Ezért emelkedik harminc helyett csak húsz százalékkal a szakdolgozók bére

A 168 azt is megkérdezte Gulyás Gergelytől a Kormányinfón, valóban kötelezi-e a kormány az önkormányzatokat az iparűzési adó megfelezésére. 

2021. október 21., 15:58

Szerző:

„Pontosan betartjuk, amit 2018-ban ígértünk, miszerint ebben a ciklusban összesen hetvenkét százalékkal emeljük az ápolók bérét” – jelentette ki Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón a 168 azon kérdésére, hogy a korábban beígért harminc százalékos béremelés helyett miért szól mostanában a kormánykommunikáció húsz százalékos emelésről.

Orbán Viktor pár hete világossá tette, hogy januártól huszonegy százalékkal emelkedik az ápolónők, húsz százalékkal pedig az egyéb szakdolgozók bére. Ez azért is érdekes, mert korábban a kormány többször is leszögezte, a fokozatosság jegyében 2021. januárjában a szakdolgozók bérét harminc százalékkal növelik. A 168 megkérdezte Gulyás Gergelytől, mégis hogyan kell értelmezni a kilenc százalékos csökkenést, mire a miniszter azt felelte, a béremelés ütemét még 2018-ban határozta meg a kormány, így a hetvenkét százalékos emelés utolsó lépcsőfokát, a harminc százalékot az akkori bérekre vetítették, amely a jelenlegi bérek tükrében pontosan huszonegy százalék. Szerinte a kormány eddig is és ezután is az ígéretekhez híven fogja emelni a szakdolgozók bérét, a különbség nem megfelelő tisztázásáért pedig Gulyás Gergely elnézést kért. Arra a felvetésünkre, hogy ennek tükrében miért kommunikált két különböző számot a kormány, hiszen az megtévesztő lehet az érintetteknek, megjegyezte:

„Lehet, hogy nem szerencsés, ha kétféle kommunikáció él egymás mellett, de ha visszanézi a nyilatkozatokat, láthatja, hogy a kormány tisztességesen és őszintén járt el.”

Arra is kíváncsiak voltunk, igazak-e az értesüléseink, miszerint a bértárgyalásoknál a kormány felvetette, hogy az önkormányzatoknak ismételten csak a helyi iparűzési adó felének behajtását engedélyezik. A miniszter leszögezte, nem csupán a minimálbérről zajlanak az egyeztetések, de a garantált bérminimummal kapcsolatban szintén megegyezés közeli a helyzet. Szerinte a másik oldalon ülő felek első sorban a szociális hozzájárulás és az iparűzési adó csökkentését kérik, ennek keretében pedig felmerülhet a tavalyi szabályok újfent életbe léptetése. „Ebben az esetben a tavalyi kompenzációs megoldásokat ugyancsak érdemes fenntartani” – tette hozzá arra a kérdésünkre, hogy miként fogja a kormány pótolni az önkormányzatok iparűzési adóból várt bevételét. Megjegyezte, végleges döntés még nem született az ügyben, azonban ő személyesen támogatná ezt az eljárást.

A kormánykommunikáció és ezzel együtt Orbán Viktor folyamatosan arról beszél, hogy a januártól esedékes bruttó kétszázezer forintos minimálbér bevezetésével magasabb lesz Magyarországon a minimálbér, mint a Gyurcsány-kormány idejében az átlagbér. A 168 a sajtótájékoztatón rávilágított, hogy az előző kormány távozása óta 12 év telt, amely a forint jelentős gyengülésével és az infláció elharapózásával járt. Azt szerettük volna megtudni, a relatív pénzérték vizsgálata nélkül Gulyás Gergely mennyire tartja hitelesnek ezt az érvelést, egyértelmű választ azonban nem kaptunk. Annyit mondott, hogy ha az inflációval számolnak, akkor a garantált bérminimum ugyanannyi, vagy akár több lesz, mint Gyurcsány Ferenc kormányzása idején, részletezésbe ellenben nem bocsátkozott.

 (Kiemelt kép: Az újraélesztési egység a klinika területén éri el a bajban lévőket a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikáján. Debrecen, 2019. január 21. Fotó: Oláh Tibor MTVA)