Filippov: A részvételi költségvetés azt jelzi, elkezdték figyelembe venni az igényeinket

Nem lehet arra várni, hogy egyik napról a másikra reformok menjenek végbe, el kell fogadni, hogy a változások lassan zajlanak - mondta Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója, politikai elemző a 168.hu oldalán futó KeljfelJancsi című műsorban.

A beszélgetés témája elsődlegesen a részvételi költségvetés volt, ami Filippov elmondása szerint egy, a nyolcvanas évek óta létező intézmény, amelynek lényege, hogy a helyi lakosok dönthetnek a település költségvetésének egy bizonyos százalékának elköltéséről. A szakember szerint ez két szempontból is előnyös: egyrészt hatékony információbecsatornázási eszköz, ugyanis az emberek tudják a legjobban, hogy helyben mire van szükségük. Emellett az embereknek élményt ad, hogy igenis van beleszólásuk a döntéshozatalba. 

A Karácsony Gergely által vezetett fővárosban idén egymilliárd forint sorsáról dönthetnek a budapestiek, azonban az Egyensúly Intézet újabb javaslatcsomagjában arról számol be, hogy nem konkrét összeggel, hanem inkább az éves költségvetés főösszegének 2 százalékáról kéne rendelkeznie 2024-től a helyben élőknek. 

A nyolcvanas évek óta számos országban vezették be ezt a rendszert, ezek közül is kiemelkedik Párizs részvételi költségvetése. A francia fővárosban már a költségvetése negyedét fogja fordítani részvételi költségvetésre, ráadásul a döntési folyamatba már minden, hetedik életévét betöltött gyermek is beleszólhat. A politikai elemző szerint erre azért van lehetőség, mert a részvétel nem kötelező, így nem számít közhatalom gyakorlásának, ez inkább egyfajta konzultációs jog.

Hozzátette: az állam nem korlátozni, hanem épp ellenkezőleg, ösztönözni próbálja a polgárokat arra, hogy beleszóljanak a döntéshozatalba. Filippov Gábor szerint számos helyen azért fogalmaznak meg konkrét összeget, mert még ismerkednek magával a folyamattal, kísérletezési folyamat zajlik.

Az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója kiemelte: a népszuverenitás nem csak arról szól, hogy négy vagy öt évente elmegyünk szavazni, hanem arról, hogy folyamatosan becsatornázódik az, hogy mit szeretnénk látni állampolgárként. Először kezdjük el megtapasztalni, hogy működik az, amikor figyelembe veszik az igényeinket, után pedig lehet gondolkodni azon, hogyan lehet javítani a rendszeren - mondta Filippov. 

A beszélgetés során szó esett a wikidemokrácia fogalmáról is. Filippov Gábor elmondta, a Wikipédia online tudástár mintájára már több országban működik az a rendszer, hogy a választók bele tudnak szólni egyes jogszabály előkészítésébe. 2007-ben Új-Zélandon a rendőrségi törvény létrehozásakor már kifejthették véleményüket a helyiek. Kijelentette: itt is vannak szűrők, nem szerkeszthet bele bárki bármit a szövegbe, melynek képviseleti demokrácia lévén a választott tisztségviselők döntenek majd. 

Fiala János kérdésére, miszerint nem tartja-e elképzelhetetlennek ezeket a fejlesztéseket a mostani körülmények között, Filippov elmondta, hogy a legrosszabb helyzet az, ahol a változás kapuja megnyílik. Ha kapkodva vezetnek be változásokat, abból előbb-utóbb lelassulás és visszarendeződés következik, és lehet úgy, hogy elkezdünk vitatkozni róla. Az elemző hozzátette: ezek a lehetőségek már nem előttünk vannak, hanem körbevesznek minket a világban. Kiemelte: az Egyensúly Intézet rengeteg időt tölt azzal, hogy politikai döntéshozókkal, gazdasági szereplőkkel egyeztet. 

(Kiemelt kép: 168.hu | Merész Márton)