Handó Tünde kigolyózta a Fővárosi Törvényszék korábban ajnározott elnökét is
Eredménytelennek nyilvánította Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Fővárosi Törvényszék elnöki pályázatát – értesült a HVG. Így átmenetileg elnök nélkül marad az ország legnagyobb bírósága, a jelenlegi elnök, Fazekas Sándor megbízása ugyanis január 5-ével megszűnik.
Pedig a posztra Fazekas volt az egyedüli pályázó, aki a bírói tanács 75 százalékos támogatását is élvezte. Ráadásul sokáig Fazekas volt Handó egyik legfőbb támogatója is. Nagyot változott azonban alig egy év alatt a világ, s lett a törvényszéki elnök Handó egyik legfőbb belső kritikusa a most ily módon eltávolított törvényszéki elnök. Ezzel párhuzamosan vált egyre nyilvánvalóbbá bírósági körökben, hogy esélytelen Fazekas pályázata, bár elnöki munkáját még kritikusai is elismerik.
Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék most eltávolított elnöke, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese és Handó Tünde, az OBH elnökeDe nemcsak ezt vonta egy tollvonással most kétségbe Handó, hanem személyeskedésig is fajuló vitákat is produkált Fazekassal az utóbbi hónapokban. A fővárosban a bíróhiány például olyan súlyos, hogy az ügyintézésen is meglátszik. Ez az egyik oka – mondják az érintettek –, hogy a Fővárosi Törvényszéken nem a bírósági hivatal által elvárt mértékben fogy az ügyhátralék. Erről bontakozott ki olyan parázsvita tavaly a Handó Tündét is ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanácsban, amelynek az lett a vége, hogy az OBH helyzetelemző anyagát a HVG információi szerint kétszer egymás után is visszadobta a Fazekast is sorai között tudó bírói tanács.
Történt mindez azok után, hogy Fazekas nem először, de szokatlanul hevesen fakadt ki Handó ellen az OBT májusi ülésén:
„Nem látom át most sem azt, hogy 2012-től 2016 végéig milyen elvek alapján, hova kerültek bírói álláshelyek Magyarországon. Ahonnan elvételre került, az indokolt volt? Ahová került, indokolt volt-e?” – vetette fel Fazekas, aki szerint nem átlátható az OBH elnökének eljárása, miközben a bírói álláshelyek átcsoportosítása, elvonása, megszüntetése az egyik legfontosabb jogköre Handónak.
Az OBH-elnök 2011-es kinevezésekor még olyan hatáskört kapott, hogy egy tollvonással megváltoztathatja a sorrendet a bírói tanácsok által kinevezésre javasolt jelöltek listáján, ezt azonban a nemzetközi tiltakozás hatására visszavonták. Megmaradt viszont az a joga, hogy érvénytelenítheti az egész pályázatot. Handó Tünde pedig gyakran élt ezzel a jogával. Mint a napokban megtartott parlamenti beszámolójából kiderült, tavaly a hatáskörébe tartozó 25 vezetői pályázatból kilenc lett eredménytelen, 122 egyéb bírói poszt esetében pedig csak 94 bizonyult érvényesnek.
„Ezzel lehet egy szervezeti egység tevékenységét segíteni vagy pedig ellehetetleníteni” – fogalmazott Fazekas, hozzátéve, az OBH-elnök gyakorlatát a bírói tanácsnak kellene vizsgálnia. Erre méig nem került sor, ám még előfordulhat, hogy megtörténik, hiszen Szájer József fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felesége igenis befolyásolja a bírói életpályákat, a szakmai előmenetelt a szervezeten belül.
Handó Tünde és Fazekas SándorÍgy az amúgy tisztán szakmai konfliktusokon túl is mindenképpen beszédes Fazekas pályázatának elmeszelése. Ráadásul a bírói karon belül egyre többen kritizálják nyíltan az elnök önkényes döntéseit, különös tekintettel a kinevezési ügyekre. Ráadásul egyes bírák azt állítják, hogy
Handó teljhatalma tudatában kénye-kedve szerint – értsd: a Fidesz kénye-kedve szerint – alakíthatja a bíróságok működését.
A hatalmi visszaélési lehetőségeket ékesszólóan illusztrálja az az ügy, amelyben Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) csoportvezetője perelte be Handó Tündét az önkényes kinevezések miatt. Az OBH-elnök ugyanis a hozzá és a rendszerhez lojális pályázókat lépteti előre, de ha ilyen a pályázók között egy sincs, akkor saját holdudvarából választ, vagy addig érvényteleníti a pályázatot, amíg az elnöki kiszemelt nyer. A módszer tehát kísért...
Ugyanakkor Handó sakkban tarthatja a megkérdőjelezhető gyakorlata ellen felszólalókat írásos figyelmeztetésekkel, illetve az intők nyomán induló fegyelmi eljárásokkal. Nem választható ugyanis az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjává az a bíró, akivel szemben figyelmi eljárás indult – ez az a rendelkezés, amelynek alkalmazásával az OBH mindenkori elnöke, jelen esetben Handó Tünde „lehetőséget kap arra, hogy az ellensúlyként, felügyeleti testületként létrehozott OBT tagjait megszűrje. A fegyelmi eljárás kezdeményezésének lehetősége az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők esetében alkalmas eszköz lehet arra, hogy elzárja az OBT tagságtól azokat a bírákat, akik személyes, szakmai vagy egyéb okból valós kontrollt és hatalmi ellensúlyt képezhetnének az OBH elnökével szemben. Ez ellen nemrégiben egy bíró, akinek eltökélt szándéka, hogy tagja lesz az OBT-nek, az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért.
A bíróságok központi igazgatási felügyeletét ellátó OBT 2012. március 15-én alakult, s mandátuma hat évre szól. A 15 fős testület tagja lett a törvény előírása nyomán a Kúria elnöke, míg további 14 tagját a bírák küldöttértekezlete választja meg titkos szavazással. A tagok között 1 ítélőtábla, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági bírónak kell lennie. OBT-taggá pedig elvben bármely bíró válhat, aki rendelkezik legalább 5 éves gyakorlattal.
Közismert, milyen nagy a tétje annak, hogy kik lesznek jövőre az új OBT tagjai, akiket legkésőbb január 15-éig kell megválasztani. Ha ugyanis használnák a meglévő jogosítványaikat, úgy ők lehetnének Handó Tünde OBH-elnök valódi főnökei. Nem véletlen tehát, hogy Szájer felesége ilyen mértékben próbálja saját képére alakítani a testületet.
