Hazafias, demokratikus rendezvény, kötéllel a nyakban

2008. szeptember 28., 15:27

Szeptember huszadikának szombatja feltehetőleg úgy vonul majd be a magyar történelembe, mint a tüntetések napja. A profi népnemzeti tüntetők természetesen a kormány ellen demonstráltak, de valójában maguk sem tudják megmondani, tulajdonképpen mit is akarnak.
A chartások és a roma tüntetők a kirekesztés ellen tiltakoztak.

Az események alakulása magáért beszél. A fasiszta jelszavakat üvöltöző ordasok végül megtámadták a rendfenntartó erőket. A magukat igaz hazafiaknak valló „békés” kocsigyújtogatók és a Kossuth-téren fegyelmezetten demonstrálók kontrasztja elgondolkoztató.

Még inkább elgondolkoztató a pártok reagálása. A Fidesz provokációnak tartja a Demokratikus Charta és a roma szervezetek tüntetését. Még titkosszolgálati közreműködést is sejtet nyilatkozatuk. Ezek szerint mindenki magából indul ki. Az MDF reakciója is furcsa, mert csak a valódi demokraták békés utcára vonulását ítéli el, a valóságban szélsőségesen jobboldali vandalizmusba torkollott megmozdulásról nem nagyon beszél Herényi Károly. Meg a régi lemez, hogy a rendőrség így meg úgy. Holott a képviselő úr előtt is világosak az idevonatkozó törvény hiátusai. Pár szót mondhatott volna a Hősök terén elhangzott „békés” beszédekről és a tudósításokból tükröződő ocsmány megnyilatkozásokról.

Egészen véletlenül kaptam el egy olyan műsort az egyik rádióban, ahol egy német újságíró nyilatkozott a média és a szélsőjobbos, fasiszta jelenségek „kezeléséről”. Amelynek lényege az volt, hogy a kérdezők zöme nincs tisztában a jelenség társadalmi veszélyességével, nincs tisztában a riportalanyok minden egyes kijelentésével, nem kérdez rá, miként rendeznék azokat a problémákat, amelyek miatt radikálisan hőbörögnek. Pedig a választ egy az Indexen közölt, a Hősök terén készült kép megadta, amelyen egy Gyurcsány-gumiálarcos alak volt, kötéllel a nyakában. Igazán hazafias, demokratikus rendezvény az, ahol ilyen „frappáns” jelmezben mutatkoznak.

Mint magyar állampolgár kénytelen vagyok – a sajnos többéves tapasztalat alapján – levonni a következtetést.

A magukat jobboldalinak mondó pártok eszmevilága nem utasítja el elég határozottan a fasiszta megnyilvánulásokat. Alibielítélésüknek olykor hangot adnak, de titokban jót nevetnek a markukba, amikor a radikálisan szélsőséges erők szidják a kormányt, amely valójában nem ellenségük, csupán politikai ellenfelük.

Ám amikor a szélsőségesek hazaárulónak kiáltják ki képviselőtársaikat, akkor ez ellen illene tiltakozni. Már csak azért is, mert pártjaik nevében szerepel a demokrata szó is. A valódi demokrata pedig fellép mindenféle szélsőség ellen.

A Fidesz állításával szemben valójában ez az igazi provokáció.

Tősér István
Miskolc