Halálbüntetés: Orbán megrengeti az EU-alapértékeit
Az osztrák sajtót (is) élénken foglalkoztatja Orbán kijelentése a halálbüntetés napirenden tartásáról. Az alábbiakban két cikket ismertetünk.
Die Presse: Orbán kijelentésével ismét vitát váltott ki arról, hogy kompatibilis-e a pártja az európai értékekkel.
“ Egyértelművé kell tenni a bűnözőknek, hogy Magyarország semmitől sem riad vissza, és napirenden tartja a halálbüntetést”. Nem először fordul elő, hogy Orbán Viktor, a magyarok jobboldali-nemzeti kormányfője olyan fenyegetésekkel provokálja európai partnereit, amelyeknek a megvalósításából egyértelműen következne a szakítás az EU-joggal: ennek megfelelően nagy volt a kiszámíthatatlan Fidesz-vezető kijelentései miatti felháborodás is Strassbourgban, az Európai Parlamentben – és mindez pártállástól függetlenül.
Othmar Karas, az ÖVP (Osztrák Néppárt) delegációjának vezetője, akinek a frakciója ugyanannak az Európai Néppártnak (EVP) a tagja, amelyhez a Fidesz is tartozik, fel volt háborodva: “a halálbüntetés teljesen ellentétes az európai értékekkel, az európai emberi jogi konvencióval és az EU-joggal” – közölte a delegációvezető. “Aki (a halálbüntetést) nem utasítja el, az megkérdőjelezi az európai történelmi vívmányokat és az európai civilizáció alapértékeit”. Jörg Leichtfried , az SPÖ (Osztrák Szocialista Párt) delegációjának vezetője számára is “ teljesen elfogadhatatlan a halálbüntetésnek még a gondolata is” – ahogyan ő maga elmondta a Die Pressének. Ez “ visszatérés lenne a barbárságba”. A S&D-frakció arra számít, hogy a Fideszt kizárják az EVP-ből.
Eddig azonban aligha fajul a dolog: Manfred Weber (CSU), az EVP-frakció vezetője csupán azt mondta, hogy szeretne tisztázó beszélgetést folytatni Orbánnal. A Pressének Weber úgy nyilatkozott, hogy “ a halálbüntetés az EU-ban szerencsére nemcsak az alapjogi charta miatt a múlté. Ez nem tárgyalási alap”. A Fidesz esetleges kizárásáról a pártcsaládból nem akart állást foglalni.
Az EVP 2011-ből származó reformprogramja kifejezetten elutasítja a halálbüntetést, és az európai alapjogokra hivatkozik. Ennek második paragrafusa kimondja, hogy “minden embernek joga van az élethez. Senkit nem lehet halálra ítélni vagy kivégezni”. Ha Magyarország ténylegesen bevezetné a halálbüntetést, Orbánnak nemcsak az EVP-n belüli további problémákkal, hanem a kizárással, de minimum az EU-tagság felfüggesztésével is számolnia kellene. Az EU-alapszerződés hetedik cikkelye ugyanis leszögezi, hogy amennyiben egy tagállam súlyosan megsérti az EU-alapértékeit, akkor az adott tagállam ellen kötelezettségszegési eljárást kell indítani. “Nem lehet az Európai Unió tagja az az állam, amelyben halálbüntetést lehet kiszabni” – szögezte le szerdán az EU-Bizottság egyik szóvivője.
Belpolitikai motiváció
Nem véletlenül tűnik úgy, hogy Orbán éppen most nyerhet valamit a halálbüntetéssel: megfigyelők szerint e kijelentések közvetlenül összefüggnek a tapolcai választókerületben április 12-én megtartott időközi választással, amelyen az Orbán vezette Fideszt legyőzte a szélsőjobboldali Jobbik. Időközben a közvélemény-kutatások szerint a Jobbik rendszeresen a második helyen áll a kormányzó Fidesz mögött, amiből Magyarország-szakértők arra következtetnek, hogy Orbán most a szélsőjobboldaliak választóinak hízeleg. Orbán egy 21 éves fiatal nő meggyilkolásáról nyilatkozva az ilyen bűncselekmények kapcsán mérlegelte a halálbüntetést.
Ám a magyar miniszterelnök mostani szóbeli kirohanása csupán a legújabb vitatéma- 2010-es hivatalba lépése óta Orbán rendszeres időközökben szembe kerül a másként gondolkodókkal. A szomszédos Romániában 2014 júliusában elhangzott beszédében politikai példaképének nevezte Kínát és Oroszországot, és távlati célként egy “illiberális demokrácia “ (ami már önmagában is ellentmondás) létrehozását jelölte meg. A NATO-ról és az EU-ról, azaz azokról a nemzetközi szervezetekről, amelyeknek Magyarország is tagja, láthatóan nincs különösebben jó véleménnyel: “a transzatlanti világ erkölcsileg a végét járja” – mondta tavaly. Egyik párt-társától, aki tavaly a fiatalokkal szemben bevezetendő kötelező drogvizsgálatról elmélkedett, Orbán időközben már elhatárolódott.
Hogy Magyarország nemzetközileg már elszigetelődött az nem kérdéses. Ennek legláthatóbb jele, hogy az amerikai kormány tavaly beutazási tilalmat léptetett életbe Orbán hat hívével szemben- köztük van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője is . Washington olyan korrupciós tevékenységgel vádolta ezeket a személyeket, amelyek kárt okoztak egyes amerikai cégeknek. (la, aga, wb)
Der Standard: Orbán játéka klasszikus populizmus
A halálos ítélet gondolata azóta foglalkoztatja az 1990-es évek egykori fiatal liberálisát, Orbán Viktort, amióta teljes egészében végrehajtotta a jobboldali populista fordulatot. Első igazolható megnyilatkozása a témáról 1998-ból származik: „Az EU tiltja a halálbüntetést, ez azonban megérne egy misét”. Éppen ekkor lett először miniszterelnök – írja Gregor Mayer.
Most, amikor Pécsre, e dél-magyarországi egyetemi városba látogatott, ismét elővette a témát. A halálbüntetést „napirenden kell tartani”, mert szükség van rá az „elrettentéshez”– zengte.
Magyarországon már évek óta nem növekszik a bűnözés. A halálbüntetés olyan mítosz, amelynek elrettentő hatását a szakmai világ már régen megcáfolta. Ennek ellenére ez – néhány más európai országhoz hasonlóan – Magyarországon nem csekély közkedveltségnek örvend.
Orbán játéka azonban klasszikus populizmus. Nem véletlen, hogy legtöbbször valamilyen nagy érdeklődést kiváltó gyilkosság után jut eszébe a halálbüntetés. Nem sokkal a látogatása előtt Pécsett (sic!) meggyilkoltak egy fiatal dohánybolti eladónőt.
Az utóbbi időben Orbán kevés politikai sikert ért el. Az általa vezetett Fidesz nyugat-magyarországi fellegváraiban elvesztette az időközi választásokat. Oligarchái korrupciós botrányai foglalkoztatják a médiát. A halálbüntetés örökzöld témája mindig biztos pontnak számít. Orbán Viktor flörtje a H- betűs szóval – magyarul a „halálbüntetéssel” – tartós afférnak bizonyul.
Fordította: dr. Gonda László
