Gyerekeket hurcoltak el az iskolákból – nevüket emléktábla őrzi
A pécsi Széchenyi István Gimnáziumban az iskola egykori zsidó származású, a holokauszt idején elhurcolt tanulói és tanáraik emlékére avattak táblát szerdán, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján.
A baranyai megyeszékhelyen – a kormány hivatalos programjának részeként – állított emléktáblát Hargitai János megyei kormánymegbízott és Páva Zsolt polgármester leplezte le. Kutas József, az iskola igazgatója ünnepi beszédében elmondta, az iskola jogelődjében, az akkori városi reáliskolában, a holokauszt idején a növendékek harmada zsidó származású volt, ugyanis az intézmény nem korlátozta vallási alapon a tanulók összetételét. Az intézményből hetven évvel ezelőtt 33 diákot és két tanárt hurcoltak el koncentrációs táborba, rájuk emlékeztet a tábla – tette hozzá.
Elmondta, hogy az iskola zsidó tanulóinak többsége szegény iparos vagy kereskedőcsaládok gyermeke volt, de az intézményben tanult többek között Breuer Marcell építész, formatervező és Forbát Alfréd építész, festő is, akik még a zsidóüldöztetések előtt elhagyták az országot. Schönberger András pécsi főrabbi a megemlékezésen azt mondta, mindenkinek kötelessége emlékezni a második világháború idején elkövetett szörnyűségekre, ugyanis ezzel is erősödik az az akarat, hogy soha többé ilyen rémtett ne történjen sem Magyarországon, sem a világban – számolt be róla a Népszava.hu.
Hargitai János kormánymegbízott emlékeztetett arra, hogy a holokauszt minden tizedik, az auschwitzi haláltábornak pedig minden harmadik áldozata magyar származású volt. Bár hetven év telt el az első gettók és gyűjtőtáborok felállítása óta, még mindig nehéz az emlékezés – jelentette ki. A számvetést, tette hozzá, azonban nem kerülhetjük el. Elmondta: a holokauszt előtt Európában arányaiban Magyarországon élt az egyik legnagyobb zsidó közösség, mégis, „1944-ben 56 nap elég volt arra, hogy 437 ezer embert” deportáljanak az országból. Őket nem a haza tagadta meg, hanem a gonosz emberek, akik annak idején szép számmal éltek Magyarországon – jelentette ki.
Páva Zsolt polgármester arról beszélt, hogy Pécs egyike azon magyar városoknak, ahol a zsidók tekintélyes részt vállaltak a város művészeti, tudományos és gazdasági fejlődésében, fejlesztésében, komoly szerepet töltöttek be a település gyarapodásában. Mindezt az is mutatja – mondta –, hogy Pécsett több tábla, hely, műalkotás is őrzi a zsidó származásúak emlékezetét. A polgármester kiemelte: a baranyai megyeszékhelyen zsidók és nem zsidók kiegészítették egymást, évszázadokon át képesek voltak békében, egymást tisztelve élni, egymást erősítve alkotni. Ez is az alapja annak, hogy a városban ma is tisztelet övezi a zsidókat, a hozzájuk köthető örökséget – jelentette ki.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A kezdeményezés Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter nevéhez fűződik, aki a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulója tiszteletére 2014-ben holokauszt-emlékévet rendeznek Magyarországon.
