Három vízlépcsőt akarnak a magyar Duna-szakaszon
A Duna jobb hajózhatóságára hivatkozva a bősi vízlépcsőhöz hasonló erőműveket építtetne a logisztikai szakma a folyó magyarországi szakaszán.
A Duna menti országok közül Magyarország áll az utolsó helyen a folyami szállítmányozást és a vízszabályozást tekintve – állítja a Magyarországi Logisztikai Szolgáltatóközpontok Szövetsége. A szervezet szerint legalább három vízlépcsőre lenne szükség a Duna magyarországi szakaszán ahhoz, hogy a folyó az év jelentős részében korlátozás nélkül hajózható legyen –
írja a Magyar Nemzet. A fejlesztések a villamos energia termelésében és az árvizek elleni védelemben is fontos szerepet kaphatnának.A szövetség szerint jelentős lemaradásban vagyunk mind a nyugat-európai országokhoz, mind pedig Szerbiához és Romániához képest a Duna logisztikai célú hasznosíthatósága terén. Pedig a Duna–Rajna–Majna-csatorna révén is adottak a lehetőségek ahhoz, hogy az Északi-tengertől a Fekete-tengerig lehessen hajózni. Bíró Koppány Ajtony, a szervezet főtitkára a lapnak kifejtette: a fő problémát az okozza, hogy a Duna felső szakaszain már megépült vízlépcsők alatt felgyorsul a folyó, emiatt egyre alacsonyabb lesz a vízállás. Így viszont a Duna magyarországi szakasza hajózhatóság szempontjából egyre kiszámíthatatlanabbá válik, hiszen a gazdaságos hajózáshoz legalább két és fél méteres merülési szintre lenne szükség.
– Alacsony vízállás esetén az egységnyi árut két-három fordulóban tudják elszállítani a hajók, ami nagyban növeli a költségeket, gazdaságtalanná teszi a vízi fuvarozást, és a kibocsátott többlet-kipufogógáz révén nő a környezeti terhelés – mondta a szakmai szervezet főtitkára.
Szerinte erre a helyzetre megoldást jelentene, ha Budapest felett egy, alatta pedig két vízi erőművet építenének. .
