Mert ha Orbán Viktor beszól – Gyöngyöspatai helyzetkép uszítás után
Mint ismeretes, először a térség helyi kormánypárti országgyűlési képviselője, Horváth László kezdte szítani az etnikai feszültséget, majd a miniszterelnök is kinyilvánította igényét arra, hogy megtagadják egy jogerős bírósági ítélet végrehajtását, és ne fizessék ki azt a kártérítést, amelyet a helyi cigány fiatalok azért kaptak, mert hosszú időn át elkülönítették őket, így esélyük sem nyílt a megélhetést biztosító alapkészségek elsajátítására. „A magyarok nem rasszisták. De a magyarok azt nem fogják elfogadni, ha pénzt adunk a semmiért” – jelentette ki Orbán Viktor.
Azóta nemigen volt olyan kormánypárti vezető, aki ne szólalt volna meg az ügyben. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára például azt mondta, hogy „a Soros György által támogatott alapítvány”, vagyis a pert elindító Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyereknek Alapítvány (CFCF), „szándékosan politikai tőkét akart kovácsolni az ügyből, hogy a szegregációra hivatkozva lejárassa Magyarországot a nemzetközi színtéren”. E kijelentésből az következik, hogy Rétvári nem érez szégyent amiatt, hogy az elmúlt tízéves kormányzásuk alatt tényszerűen, számokkal kimutathatóan növekedett a szegregáció mértéke, csak az okoz benne ilyen érzetet, ha a bíróság megállapítja a megkülönböztetést, az oktatási elkülönítést, és emiatt kártérítés jár a hátrányt elszenvedőknek.
– Lesz ebből valami? Mert ha Orbán Viktor beszól… Ő mégiscsak Magyarország miniszterelnöke – így tanakodik magában egy idős asszony a gyöngyöspatai romák lakta utcák egyikében. – Nem más ez, mint uszítás, lázítás – teszi hozzá.
– Bízni kell a bíróságban, rájuk még Orbán sem gyakorolhat nyomást. Nem a semmire kapják a gyerekek ezt a pénzt, sokat szenvedtek – bizakodik egy másik asszony, akinek a gyerekei érintettek a kártérítési perben.
– Á! Biztos nem kapunk egy fityinget se. Viktor beleszólt! Ő felülbírálja a bíróságot – veszi át a szót egy másik asszony, hozzátéve: ő bizony nem érti, mire föl kaptak fizetést annak idején a pedagógusok az iskolában, mert se írni, se olvasni, se számolni nem tanították meg a roma gyerekeket.
Szombat dél van, gyülekeznek az emberek, mert a CFCF képviseletében Farkas Lilla tájékoztatja a fejleményekről az érintetteket. Miután januárban lejárt a kártérítés kifizetésének határideje (lásd keretes írásunkat – a szerk.), és a kormány megindította a károsultak elleni uszító kampányát, a múlt héten az alperesek, vagyis az állam részéről érkezett egy levél, amelyben egyezkedni szeretne az érintett romákkal. Farkas Lillának, a CFCF kurátorának, korábbi ügyvédjének erre az egyezségi kezdeményezésre kell "nyilatkoztatnia" a felpereseket. A nehézséget az okozza, hogy az egyezség üres, semmitmondó: nem tér ki arra, hogy pontosan mit is ajánl. Az a miniszterelnök és beosztottjainak nyilatkozataiból is kiderült – közéjük tartozik a roma ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, Vecsei Miklós is –, hogy pénz helyett természetbeni juttatással, azaz oktatási lehetőségekkel, tanfolyamokkal akarják kárpótolni az elszenvedett sérelmekért az iskola egykori tanulóit. Csakhogy a polgári jogban a jogsérelem csak pénzben mérhető, a rasszista felhangokon kívül ezért is okoznak további zavarokat ezek a nyilatkozatok. Mivel az alperesi oldal egyezségi ajánlatára válaszolni kell, ezért a CFCF munkatársai azt kérdezik az érintett romáktól: ki akar az egyezkedésben részt venni.
Az emberek jól érzékelhetően idegesek, többen is indulatosan tessékelik ki a sajtót a CFCF által összehívott tájékoztatóról.
Érthető a feszültség az elmúlt napok kormányzati támadásai és a sajtó intenzív jelenléte miatt. Az emberek egyre zárkózottabbak, és ezt jó néhányan igyekeznek is kihasználni: hirtelen mindenki érteni kezd a végrehajtási törvényhez, és akadnak olyanok, akik – még ha jóindulattal is – megalapozatlan és félrevezető tanácsokat adnak. Pedig polgári jogi felelőssége egyedül a CFCF-nek van, ezért az önjelölt jogászok kéretlen tanácsaikkal csak rontanak az amúgy is nehezen elviselhető helyzeten. - A fogadatlan prókátorok kifejezetten akadályozzák a CFCF-et abban, hogy szerződéses kötelezettségeit el tudja látni - fűzi hozzá Farkas Lilla.
Előzmények
2015-ben kártérítési pert indítottak azok a roma fiatalok, akik egykor a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában tanultak. Ezeket a diákokat súlyosan diszkriminálták, a kártérítési pert megelőzte egy korábbi per, amely során három bírói fórum – első-, másodfok és a Kúria – egyhangúlag állapította az etnikai alapú elkülönítés és az alacsonyabb minőségű oktatás tényét. E kettő lett a jogalapja a kártérítési pernek, amelyben az első- és másodfokon is megítélte a bíróság az elszenvedett hátrányokért a nem vagyoni kártérítést, tanévenként 500 ezer forintot. A kártérítés pontos összegéről körültekintően, hosszasan mérlegelve döntött a bíróság: csak azt a tanévet vette figyelembe, ahol a felperes gyerekek minden kétséget kizáróan, a nagyon kusza tanügyi adminisztrációból is kihámozhatóan szegregált körülmények között tanultak. Bizonyított, hogy 62 gyerek tanult különböző időszakokban 2004 és 2017 között származásuk alapján elkülönítve, így a megállapított kártérítési összeg számukra összesen 99 millió forint. A balhé amiatt pattant ki, mert a tavaly jogerős másodfokú ítélet ellen az államot (önkormányzatot, tankerületet és az állami fenntartót) képviselő ügyvédi iroda felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyre hivatkozva a végrehajtás, azaz a pénz kifizetésének felfüggesztését is kérte. Ezt a Kúria nem engedélyezte, a végrehajtás elvileg megindult: január 17-ig ki kellett volna kifizetni a károsultakat.
Emiatt lépett működésbe a teljes kormánypárti nehéztüzérség: az államtitkároktól a miniszterelnökig, hátuk mögött az egész propagandasajtóval. A miniszterelnök uszító nyilatkozata sok helyen ismertté vált, de arra kevesebben figyeltek fel, mit mondott a köznevelési államtitkár. Maruzsa Zoltán emlékeztetett: a gyöngyöspatai gyermekek elkülönítése már 2004-ben elkezdődött, vagyis a folyamat hosszú ideig „gond nélkül” zajlott a szocialista-liberális kormányzás idején. Elmondása szerint a „2010 utáni polgári kabinet többször felszólította az önkormányzatot a gyakorlat megszüntetésére, majd 2015-ben, az állami feladatátvétel után véget vetett annak”. Ebből lényegében egyetlen szó sem igaz. A kisebbségi ombudsman annak kapcsán, hogy szélsőjobboldali szervezetek – köztük a Magyar Gárda – szították az etnikai gyűlöletet a településen, vizsgálatot indított, és 2011-es jelentésében feltárta, az iskolában az osztályokat nem csak fizikailag különítették el, a cigány gyerekek nem csak a programokból maradtak ki, hanem lényegesen rosszabb minőségű oktatást is kaptak. Maruzsa Zoltán nem mondott igazat, amikor arról beszélt, hogy a „polgári kabinet” azon szorgoskodott volna, hogy megszűnjön az iskolában a súlyosan jogsértő helyzet. Az ombudsmani elmarasztalás, az előzményper szegregációt kimondó ítélete ellenére az iskolaigazgató a helyén maradt, nem vonták felelősségre, az állam nem tárta fel és elemezte, milyen pedagógiai munka folyt az iskolában. A jogsértés elkövetésének fő felelőse, Molnár Károly, még mindig ott ülne az igazgatói székben, ha tavaly nem kerül nyilvánosságra, hogy bántalmazott egy roma gyereket az intézmény falai között. (Ó-M. D.)
Gyöngyöspatán nem a roma emberek a legfelháborodottabbak – ők már túlvannak ezen, és a leginkább a csalódás az úr köztük. Megviseli őket a képtelen helyzet, illetve az a tény is, hogy a kártérítésről szóló döntés jogerős ugyan, de nem végleges. A Kúria ugyanis tavasszal még felülbírálhatja azt. Csalódottak, mert már nem először hagyja magukra az állam őket politikai indítékból szított gyűlölettel. Csak míg korábban, azaz 2011-ben ebből a gyűlöletkeltésből még a Jobbik akart politikai tőkét kovácsolni, ma már ugyanezt a Fidesz teszi. A Fidesz lett az új Jobbik, de ez a változás mostanra vált nyilvánvalóvá. Sokakban felmerül, hogy a gyöngyöspatai romák miért szavaztak a Fideszre. A gárdamasírozás félelmetes emlékét élénken őrző településen a romák egyebek mellett azzal a reménnyel húzták be a Fideszre az ikszet, hogy a kormánypárt majd fellép a radikalizmussal szemben, és megvédi őket. Arra nem számítottak, hogy a radikális szavazók kegyeiért folytatott versenyben a Fidesz így arcul csapja őket. De mint ahogy arra Farkas Lilla rámutat, a cigányellenes nyilatkozatok mögött Orbán egy másik célja is felsejlik: az, hogy eltiporja a bírói függetlenséget, és önmagát a jog fölé helyezze.
A gyöngyöspatai károsultak egy része azt fontolgatja, inkább saját maga veszi kézbe az ügyét.
– Elmegyek az Egri Törvényszékre és kérem a végrehajtást
– mondja egy fiatal férfi. Majd a tájékoztatót követően már úgy nyilatkozik, ez nem biztos, hogy okos lépés lenne, gondolkodni fog a lehetőségeken. - Ha elindítják a végrehajtást, akkor abból olyan jogi hercehurca lehet, amelynek beláthatatlanok a következményei, ebbe az is beletartozik, hogy az alperesek visszaperelhetik a kártérítés összegét, ha a Kúria az ő javukra dönt – magyarázza lapunknak Farkas Lilla, aki arra is rámutat, hogy mennyire sok csapda van egy ilyen helyzetben az alperesek eddig sem különösebben jóhiszemű illetve együttműködő hozzáállása miatt.
A romák arról is kérdezték az alapítvány munkatársait, mi lesz Polgár András felajánlásával. Polgár András közgazdász, filantróp ugyanis
Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy ötmillió forintot ajánl fel, ha az állam megtagadná a kártérítések kifizetését. Felajánlását sokan követték: úgy fest, sok ember mozdul meg arra, hogy az állam helyett kifizesse a kártérítést.
Ezzel kapcsolatban azonban még sok a bizonytalanság. Lapunknak Polgár András azt mondja: nem bánta meg, hogy hirtelen felindulásból kiírta ezt a felajánlást a Facebookra. A formai keretet, vagyis azt, hogy miként jut majd el az összegyűjtött pénz az érintettekhez, még keresi. Azt is leszögezi, hogy nem kellene a kormány helyett a civileknek ezt a terhet átvállalniuk, de a kártérítés kifizetésétől függetlenül is olyannak ítéli a kialakult közhangulatot, amelyben azt érzi, muszáj lépniük a civileknek.
Gyöngyöspatán az emberek abban maradnak, hogy Csemer Géza, Gyöngyöspata Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke felveszi Polgár Andrással a kapcsolatot. De a tájékoztatón megjelentek többsége abban reménykedik, hogy nem lesz szükség a civilek segítségére, mert előbb-utóbb az állam fizetni fog.
Az emberek lassan aláírják a nyilatkozatokat, amellyel kifejezik: nem kívánnak egyezkedni, és nem természetbeni juttatást, hanem a pénzt akarják. – Hová tanuljak? Férjhez mentem, gyerekeim vannak – mondja egy fiatal nő.
Egy férfi pedig arról beszél, hogy a lánya, aki szintén érintett a perben, az általános iskola után annyira nem tudott semmit, hogy kibukott a szakközépiskolából. – Pedig beszéltünk a középiskola igazgatójával. Ő nagyon rendes ember volt, annak ellenére felvette a lányunkat, hogy kettesei voltak. Azt mondta, esélyt akar adni neki. De hiába. Nem ment neki. Azt a lemaradást, amit a gyöngyöspatai iskolában összeszedett, nem tudta behozni – meséli a harmincas éveinek a végén járó férfi.
– Ha az iskolában nem voltak képesek minket tanítani, akkor majd mi elintézzük a sorsunkat! Miért kéne elfogadnunk, hogy pénz helyett tanfolyamot kapjunk? Van itt mindenféle képzés a munkaügyi központban. Dajkaképző, ilyen-olyan szerelő tanfolyam. Azt megkapjuk így is! Azt hiszi a kormány, hogy a cigányság csak hülyékből áll? – kérdezi felháborodva egy fiatal asszony, aki mellette egy fiú álldogál s bólogat. Ő – szintén felperes – most fejezi be a munkaügyi központban a nyolc általánost. Azt mondja, havonta 54 ezer forint támogatást kap azért, hogy elvégezze az iskolát.
És hogy most mi a helyzet a gyöngyöspatai iskolában? Amikor Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár arról beszél, hogy a „polgári kabinet” véget vetett a jogsértő helyzetnek, nem mond igazat. Az iskolából ugyanis az elmúlt években a többségi szülők kimenekítették a gyerekeiket, a tehetősebb roma szülők is Gyöngyösre viszik őket. Most azon megy a buzgólkodás – Vecsei Miklós bevonásával –, hogy valahogy fejlesszék az időközben roma többségűvé vált iskolában zajló pedagógiai munkát. Pedig a gazdag iskolahálózattal rendelkező Gyöngyös autóbusszal csak tíz percnyi távolságra van, könnyedén meg lehetne oldani, hogy a gyerekek hozzájussanak az integrált oktatáshoz, és ezáltal részesüljenek annak minden előnyéből. Mert így, programok ide vagy oda, csak a hátrányok maradnak: a 62 egykori tanulónak megítélt 99 millió forinttal nem forintosítható az a sérelem, amit az elkülönítés és az abból eredő alacsonyabb minőségű oktatás miatt ezek a fiatalok elszenvedtek. Nem forintosítható, ha egy gyerektől az állam eleve elveszi a lehetőségét annak, hogy kitörjön a mélyszegénységből és a társadalom megbecsült tagja legyen. A kártérítés annyit azonban jelez, hogy az állam felelőssége nem elkenhető többé.
– Három évig szenvedtünk a gárdától. Abban is benne volt Viktor keze. Engem, aki soha nem ártottam senkinek, a Gárda idején előzetesbe vágtak! Csak kimentem az utcára megnézni, mi ez a lárma. Azonnal elkaptak. 21 napig voltam előzetesben. Azzal gyanúsítottak, hogy gárdistákat vertem. De senkit sem bántottam! A gárdisták egy napot sem kaptak! Aztán kiderült, hogy igazságtalanul voltam a bv-ben (büntetés-végrehajtás – a szerk.), nem is emeltek vádat – mondja egy férfi az utcán. A férfi 62 éves lesz, most szembesült azzal, hogy a vállalkozó, aki közel húsz évig foglalkoztatta, nem jelentette be, emiatt csak nagyon alacsony nyugdíjra számíthat. – Ledolgozott éveim vannak. Pedig hányszor hallom, „nem dolgozol, büdös cigány!” – teszi hozzá. Elmeséli, hogy két lánya érintett a kártérítési perben, egyikük sem tudta elvégezni a középiskolát.
Nem tudtak számolni, és azt sem, hogy milyen mértékegység a gramm.
A cikkben szándékosan nem írtuk le az interjúalanyok nevét, hogy ezzel is csökkentsük annak lehetőségét, hogy az indulatok egyes személyek ellen forduljanak.
