Hagyd a titkosszolgálatokat!

- Él még az antalli örökség?

– Leginkább apám külföldi, transzatlanti és uniós kapcsolatai élnek tovább. Azok a nemzetközi szervezetek, amelyekbe ő juttatta be, illetve kívánta bejuttatni Magyarországot, mára evidenciák minden józan magyar számára. 1989–90-ben nem voltak azok.

- Ki az antalli szellemiség örököse?

– Az ország, a nemzet. Ha személyekre gondol, vannak ilyenek.

- Hol?

– Pártot nem mondanék, húsz év rengeteg idő.

- MDF?

– Az MDF-nek egy idő után fals ideológiai irányt szabott a politika, s ez számomra komoly dilemmát okozott. Évek óta nem értettem egyet Dávid Ibolya politikájával, de nem kívántam belefolyni MDF-es belharcokba. Ha látványosan szakítunk, egyike lettem volna azoknak, akik a politikai feledésbe lökik a pártot, amit nem tehettem meg. A polgári oldal 2002-es választási veresége ellenére talpon maradt a fórum, kaptunk bő egy év kegyelmi időszakot. Ekkor középosztályhoz szóló politikával kellett volna külkapcsolatokat és pártot építeni. Ibolya egyiket sem tette következetesen, az eredményt ismerjük. Ha rajtam múlik, már 2005-ben kiegyezünk a Fidesszel.

- Nem bánja, hogy a Fidesz szép lassan ráúszott az MDF egykori felségterületére?

– A Fidesz néppárt, gyűjtőpárt. Az apám nevével fémjelzett politikai irány személyekhez köthetően él tovább. Nekem az Antall József Tudásközponttal az volt a vízióm, hogy az egyetem falai közé vigyem édesapám kapcsolatrendszerét, az „Antall-brandet” összekössem a Corvinusszal. Napi politikával nem foglalkozunk.

- A konzervatív jobboldali értékeket – mértékletesség, hazafiság, a magántulajdon feltétlen tisztelete – mennyiben integrálta a Fidesz?

– Csak magamat tudom ismételni: a Fideszben számos irányzat van.

- A magántulajdon tisztelete is?

– Az aktuálpolitizálás nem feladatom.

- A konzervativizmus Magyarországon ugyanazt jelenti, mint Nyugaton?

– Ez a téma a politikai filozófia területe.

- Valamit csak kéne mondania a Fidesz „jogutódlásáról”.

– Sajnálom az MDF-et, jó lett volna, ha talpon marad. Dávid Ibolya nem tudott csapatot építeni, szólóénekes volt. Olyanokkal dolgozott, akik megvezették. Ha legkésőbb 2006-ban lemond, az MDF-nek lett volna esélye a túlélésre. Orbánéknak az 1993-as irányváltás idején párszervezetük is alig volt. Sőt még 2000–2001 környékén is az MDF-nél kopogtattak, küldjünk embereket, mert a Fidesz-vezetők előadásain nincs elég érdeklődő. Torgyán találó nyelvi leleménye volt a Fideszre az „üzenetrögzítős párt”. Ám Ibolya senkivel sem akarta a felelősséget megosztani, egyedül kívánt maradni – sikerült neki. Korban tőle távol állókkal dolgozott, akikről azt gondolta, csak nyolc-tíz év múlva lesznek riválisai. Almássy Kornélt 2002-ben én vittem be hozzá azzal, hogy a 2006-os választáson az lehetne a kommunikációs üzenetünk: az MDF kezdte a rendszerváltozást, és a generációváltásban is ő az első.

- Kopátsy Sándor szerint ha Antall a rendszerváltáskor a kisgazdapárt élén marad, a népnemzeti fórum nem alakul át jobbközép konzervatív párttá, így a Fidesz nem tudta volna átvenni a helyét.

– Az MDF országos lefedettsége és Antall József személyisége kellett a választási győzelemhez. Ez tény. Minden más teória. Míg a többi párt nem tudott épkézláb első embert kiállítani, addig Antallnak volt víziója, küldetéstudata, és felismerte a nemzetközi kapcsolatok szükségességét. Térségünk azóta folyamatosan leértékelődik. Én EU-barát vagyok, a szervezet nélkül rég összeroppant volna Magyarország.

- A Fidesz nem pont így hangszereli ezt a kérdést.

– Orbán kitörési pontokat keres. A magyar exportnak több mint kétharmada az EU-ba megy, azon belül is Németországba. A brüsszeli Európai Parlament épületének Antall Józsefről elnevezett szárnyát 2009-ben avatták. Az alkalomból rendezett összejövetelen Jacques Santer, az Európai Bizottság volt elnöke ült velem szemben, kettővel arrébb Stoiber bajor miniszterelnök, ők ismerik és elismerik Antall József munkásságát. A tudásközpont tiszteletbeli elnökségében olyan személyiségeket találunk, mint Helmut Kohl, Wilfried Martens, Tadeusz Mazowiecki.

- Mindez nem a Fidesznek, hanem Antall József emlékének szól.

– Kétségtelenül.

- „A rendszerváltás kudarca akkor került kényszerpályára, amikor Aczél György segítségével, a kisgazdapártban mellőzött Antall Józsefet sikerült a Demokrata Fórum elnökévé emelni... Miért lett a népi-nemzeti fórumból egy középjobb konzervatív párt?” Ez Kopátsy állítása és kérdése.

– Kezdjük ott, hogy Antall nem is ismerte Aczélt, aki ettől még mumusként persze mindig felmutatható. Az MDF-en belül az Antall-ellenes csoportnak voltak ilyen céljai, de a párt akkor még mozgalomként működött. Esetleges volt, kiből lett SZDSZ-es, kiből MDF-es. Ha az SZDSZ retorikája volt antikommunistább, oda léptek be, s ha csalódtak, jöttek az MDF-be, vagy fordítva.

- Antall miért is hagyta ott a kisgazdapártot?

– Látta, hogy túl idősek a vezetők, és a pártnak nincs országos lefedettsége. Hívták több helyre, ő viszont választást akart nyerni. A politikát győzelemre játsszák.

- Az igazságtételről mit gondolt?

– Nevetséges volt, amikor egykori MSZMP KB- és PB-tagok utólag úgy emlékeznek, hogy azt tanácsolták neki, legyen átvilágítás, és büntessék meg az előző rendszer kiszolgálóit. Így ők lettek volna az elsők, akik nem játszhattak volna szerepet a közéletben jó ideig.

- Ön állítólag látta azt az ügynöklistát, amelyet Németh Miklós adott át édesapjának.

– Titkosszolgálat nem készít listát, pont ebben rejlik az ereje. Ilyen listákat politikai megbízásból készítenek. Ez a bizonyos lista is egy párt és egy személy megrendelésére készült, volt bizalmasai állították össze. Hogy kiéből, nem fogom elárulni. Több tízezer ügynök létezett, ezres nagyságrendű szt-tiszt – miről beszélünk?! Ha mindet kizárják a közéletből, alig maradt volna bankos, közgazdász, újságíró.

- Erős!

– Apám nem volt fantaszta. Mindenki előéletének utánanézetett, mielőtt bármilyen feladatra kinevezte, miközben az országnak működnie kellett. Ez az egész a diktatúra öröksége, és nincs jó megoldás. A demokratikus átmenetnek ez volt az ára. Szerintem reális volt.

- A minap zajlott a Kónya–Pető-vita huszadik évfordulójára rendezett beszélgetés, amelyen a két egykori politikus a saját két évtizedes érveit és kérdéseit ismételte el. És ugyanúgy nem születtek válaszok, mint annak idején.

– Talán jobb is. Nem hiszem, hogy tisztulna a közélet, ha ma köztiszteletben álló emberekről kiderülne a múltjuk. A minap egy társaságban két ismerősöm édesapjáról tudtam meg, hogy szigorúan titkos állományú tiszt volt. Az egyik mérnökként hadiüzemben dolgozott. A másik devizagazdálkodással foglalkozott – ott sincs ok a meglepetésre. Ne legyünk naivak! Apám mindig azt mondta: „Vagy ezzel foglalkozom, vagy kormányzok.” Róla a legjobb barátja harminc éven át jelentett, elképesztő részletességgel. Egy másik ismerősét a szolgálat például olyan operatív feladattal bízta meg, hogy barátokkal hívja Antallt kirándulni, és szedje ki belőle, mit tett 1956-ban. Ördögi rendszer. Tudok besúgóról, aki háromszor akart öngyilkos lenni, egy másik 1990-ben vonat alá ugrott. Kérdés: mi jogon szembesítheti a múlttal ezeket az embereket most, harminc-negyven év után egy olyan generáció, amelyik nem került hozzájuk hasonló helyzetbe?

- Az ön válasza?

– Az enyém? Semmilyenen. A szolgálatok üljenek csak az iratokon. Ki kell halnia egy generációnak ahhoz, hogy megtudjuk, mi történt valójában. Egyszer egy újságíró megkeresett, hogy könyvet írna a KGB magyarországi történetéről. Javasoltam, keressen más témát. Féligazságokat káros megjelentetni, a teljeset meg úgysem lehet.