Fontos döntést hoz ma az Ab
Ma tárgyalja az Alkotmánybíróság a magán-nyugdíjpénztári pénzek államosításával kapcsolatos beadványokat. A magánnyugdíjpénztári pénzek közvetlenül a költségvetésbe áramolnak, ez már közvetlen költségvetési jogszabály, ezért beleütközhet a tilalomba. Az viszont, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradók nem kapnak állami nyugdíjat, ez már egy alapjogi kérdés, itt kimondhatja az Ab, hogy emberi méltóságot sért - mondta Lövétei István, alkotmányjogász a Klubrádióban. Csakhogy bárhogy is dönt az Alkotmánybíróság, Orbán Viktor korábban kijelentette, hogy a háromezer milliárdot nem adja vissza.
A magánnyugdíjpénztárban maradóktól ugyanolyan összeget vonnak le, mint aki az állami nyugdíjrendszerben szerepel, és kimondja a kormány, hogy ez valójában nem is nyugdíjcélú elvonás. Ez egy olyan diszkriminatív intézkedés, amely megalapozza az Alkotmánybíróságnak azt az álláspontját, hogy kimondja, ez az emberi méltóság alapjogába tartozik - magyarázta Lövétei István, aki szerint azonban mivel a magánnyugdíjpénztári pénzek közvetlenül a költségvetésbe áramolnak, ebben a kérdésben az Ab-re érvényes a fideszes honatyák által hozott tiltás, miszerint az Alkotmánybíróság lényeges költségvetési kérdésekben dönthet.
Ha az Ab hivatalossá teszi az elmarasztaló döntést, a nyugdíjpénztár-tagoknak is meg kell adni az állami nyugdíjat. Az a több tízezer ember, aki visszalépett az állami pillérbe, de aláírták a jogfenntartó nyilatkozatot, és egyéni számlájuk már megszűnt, különösen bonyolult helyzetbe kerülhetnek - állítják az a portfolio.hu elemzői.
Szeptember elsejétől fokozódik a helyzet, ugyanis kiegészül az Alkotmánybíróság azzal az 5 alkotmánybíróval, akiket a kormánypártok választottak meg. Az Ab már korábban is hozhatott volna az döntést, de valószínűleg ez a belső viták miatt nem történt - tette hozzá Lövétei István a
Klubrádióban.A jogszabályokat mintegy 200 beadványban támadták meg, ezeket az érintett pénztárszövetségek, civilek, szakszervezetek és számos magánszemély mellett pl. az MSZP elnöke jegyzi – emlékeztet a Népszabadság. Az alkotmányos testület valószínűleg megállapítja az alapjogok csorbulását azért, mert sokan az állami nyugdíj elvonásával fenyegettetve léptek vissza az állami rendszerbe. Az Alkotmánybíróság kezét azonban megköti egy, a hatáskörét szűkítő alkotmánymódosítás. Annyi biztos: a pénztári számlákról elvont mintegy 3 ezer milliárd forintot már nem adja vissza az állam – főleg, mert jelentős részét már elköltötte és korábban Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, ez az összeg a kormánykasszában marad.
