Gyöngyöspata: egy öngyilkosságtól a miniszterelnök igazságérzetéig – Döntés előtt a Kúria
Előzmények 2011-ben
A gyöngyöspatai-ügy, a Szebb Jövőért Polgári Egyesület akciójaként kezdődött, 2011. március 1-én. A szervezet megjelenésének ürügye egy férfi öngyilkossága volt, aki a későbbi polgármester, Juhász Oszkár és az Egyesület szerint, a cigány szomszédság miatt lett öngyilkos, illetve, hogy a Vöröskereszt az utcájába tervezett házakat vásárolni a többségben roma árvízkárosultak javára. Március 6-ára a Jobbik demonstrációt szervezett Gyöngyöspatára a romák lakta utcákon át, melynek a bejentés szerint a következő volt a célja: „felhívja a figyelmet a helyi cigány kisebbség bűnöző életmódot folytató tagjai által elkövetett jogsértésekre és a jegyzői hatáskörbe tartozó jogsértések kivizsgálásának hatékonyságára.”
A tüntetést követően az egyesület tagjai a településen maradtak folyatva rendfenntartásnak beállított megfélemlítő tevékenységet, kiegészülve a Véderő és a Betyársereg tagjaival. Tizenhat napon át kisebb csoportokban masíroztak keresztül Gyöngyöspatán, követték a romákat az élelmiszerboltba, a gyerekeket az iskolába és kirekesztő, megkülönböztető jelszavakat skandáltak.
A helyi cigányság megfélemlítve érezte magát, nem mertek kilépni a házból, egyesek más településen élő rokonokhoz menekültek.
Ezt követően húsvét hétvégéjén április 16-án a Véderő tagjai újra megérkeztek Gyöngyöspatára, ugyanis a cigánysor mellett elhelyezkedő Kecskekőre szerveztek kiképzőtábort. Erre a hétvégére a Vöröskereszt szervezett üdültetést a roma asszonyoknak és gyerekeknek, ami a helyiek körében is a médiában is ellentmondásokba ütközik. A TASZ árnyékjelentése leírja, hogy Richard Field és Mezei István, a Vöröskereszt tanácsadója, Gyöngyöspatára utazott, hogy a polgármesterrel tárgyaljon, aki éppen ekkor mondott le polgármesteri tisztségéről, egészségügyi okokra hivatkozva, így a megbeszélés nem jött létre, de a helyszínre utazva tájékozódtak az éppen zajló eseményről és úgy döntöttek, hogy segítenek a roma asszonyoknak és gyerekeknek abban, hogy a kiképzőtábor idejére elhagyhassák a falut. A kormányzati telefonos egyeztetések után viszont, régóta tervezett táboroztatásnak nevezték az eseményeket, kijelentették, hogy evakuálásról szó sincs, csak egy szervezett akció volt, hogy nemzetközi sajtótémát generáljanak a gyöngyöspatai helyzetből.
Gyöngyöspata, 2011. március 4., a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület egyenruhás tagjai járőröznekÁprilis 26-án tömegverekedés tört ki a romák és a Véderő szimpatizánsai között, hiába volt fokozott rendőri jelenlét. Szélsőjobboldali tagok fegyverrel vagy fegyvernek látszó tárggyal fenyegették a romákat, és miközben kiérkezett a rendőrség és a romák panaszait vették fel, egy fekete ruhás férfi elindult a cigánysor felé és verbálisan provokálta az ott lakókat. Verekedés alakult ki, amiben négyen sérültek meg súlyosabban, - ők a betyársereghez köthetőek. Öt roma személy ellen indult büntetőeljárás, annak ellenére, hogy a verekedésnek roma sérültje is volt, és a térfigyelőkamera felvételéből jól látszik, hogy a szélsőségesek provokálták és valószínűsíteni lehet, hogy kölcsönös verekedés zajlott.
Az események következményeképpen a kisebbségi ombudsman a félkatonai szervezetek járőrözésén és a rendfenntartó szervezetek mulasztásán túl kiterjesztette a vizsgálatot a helyi általános iskolára is, mivel panasz érkezett roma gyerekeket ért sérelmekről.
A per
2012 őszén az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) pert indított a Gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskolát fenntartó önkormányzat ellen, mert az iskolában a roma diákokat elkülönítve összevont osztályokban oktatják. Kállai Ernő kiebbségi ombudsman szerint a roma diákok kétharmadát szándékosan cigány osztályokban helyezték el. Ezek a tanulók alacsonyabb színvonalú oktatást kapnak, mint a másik, nem roma összetételű A osztály. A CFCF kezdeményezte annak megállapítását, hogy az általános iskolákban a sajátos nevelési igényű gyerekeket hátrányos megkülönböztetés éri-e azzal, hogy jogsértő módon elkülönített osztályban tanulnak, azaz 5.-től 8.-ig egy osztályban.
A roma tanulók külön étkeznek, kimaradtak az iskolai rendezvényekből, kizárták őket úszásoktatásból és a tanulószobából is. Az alapítvány munkatársai részt vettek a tanévnyitón, ahol azt tapasztalták, hogy az udvar egyik oldalán a nem roma tanulók, a másikon pedig a romák sorakoztak.
Meglátogatták a földszinti tantermeket, ahol az összevont osztályokba csak roma diákok jártak.
A CFCF a saját tényfeltáró munkája és az ombudsmani jelentés alapján nyújtotta be a keresetét, amelyben kérte megállapítani a roma tanulók osztályok közötti elkülönítését és hogy, az elkülönített osztályok alacsonyabb oktatásban részesültek-e, valamint, hogy a napközibe kizárólag olyan diákok járhattak, akinek mindkét szülője dolgozott ezzel közvetetten kirekesztve a roma tanulókat. Az alapítvány az iskolát fenntartó önkormányzat ellen indította a pert, de tekintettel arra, hogy intézményen belül történt, az iskola felé is keresettel fordult. Az alperesek védekezései ellentmondásosak voltak. Egyrészt elismerték, hogy az osztályok között aránytalanságok vannak, így részben beismerve a szegregációt, másrészt viszont azt állították, hogy nem volt tudomásuk a diákok etnikai hovatartozásáról. Az önkormányzat elutasította az ombudsman állításait, azzal indokolva, hogy elfogult a jelentésben foglaltakkal.
A gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola2012. december 6-án az Egri Törvényszék megállapította, hogy az osztályok között jogellenes elkülönítés történt és hogy a cigány diákok alacsonyabb szintű oktatást kaptak. A törvényszék elrendelte a jogsértő állapot megszűntetését és követelte a szegregációt kizáró osztályszervezési gyakorlat alkalmazását. 2019-ben, a három évig tartó pereskedés után a Debreceni Ítélőtábla másodfokon is kimondta, hogy a szegregált oktatásban érintett hatvan roma gyerek összesen 99 milliós kártérítésre jogosult.
A 2004 és 2012 közötti időszakra, amikor a tananyag alacsonyabb színvonalú oktatásával is megállapította a bíróság a diszkriminációt, félévente 500 ezer forintos kártérítést kapnak a diákok.
2012 és 2017 között, pedig már csak a fizikai elkülönítés tényét állapították meg, így erre az időszakra félévente 300 ezer forintot ítélt meg a bíróság. Korábban már indult egy közérdekű per ezzel kapcsolatban, amit a CFCF indított a gyöngyöspatai általános iskola ellen, amely ügyében a Kúria már 2015-ben kimondta, hogy a roma tanulókat 2004 óta jogellenesen különítették el nem roma társaiktól. A jelenleg is tartó pert az érintett tanulók indították a CFCF segítségével.
Az évek óta húzódó per akkor kapott újra nagy figyelmet, amikor Orbán Viktor a 2020-as évértékelő beszédében kijelentette, hogy igazságtalannak tartja, hogy pénzt kapnak a roma gyerekek azért, mert elkülönítve oktatták őket. Úgy gondolja, hogy ez sérti a többségi gyöngyöspatai lakosság igazságérzetét, hogy a kisebbség pénzt kaphat „csak úgy”, ezért nem pénzbeli, hanem természetbeni juttatásokkal kárpótolnák az érintett diákokat. Horváth László, a térség fideszes képviselője, a január 4-ei sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Kúria ítélete szerint a szegregált oktatásban érintett hatvan roma gyerek összesen 99 milliós kártérítésre jogosult és ebből 80 milliót a gyöngyöspatai önkormányzatnak kell kifizetnie. A pert képviselő alapítvány szerint viszont ez nem igaz, hanem akár a tankerület is fizetheti az összeg egészét, ami minisztériumi pénzből gazdálkodik. A másodfokú ítélet után felülvizsgálati kérelmet adtak be, tehát az ügy még folyamatban van a Kúria előtt, így addig nem is kérnek végrehajtást.
A Kúria kedden, azaz május 12-én hozza meg végső döntését, amelyről a 168 Óra első kézből fog beszálmolni.
