben is. Az, hogy információkat gyűjt Magyarországról, az Földi szerint nemcsak Moszkvára igaz, hanem Washingtonra is. A világ minden pontjáról figyelik a világ minden pontját, aminek az egyik eszköze a hírszerzési információk begyűjtése, és bizony érdeklődni lehet, információt gyűjteni lehet, különben minek lenne a CIA, minek lenne a magyar hírszerzés. Persze ez nem ment fel az ügynökség szervezése alól, mutatott rá Földi, mert ügynökséget szervezni tilos.

Laborc Sándor pedig nem KGB-s

„Mert vannak olyan szabályok, amelyekben megállapodtunk a rendszerváltást követően. Ezeket persze senki nem tartja be, de legalább mindenki igyekszik úgy tenni, mintha betartaná”, emlékeztetett Földi. Önmagában az, hogy az oroszok érdeklődnek kelet-európai uniós országok irányában, teljesen normális dolog, úgyhogy Földi szerint ha ebben az ügyben valóban jelen van az orosz szál, akkor figyelembe kell venni, hogy Oroszországhoz még ma is erős köldökzsinórra kötődik Magyarország, hisz a nagy szomszéd szállítja a kőolajat és a földgázt. „Attól, hogy Oroszország számunkra most nem stratégiai szövetséges, még nem kellene ellenséggé tennünk”, figyelmeztetett a volt műveleti igazgató. aki szerint ha kiderülne, hogy Oroszország valóban kémeket szervezett be Magyarországon a legfelsőbb szinten, az a magyar szolgálatok teljes dilettantizmusáról árulkodna.

Laborc Sándor pedig nem KGB-s, szögezte le Földi. A KGB-s kifejezés azt jelenti ugyanis, hogy az adott személyt beszervezte a KGB. Laborc hivatalosan tanult a Szovjetunióban a Titkosszolgálati Akadémián – márpedig amennyiben mégis orosz titkosszolgálati akcióról lenne szó, akkor az is evidencia, egy ilyen feladatra semmiképp nem olyan embert küldenének, akinek papírja van arról, hogy ő hírszerzést tanult a KGB-nél, hanem olyasvalakit, aki más egyetemen tanultak. Az oroszok nem hiszik el, magyarázta Földi, hogy a magyar szolgálatok annyira hülyék lennének, hogy egy ilyen kérdést ne lokalizálnánk az első pillanatban. „Annak idején, amikor Demeter Ervin az UD Zrt. ügyben azt kérdezte, hogy hányszor járt Moszkvában Laborc, azért volt teljes dilettantizmus, mert ha Laborc Moszkvában járt, az éppen azt igazolja, hogy nem kém, ugyanis az összeköttetést nem úgy tartják, hogy gyere már ki és beszélgessünk kicsit”, mondta Földi az ATV-ben. És még hozzátette: az a hírszerző, akit nyíltan beszerveztek, folyamatosan életveszélyes szituációban van, hiszen ő a célország szemszögéből hazaáruló.

A MOL részvények esetleges átjátszását pedig – szigorúan elméleti szinten – Földi nem tartja olyasminek, ami kimeríti a kémkedés fogalmát. A MOL ugyanis nem magyar cég, nemzetközi befektetési alapok rendelkeznek a papírok többségével. A magyar állam most visszavásárolja az oroszok részesedését, ettől azonban nem válik többségi tulajdonossá. Az oroszok egyébként az OMV-től vették meg azt a részvény csomagot, ami most a magyar államhoz kerül. „Ebből tehát az következne, hogy annak idején az OMV is orosz érdekből vásárolta meg a csomagot? Ha ezt állítanánk, akkor nem csak Moszkvával, de Béccsel is szembe kerülnénk, hiszen így azt feltételeznénk, hogy a többségi osztrák tulajdonú OMV az oroszok ügynöke”, ironizált Földi. Úgyhogy a volt műveleti igazgató szerint ebben az ügybe bebújni a MOL mögé - nagyon veszélyes.