Fogházba küldenék a MAL Zrt. vezetőjét – Elítélték az egyszer már felmentett vádlottakat a vörösiszap-perben
Mint ismert, hogy az egyik vöröiszap tároló 2010 októberében átszakadt, nyolc ember az életét vesztette 227 megsérült, s hatalmas anyagi, környezetvédelmi kár keletkezett. Két év hat hónapi letöltendő fogházbüntetésre ítélte a Győri Törvényszék B. Zoltán első rendű vádlottat, a MAL Zrt. cégvezetőjét közveszélyokozás bűntette és más bűncselekmények miatt. A vállalat műszaki szolgáltatási igazgatóját két év szabadságvesztéssel bűntette. Hat vádlottra felfüggesztett fogházat szabott ki, de volt, aki pénzbüntetést, más pedig megrovást kapott. Öt vádlottat felmentett a törvényszék.
A főügyészség vitatja a megállapított bűncselekmények minősítését, a bíróság ugyanis csak gondatlan bűncselekmények elkövetésében marasztalta el a vádlottakat. A vádhatóság viszont például B. Zoltánt hat bűncselekmény, többek között szándékos közveszélyokozás, valamint halált okozó gondatlan közveszélyokozás elkövetésével vádolta, és fegyházbüntetésre tett indítványt – közölte érdeklődésünkre Fejes Péter ügyész fellebbezése mellett Gál Katalin ügyészségi szóvivő.
A nagy médiaérdeklődés mellett zajló tárgyaláson estébe nyúló indoklást tartott Németh Miklós. Az ügyben először a Veszprém Megyei Főügyészség emelt vádat a Mal Zrt. tizenöt alkalmazottja ellen, mert abban a megyében történt a katasztrófa. Akkor gondatlanságból elkövetett, több ember halálát előidéző közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt állították bíróság elé a cég érintett munkatársait.
A politika példátlan módon akarta befolyásolni az első elsőfokú eljárást, az Orbán-kormány néhány tagja a bírósági tárgyalás előtt megnevezte az általa büntetőjogilag is felelősnek tartott embereket, és előre „ítéletet hirdetett”. Sőt egy parlamenti bizottság is kimondta, kiket tart bűnösnek. Ilyen közhangulatban tárgyalta végig az ügyet Veszprémben Szabó Györgyi tanácsa. Az imponáló alapossággal, minden részletre kiterjedően eljáró bírónő bűncselekmény hiányában minden vádlottat felmentett az ellenük emelt vádak alól. Indoklása szerint ez nem azt jelenti, hogy nincs felelőse a katasztrófának, csak éppen ők nem azok, akiket a vádlottak padjára ültettek.
A politikusok élesen támadták az ítéletet, nyilatkozataik miatt Darák Péter, a Kúria elnöke is megszólalt. Szerinte a jogállamiságot veszélyezteti a külső befolyásolás, nem szabad a bíróval szemben elvárásokat támasztani, és bár ők is átérzik az emberi szenvedést, a bírónak nem érzelmek, hanem bizonyított tények alapján kell eljárnia.
Az ügyészi fellebbezés nyomán eljáró Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú veszprémi ítéletet az indokolási kötelezettség elmulasztása okán, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. A Veszprémi Törvényszéket kizárták a megismételt eljárásból, az ítélőtábla a Győri Törvényszéket jelölte ki erre a feladatra. Ez a törvényszék hirdetett ítéletet a hét elején, a büntetőkollégium vezetője, Somogyi Zoltán pedig segítségképpen összefoglalta a közérdeklődésre számot tartó ügyben született verdiktet.
A Mal Zrt. Ajka melletti telephelyén a timföldgyártás melléktermékét, a vörösiszapot vízzel felhígították és csővezetékeken juttatták ki a gyártól több kilométerre lévő tároló kazettákba, ott a zagy vörösiszap-tartalma leülepedett, a lúgos szállítóvizet pedig folyamatosan visszaszivattyúzták a gyárba, és semlegesítés után szennyvízként kibocsátották. A katasztrófa idején, azaz 2010. október 4-én a 25 hektár területű X-es számú kazetta üzemelt, amely ekkor még nem használta ki teljes kapacitását.
A cégnél különböző beosztásokban dolgozó vádlottak 2009-től számos foglalkozási szabályt megszegtek, többek között a hatósági engedélytől eltérve résztechnológiai változtatásokat hajtottak végre a gyártási folyamatban. Nem tartottak be több üzemeltetési szabályzatot, ennek következtében a X-es kazettán felhalmozódott lúgos víz mennyisége a katasztrófa napján jóval meghaladta az üzemeltetési szabályok szerinti maximum 400 000 köbmétert, ennek a két és félszerese volt. A víz lúgosságának mértéke magasabb volt a hatósági engedélyben rögzített koncentrációnál.
2010 nyarán a X-es kazetta északi gátján, amely az építés 1998-as befejezése óta a tervezettnél jóval nagyobb mértékben megsüllyedt, anélkül végeztették el a szintkiegyenlítési munkákat, hogy feltárták volna a rendellenes süllyedés okait. A szintkiegyenlítés után a gát magassága mintegy 40 centiméterrel meghaladta az engedélyben foglalt magasságot. A gáttest kiszakadása később épp a rendellenesen megsüllyedt és feltöltött szakaszon történt.
„A X-es kazetta gátszakadásának oka az északi gát alatti altalaj tönkremenetele miatt bekövetkezett talajtörés, és ezt követően a gáttest rideg törése, amely tervezői, kivitelezői hiányosságokra és hatósági mulasztásokra vezethető vissza” – mondta Somogyi Zoltán.
2010. október 4-én, röviddel déli 12 óra után a X-es kazetta északnyugati sarkánál a mintegy 25 méter magas északi gátfal körülbelül 50 méter hosszan a talapzatáig átszakadt, majd a szakadáson nagy sebességgel kiáramló több mint egymillió köbméter lúgos víz és 700 ezer köbméter vörös iszap elegye pár perc alatt elérte az egy kilométerre lévő Kolontárt, aztán továbbhömpölygött Devecser, Somlóvásárhely és Tüskevár községek irányába. A katasztrófa tíz halálos áldozatot követelt, 227 ember szenvedett sérüléseket a lúg marása miatt, több tízmilliárd forint kár keletkezett, kipusztult a Torna-patak élővilága, és jelentősen károsodott a Marcal folyó is.
A Győri Törvényszék megállapította, hogy „a vádlottak mulasztásai hozzájárultak a katasztrófához, mivel a gátszakadás lehetőségére figyelmeztető jelekkel nem foglalkoztak, a környék lakosságát és a hatóságokat megtévesztették a kazettában a szabályszegések folytán felgyűlt tényleges vízmennyiség és annak lúgossága tekintetében, amelyek végül a kialakult katasztrófa meghatározó tényezői lettek”. A gátszakadás után a vádlottak gondatlanságból nem, vagy csak késedelemmel értesítették a hatóságokat, illetőleg nem tájékoztatták őket a kiáramlott anyag lúgossága miatt szükséges óvintézkedésekről. B. Zoltán röviddel a katasztrófa után Devecserben szándékosan félrevezetően nyilatkozott a kiömlött anyag veszélyességéről – mondta a büntetőkollégium vezetője.
Azt a bíróság is megerősítette, hogy a Mal Zrt. által működtetett tároló kazettákat nem veszélyes hulladéklerakóként sorolták be a hatóságok, viszont a lúgos szállítóvíz a jogszabályok szerint veszélyes anyagnak minősült. A vádlottak közül négyen felelősek abban, hogy a szállítóvízzel szabálytalanul hulladékgazdálkodási tevékenységet végeztek, illetőleg egy vádlott abban, hogy 2003-ban megtévesztette a környezetvédelmi hatóságot, ezáltal a X-es kazetta besorolása nem a jogszabályoknak megfelelően történt.
Az ítélethirdetés előtt beszéltünk B. Zoltánnal, az elsőrendű vádlottal, de azt mondta, most nem akar nyilatkozni. Ügyvédje, Bánáti János a tárgyalás után azzal hárította el a megszólalást, hogy szeretné megvárni az írásba foglalt ítéletet.
Győrben csak azok nem fellebbeztek, akiket felmentett a bíróság, a monstre per tehát másodszor folytatódik másodfokon.
