Figyelmeztető jel a Fidesznek: nem jó irányba mennek a dolgok

Jól jellemzi a gyomaendrődi ellentéteket, hogy az április végi testületi ülésen hosszas vita után a négy fideszes képviselővel és az ugyanilyen színben politizáló városvezetővel szemben a hét képviselő, a helyben már jól ismert 7:5-ös aránnyal, megváltoztatta a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) egyik pontját. Eszerint a jövőben a polgármester akkor sem használhatja magáncélra a hivatali gépkocsit, ha annak ellenértékét utólag megtéríti. Ez akár kisszerű bosszúként is értékelhető. De nézzük meg, mi vezetett idáig.

A 2010-es őszi helyhatósági választást, ha kis különbséggel is, Várfi András, a Fidesz polgármesterjelöltje nyerte Gyomaendrődön. A 2006 és 2010 között is polgármesteri tisztséget ellátó Várfi szoros versenyben, kevesebb mint 150 vokssal verte meg a korábban a város élén tíz évig álló Dávid Imrét, aki függetlenként, de a Körösök Vidékéért Egyesület (KVE) támogatásával indult. A kiegyensúlyozott erőviszonyokra jellemző, hogy a voksok 25 százalékát kapta a harmadik helyen végzett Busai György, s volt egy negyedik aspiráns is.

Ez a választási eredmény azzal a következtetéssel is szolgálhatott, hogy Várfi András ismétlését a választók alig több mint harmada támogatta, közel kétharmaduk viszont nem. De Várfinak szembe kellett nézni azzal is, hogy egyéni körzetben indulva vereséget szenvedett Poharelec Lászlótól (KVE), és azzal is, hogy a képviselő-testület jelentős részben kicserélődött az előző ciklushoz képest. A helyhatósági választás után szinte mindenütt narancssárgába borult az ország, de Gyomaendrődön csak holtversenyben adta a legnagyobb frakciót a Fidesz. A polgármesterrel együtt éppúgy öten voltak, mint a Körösök Vidékéért Egyesület képviselői.

A fideszes polgármester nem kapott többséget

A civil szervezet képviselőinek elmondása szerint nem is nyitott túl szerencsésen az alakuló ülésen Várfi, ugyanis emlékezetük szerint kijelentette: nem bízik meg a képviselők egy részében, így két alpolgármester megválasztását kérte. Ám ehhez nem kapott többséget.

„Az alpolgármesteri tisztség azt jelenti, hogy aki betölti az a polgármester legbelsőbb bizalmasa, távollétében helyettesíti. Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, és azt a képviselő-testület vagy elfogadja, vagy nem. Ahol az ellenzék az erősebb, ott kompromisszum alapján az ellenzék jelöl alpolgármestert. Ezt elfogadva szerettem volna, hogy egy olyan ember is legyen alpolgármester, aki feltételen bizalmamat élvez az én oldalamról” – világította meg a helyzetet a maga szemszögéből Várfi András.

A történetet bonyolítja, hogy a polgármester-aspiránsként indult és harmadik helyen végzett Busai György képviselőként bejutott a testületbe, de mivel a Gyomaendrődtől távoli Isaszegen jegyző, ezért összeférhetetlenség állt fenn. Így Busai lemondott képviselői mandátumáról, ezért februárban időközi képviselő-választást tartottak a Békés megyei városban. Ez azért volt fontos, mert ha itt a Fidesz jelöltje futott volna be, akkor övék a legnagyobb frakció, számban maguk mögé utasítják a Körösök Vidékéért Egyesületet. A civil szervezet szerint a helyi és a megyei média egy része erősen a Fidesz-jelölt felé hajlott a kampányban, de így sem tudták megakadályozni, hogy egy független jelölt győzzön. Az építészmérnök Nagyné Perjési Anikó futott be a választáson, aki azonban tagja a Körösök Vidékéért Egyesületnek. Így most öt fideszes és ugyanennyi KVE-képviselő van a testületben, rajtuk kívül Nagyné és a jobbikos Arnóczi István tagja a testületnek.

„Szerencsésebb lenne, ha a polgármesternek többsége lenne a testületben, jelenleg nem ez a helyzet, de bízom abban, hogy mielőbb felismeri mindenki az együttműködés fontosságát, és összecsiszolódik a csapat” – mondta a 168Óra Online-nak Várfi András. Aki sikeresnek ítéli az előző önkormányzati ciklusban elért eredményeket, egyszersmind a legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a Hármas-Körös mentén fekvő város sikeresen startoljon rá az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásaira.

A polgármester nem ért egyet a helyi értelmiség körében gyakorta megfogalmazott kritikával, hogy az utóbbi években a fejlesztési forrásokért folytatott harcban Gyomaendrőd lemaradt volna. Ehhez hozzátette, hogy a népességben, iparban és iparűzési adóban messze a városa felett álló Szarvassal, amelynek polgármestere Babák Mihály, egyben országgyűlési képviselő is, nehéz felvenni a versenyt. Ugyanakkor a jövő fontos feladatának nevezte, hogy az új közigazgatási rend kialakításakor Gyomaendrőd visszanyerheti egykori járási székhelyi rangját.

A megosztottság káros hatása

Várfi András a testületi üléseken elhangzottakkal szemben kisebbnek látja a problémákat és kevésbé élesnek az ellentéteket, noha korábban maga beszélt a 7:5-ös megosztottság káros hatásáról. Felvetésünkre tagadta, hogy ne adna elég információt a testület tagjainak, s hogy ne egyeztetne velük rendszeresen. Igaz, ennek legfőbb terepének a testületi üléseket megelőző bizottsági üléseket tartja. Mert mint fogalmazott, egyszer összehívott klubdélután jelleggel egy képviselői megbeszélést, de annak semmi érdemi eredménye nem lett. Így folytatása sem.

Hangsúlyozta, hogy az ő ajtaja mindig nyitva áll, bárkivel bármikor szívesen beszél. Ehhez hozzátette, a döntések 90 százaléka nagy többséggel ment át, köztük a város 2011-es költségvetése és a város négyéves gazdasági programja is.

A hivatali gépkocsi használat vele szembeni korlátozásáról szólva értetlenségének adott hangot az 57 éves agrármérnök végzettségű Várfi András, aki jelenleg elsőéves szakhallgatója a gödöllői Szent István Egyetem városüzemeltetési karának.

„Ezt saját pénzemből teszem, a város érdekében” – mondta tudósítónknak. Egyben jelezte, hogy elődje jelentősen többet használta a hivatali autót, mint ő.

Merőben másként látja a helyzetet a polgármesterrel és a Fidesszel szemben álló hét képviselő. A Körösök Vidékéért Egyesület öt és a Jobbik egy képviselője, valamint a függetlenként politizáló Nagyné Perjési Anikó szerint stratégiai ügyekben, így az iskola, a városi konyha átalakításának kérdésében és a fejlesztési projektekben nem kapnak elég információt, főleg nem kellő időben. Ekként sérelmezik, hogy nem vonják be őket az előkészítő munkába. Elsősorban emiatt került egy platformra a hét képviselő.

„Valóban lehet olyan olvasata a polgármester hivatali gépkocsi-használat korlátozásának, hogy az részünkről nem volt túl elegáns dolog, de sok mindenből kihagytak bennünket, ezért egy figyelmeztető jelet küldtünk, hogy nem jó irányba mennek a dolog” – mondta a 168Óra Online-nak Nagyné Perjési Anikó.

Ugyanide tartozik, hogy a képviselő-testület új szabályozása szerint, a polgármester postai vagy elektronikus címére érkezett, de a városnak szóló leveleket 3 napon belül el kell juttatni a képviselőknek. Ezt is a „hetek” érték el.

Ugyanakkor a polgármestert bíráló képviselők – köztük Béres János, Poharelec László, Arnóczi István és dr. Farkasinszky Erzsébet – felvetésemre határozottan tagadták, hogy a testület feloszlatására és új választás kiírására játszanának. Mint fogalmaztak, ők komolyan és szakszerűen szeretnének dolgozni, de ennek a feltételei nemegyszer hiányoznak. Nagyné Perjési Anikó szerint nagyon jó összetételű a testület, a „hetek” pedig, némi túlzással, túlképzettek. Pénzügyi szakember, mezőgazdász, orvos, turisztikai szakember és vendéglátós, könyvelő és építészmérnök van köztük. Ez pedig akadályozza a korábbi ülésvezetést, amelyre szerintük, részben jellemző volt, hogy a képviselőket nem kellő mértékben vonták be az előkészítésbe. De vita nélkül szavaztak.

„A testületen belüli arány valójában nem is 7:5, hanem 11:1” – hökkentett meg Poharelec László, aki az általa működtetett Fészek Panzióban fogadott. Majd egyértelműsítette, hogy nem viccelt. Meglátása szerint a képviselők és a polgármester állnak szemben egymással, mert a városvezető kevéssé képes az együttműködésre. Poharelec szerint az általa valódinak nevezett arány azért nem alakult ki még a testületben, mert a fideszes képviselőket köti a frakciófegyelem, miközben magukban sok kérdésről egészen másként gondolkodnak.

Budapestig hallatszik a vita hangja

A „hetek” szerint Gyomaendrőd a fejlesztések terén az utóbbi években alulteljesít, nem használja ki azt az előnyt, hogy egy nagy európai tranzitútvonal (TEN), a Budapest-Bukarest két nyomtávú vasúti fővonal érinti a várost. Brüsszeli pénzből folyik a vasútvonal felújítása, amely már elhagyta Gyomaendrődöt, s ennek nyomán hamarosan óránként 160 kilométeres sebességgel jutnak el a vonatok Békéscsabáról Budapestre és vissza. De nem sikerült elérni, hogy a felújított pályát s a mellette levő ipari parkot összekössék.

A „hetek” szerint az a legnagyobb baj, hogy a polgármesternek nincs konkrét elképzelése a város jövőjéről, a fejlesztések lehetséges irányairól, a kitörési pontokról. Ekként nem világos, hova szeretne eljutni a város.

„A város erre a ciklusra elfogadta a gazdasági programját. Úgy gondolom, abban szerepelnek elképzeléseim, a város kitörési lehetőségei” – válaszolt a bírálta a polgármester.

A viharos április végi ülés folytatásaként volt felfogható, hogy a május utolsó napjaiban tartott testületi ülésen részt vett és felszólalt a térség országgyűlési képviselője, Dankó Béla (Fidesz). A politikus, bár jelezte, hogy a helyi politika belügy, de hozzátette, Budapestig hallatszik az itteni vita hangja, s ez nem vet jó fényt a településre, nem kedvez az együttműködésnek.

Nagyné Perjési Anikó erre adott válaszában műbalhénak nevezte az ellentétet és annak kiélezését, s hangsúlyozta, hogy a 7:5-ös szavazati arányt legtöbbször a polgármester hozza szóba. A 168 Óra Online-nak Nagyné jelezte, ebben az a szándék is benne lehet, hogy a felhalmozódó gondokért és a problémákért a „hetekre” akarják hárítani a felelősséget. Ezt azonban ők visszautasítják.

A gyomaendrődi mérkőzés-sorozat itt tart. A csapatok összetétele és a gólok száma még változhat. A végeredményt egyelőre nem ismerjük. A tapogatózó játékon már túl vagyunk, egy-egy élesebb belemenéssel a csapatok már jelezték, éles küzdelemre lehet számítani.