Gyermekszegénység: Orbán valamit elszámolt
Orbán azt mondta: a gyermekek 90 százaléka óvodáskortól naponta négyszer az állam pénzén enni kap, „tehát nem éhezhet”, s hogy szeptember 1-jétől 318 ezer gyermek kap ingyenes ellátást. E számokkal azonban valami nem stimmel, állítja Szél Bernadett, az LMP társelnöke: a népszámlálás szerint 475 ezer négy év alatti, 482 ezer öt–kilenc éves, 490 ezer tíz–tizennégy éves gyermek van Magyarországon.
„Biztos a népszámlálás is gaz ellenzéki propaganda, balliberális merénylet és ultraliberális politikai haszonszerzési kísérlet, ugye, kedves kormány?” – fogalmazott ezzel kapcsolatban az ellenzéki képviselő a Facebook-oldalán közzétett megjegyzésben. Szél szerint az is probléma, hogy most úgy tálalja a kormány, hogy pluszpénzt ad a rászoruló gyermekek étkeztetésének finanszírozására, pedig ez abból a – hasonló célokra használt – keretből megy, amit egyszer elvettek már az önkormányzatoktól.
A politikus a 168 Óra kérdésére leszögezte, óriási és továbbra is megoldatlan probléma, hogy az iskolaidőn kívül a szünidőkben és hét végén, valamint például vacsoraidőben továbbra sem garantált, hogy ne maradjon gyermek éhesen (az állam által finanszírozott négy étkezés reggelit, tízórait, ebédet és uzsonnát jelent).
Épp ezért lett volna nagyon fontos, hogy a hosszú téli szünet előtt elfogadják a a Nemzeti Minimum programját – mondta a 168 Órának Horgas Péter, a kezdeményezés elindítója. Szerinte azzal, hogy a kormánypártok elutasították a javaslatukat, a közös munkának, egyeztetésnek fordítottak hátat, főként feltételezhetően nem rossz szándéktól vezetve, hanem mert „nagyon félnek a civilektől”. Pedig e program épp hogy az év 365 napjára garantálta volna, hogy minden gyermek kapjon elegendő ételt.
Ráadásul nincsenek pontos adatok arról, hány gyerek éhezik alkalmanként vagy rendszeresen: egy korábbi kutatásból annyit tudni, hogy ötvenezer gyermek folyamatosan s további kétszázezer társuk időszakosan nem jut elég élelemhez.
Nagy gond az is, hogy a három évnél fiatalabb gyermekek étkeztetését egy az egyben kifelejti ez a rendszer, csakúgy, mint a várandós anyákat és a közoktatásból 16 évesen kikerülő kiskorúakat is – mondta Horgas Péter a 168 Órának.
Szél Bernadett arra figyelmeztetett, hogy a kormány által a napokban a parlament elé terjeszteni tervezett gyermekvédelmi szabályozás is csak részleges segítség lehet a rászoruló gyermekek étkeztetésében: ez a tervezet az önkormányzatoknak csak a szünidő két napjára írná elő kötelezően az étkezés biztosítását. A kéthetes téli szünetre is.
Ráadásul nincs tisztában a rászorulóknak adható kedvezménnyel sok oktatási intézmény, így előfordul például, hogy ingyenes óvodai, bölcsődei étkezésre jogosult családdal mégis kifizettetik a nekik bizony nagy költséget jelentő összeget. Így járt a 168 Órának nyilatkozó négygyermekes család is: nekik fogalmuk sem volt erről a lehetőségről, s az óvodájuk sem adott információt, pedig nekik a havi néhány ezer forint is sokat nyom a latban. Ezeknek az intézményeknek a szülőktől írásban meg kellene kérdeznie, kívánják-e igénybe venni ezt a lehetőséget. A gyakorlatban azonban úgy tűnik, erre nem mindig kerül sor.
Az óvodai, bölcsődei étkezés márpedig a gyermekvédelmi és gyámügyi törvény hatályos változata értelmében teljesen díjmentesen jár a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, tartósan beteg vagy fogyatékos vagy ilyen gyermeket nevelő , illetve három- vagy többgyermekes családoknak, vagy ahol a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130 százalékát (kb. 90 ezer forintot).
