Gyurcsány: Meg lehet teremteni a nyugodt gyarapodás feltételeit

Gyurcsány Ferenc szerint meg lehet teremteni Magyarországon a nyugodt gyarapodás feltételeit, ehhez át kell alakítani a földtörvényt, teret kell engedni a vállalkozásoknak és a gazdaságoknak. Van esély arra, hogy néhány év után a munkaerőpiacon a jól képzett szakemberek iránt lesz kereslet, a munkabérek emelkedhetnek – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kedden Battonyán, ahol pártja országjáró körútja keretében Nagy-Huszein Tibor elnökségi taggal tartottak közös fórumot.

2014. január 28., 20:19

Gyurcsány Ferenc kiemelte: három-négy év alatt ki lehet mozdítani az országot a mostani reménytelenségből és apátiából. Hozzátette: kampányidőszakban hasonlóan fáradtnak még nem látta az országot. Mint mondta, korábban legalább az egyik vagy a másik tábor nagyon lelkes volt. Szerinte ilyen körülmények között az esélyt és a reményt jelenti az összefogás, ami a baloldalon megvalósult. Ha az ország nyugalomban és gyarapodva szeretne élni, akkor oka van arra, hogy a választásokon változtasson a sorsán. A csodákban ne higgyenek, de abban igen, hogy több értelme lesz a közös erőfeszítésnek és a munkának – mondta.

A fórum fő témája a vidéki Magyarország helyzete volt, és a hátrányos helyzetű határ menti térségek felzárkózási esélye. A fórumon megjelent mintegy 80-100 ember előtt a volt miniszterelnök arról beszélt, hogy szerinte a jobboldal verte szét a nyolcvanas években virágzó falvak társadalmi és gazdasági szerkezetét, és tette földönfutóvá az embereket. A döntően gabonatermesztésre szakosodott családi gazdaságok csak néhány embert foglalkoztatnak, pedig vidéken munkalehetőséget az állattenyésztés, a kertészet és a feldolgozóipar tud biztosítani. Amíg az említett ágazatok nem fejlődnek, addig a magyar falu szegény lesz, és megmarad az elvándorlás.

Nagy-Huszein Tibor elnökségi tag a hazai mezőgazdaság helyzetét elemezve kiemelte: a jelenlegi kormány alatt a mezőgazdasági ágazatban 12 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak létszáma. A nyolcvanas évek közepén Magyarország a világon a negyedik helyen állt az egy főre jutó élelmiszer-termelésben, jelenleg viszont a kilencvenedik helyen van. A virágzás időszakában 10,5 millió sertés volt az országban, jelenleg nem éri el a hárommilliót. A nagyüzemek ma a szántóterületnek a negyven százalékát használják, és ezen a területen termelik meg az ágazat költségvetési befizetésének a kilencven százalékát – írja az MTI.

Szerinte a vidéki és a dél-békési szegénység oka az állattenyésztés, a munkaigényes növény- és kertészeti kultúrák visszaszorulása, a feldolgozóipar hiánya. Megjegyezte: hiába találhatók Magyarország legjobb adottságú termőföldjei Dél-Békésben, a földek döntő hányadán kizárólag gabonatermelés történik, minimális élőmunkaerő nélkül.