Hír TV a G nap után

– Egy minapi interjújában azt mondta, hogy a Hír TV lesz a legjobb televízió. Eddig miért nem volt az?

– Egész pontosan úgy fogalmaztam: most lehetőség van arra, hogy az egyik legjobb legyen.

– Eddig miért nem volt?

– Erről nem sokat tudok, így nem is szeretnék beszélni róla, hiszen tíz évvel ezelőtt dolgoztam itt. Persze hallomásból tudok arról, mi zajlott korábban.

– Mi zajlott?

– Ami történt, azt a Hír TV is vállalta.

– Tarr Péter, a Hír TV vezérigazgató-helyettese a G nap előtti állapotokról így nyilatkozott a Kreatívnak: „Korábban ez a televízió ezer szállal a kormánypártokhoz köthető médium volt. A kormány kommunikációjáért felelős emberek heti rendszerességgel jártak be eligazítani a vezérkart.”

– Nyilván így történt, ha ő ezt mondta. De még egyszer: én akkor még nem voltam itt.

– Ön mégis azzal fogadta el a mostani ajánlatot, hogy a műsoraiban szabadon kérdezhet. Ezt ma külön ki kell kötni?

– Máshol talán igen. De itt mindenféle megkötés nélkül lehet műsort csinálni, nincs már béklyó.

– Miért kötötte ki, ha egyszer magától értetődő?

– Magától értetődő dolgot is szóba lehet hozni. Egyébként nem én kötöttem ki. Már a megkeresés is úgy hangzott: gyere, mert itt azt és úgy csinálhatod, ahogy szeretnéd.

– Előző munkahelyén, a köztévében cenzúrázták a kérdéseit?

– Az Estében is szabadon kérdeztem, nem igazán érdekelt, ki melyik párt tagja. Amikor az egyik oldalról lehazaárulóztak, a másik oldalról pedig az erősebb kérdéseket hiányolták, tudtam, talán jó úton járok.

– Ki kereste meg a Hír TV-től? Simicska Lajos?

– Nem hiszem, hogy ő foglalkozik ilyesmivel. Tudtommal a tévé ügyeibe sem szól bele. A vezetéstől kerestek meg. Két-három hónapig ültem az ajánlaton.

– Miért?

– A változások miatt nem tudtam, mire számítsak itt. Nem az volt a kérdés, hogy otthagyjam-e a közmédiát, hanem az, hogy jöjjek-e a Hír TV-be.

– A köztévéből mindenképp eljött volna?

– Igen, ott már nem akartam maradni. Más irányba ment, teljesen átalakult. Itt pedig garanciát kaptam, hogy azt csinálunk, amit szeretnénk. Az első visszajelzések nagyon jók, a nézettségi adatok is ezt támasztják alá.

– Van nézettségi elvárás?

– Nem tudok róla. Nem is érdekelt soha. Tőlem csak annyit kértek: kérdezzek úgy, ahogy eddig.

– Kit tekint a műsora, a csatornája versenytársának?

– Én senkit. Stratégiával nem foglalkozom, műsorvezető vagyok.

– Más adók közéleti műsorai helyett a néző miért kapcsolna önhöz?

– Más csatornák műsorait nem szeretném kommentálni, de az biztos, hogy itt valódi kérdéseket kapnak az interjúalanyok. És ha a néző azt tapasztalja, hogy ez minden véleménynek hangot adó, korrekt műsor, úgyis itt ragad.

– Az Orbán–Simicska-szakítás fényében hogyan látja a jobboldali sajtó jövőjét?

– Minek foglalkozzam olyannal, amin nem tudok változtatni? Pályámat 1999-ben az abszolút baloldali Satelit TV-ben kezdtem, ám amikor a Hír TV indulásakor idejöttem, mindenki jobboldalinak könyvelt el. Hiába készítek el szakmailag megfelelően egy interjút, viselni kell a bélyeget. Borzasztóak ezek a címkék, pedig mindenhol emberek dolgoznak. Van, amiben konzervatívabb vagyok Harrach Péternél, másban meg liberálisabb, mint Fodor Gábor. Én magamra sem tudnék semmilyen címkét ragasztani. Persze van értékrendem, de hogy a kamerák előtt hogyan beszélgetek, mit kérdezek, ahhoz ennek semmi köze.

– Ha már címke: Kövér László ellenzékinek minősítette a Hír TV-t.

– Ez az ő véleménye. Kétszázötven olyan ember dolgozik itt, aki az összeveszés után sem távozott. Hogy a miniszterelnöknek és Simicska Lajosnak mi a problémája egymással, ahhoz a dolgozóknak semmi közük, ahogy a nézőknek sem.

– Nagy a mozgás a jobboldalon. Új médiumok jönnek létre, ami nyilván kihat a Hír TV-re is.

– A G nap óta valóban sokat változott a helyzet, de azért nem állt a feje tetejére a világ. Kritikusabb hangot üt meg a tévé, de ez egyáltalán nem baj. Inkább az a gond, hogy nem ez a normális és egyáltalán beszélni kell róla.

– Tarr Péter azt is mondta az imént idézett interjúban, hogy „le kell bontani azt a gettót, amit az előző vezetés épített a Hír Tv köré”.

– Ez nem az én asztalom. A mostani vezetés biztosan tesz a változásért.

– A fideszes képviselők nem járnak be önökhöz, hivatalos a bojkott. Így nehéz politikai háttérműsort csinálni.

– Nem könnyű, ez tagadhatatlan, de azért nem kötelező mindent politikusokkal megbeszélni. Szerencsére akad olyan fideszes politikus is, aki bejön.

– Nélkülük viszont nehézkes politikai témákat feldolgozni.

– Azért megoldható. Ráadásul a nézőt nem feltétlenül a sok politikus érdekli. A híradóban egyébként is nyilatkoznak nekünk.

– Sokan felkapták a fejüket az interjúra, amit a Channel 4 műsorvezetője, Jon Snow a minap a brit miniszterelnökkel készített. Igencsak sarokba szorította David Cameront a közel-keleti helyzet kapcsán, amikor Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia titkos együttműködéséről kérdezte. Ilyesmi nálunk elképzelhető?

– Több miniszterelnökkel is készítettem már interjút, de Orbán Viktor volt az egyetlen, akinek sem a kérdéseket, sem bármilyen egyéb részletet nem kellett előre leírni. Ő bármikor, bárkivel, bármiről képes profin beszélgetni.

– Kinek kellett kérdéseket vagy más részletet előre leírni?

– Nevet nem fogok mondani, de nincs is azzal semmi baj, ha a témák előre egyeztetve vannak.

– Orbán kerüli azokat a helyzeteket, amikor valódi kérdéseket kap, szinte kizárólag a közmédiában nyilatkozik.

– Nem tudom, hogy kerüli-e. Egyébként olyankor van elemében, ha valódi kérdéseket kap. Hozzánk sajnos nem jön be. A miniszterelnöki interjú borzasztóan nehéz műfaj, élő ember nem tudja jól csinálni. Annak idején az MTV-ben még Baló György és Betlen János is kapott hideget-meleget egy-egy kormányfői beszélgetés után. Ne legyünk se naivak, se álszentek, minden kormány alatt volt nyomás a közmédián. Nekem is akadt jó néhány ütközésem a tíz év alatt. Előfordult, hogy befejeztem az adást, és nem tudtam, másnap be kell-e még jönnöm. Be kellett.

– Melyik interjú után történt ez?

– Nem akarok személyeskedni.

– 2010 után is előfordult ilyesmi?

– Ilyen élesen nem. Azért nem úgy kell elképzelni, hogy a fülesbe belemondták a szerkesztők, mit kell kérdezni, és tilos volt attól eltérni.

– Pedig nagyjából ezt hallani.

– A mostani közmédiás helyzetet nem ismerem, az én időmben az Estében ilyen soha nem volt. Persze kaptam politikusi üzeneteket minden oldaltól.

– Az üzengetés most is megy. Tarr Péter nyilatkozta: a közmédiából a Hír TV régi vezetői megkörnyékezték a munkatársakat, hogy fenyegetéssel vagy ajánlatokkal elcsábítsák őket innen. „Azt mondták, hogy ez egy süllyedő hajó, az jár jól, aki azonnal elhagyja a fedélzetet, mert itt a rolót úgyis lehúzzák, sőt még sóval be is hintik a helyét.”

– Mégis, szinte mindenki maradt. És ez a helyzet nagy lehetőség a tévé számára, így lehet majd a legjobb.