Fideszes bukta: "Semmi sincs a kezünkben"

Fordulópont lehet a Sukoró-ügyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt vezérigazgatójának tanúkénti meghallgatása – ezt Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos mondta. Igaza lett: az egyébként előzetes letartóztatásban lévő Tátrai Miklós pénteken egy nyilvános tárgyaláson eskü alatt vallotta, hogy nem Gyurcsány Ferenc utasította a telekcserére. Pénteken délelőtt Tátrait még rabszíjon vezették a bíróságra, estére azonban szabadlábra helyezték. A Vasárnapi Hírek birtokában lévő ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyvek áttanulmányozása is megerősíti: a politikai Sukoró-vád összeomlott.

"Nincs semmi a kezünkben"

Korábban Gyurcsány Ferencet a 2006-os őszi zavargások miatt szerették volna bíróság elé állítani. Blogjában azt írta: felesége egy régi ismerőse megkereste őket azzal, hogy információi vannak az ügyészség szándékairól. "Gyurcsányt nem lehet 2006 ősze miatt megvádolni. Semmi sincs a kezünkben. Most akkor minden erővel Sukoróval kell kezdeni valamit, ezt üzente a Polt" – idézett szerint egy ügyészt az ismerős.

"Sok pletyka ér el minket. Gondolom, van, amelyik igaz, van, amelyik nem. Nem lehet pletykák által irányítottan élni. Bár ha jól olvasom a Vagyonkezelő előzetes letartóztatásban lévő vezetőinek kihallgatásáról készült és nemrég nyilvánosságra hozott jegyzőkönyveket, akkor valóban úgy látszik, hogy nem az érdekli az eljáró ügyészeket, hogy mi történt, hanem az, hogy találnak-e ellenem bármit is a gyanúba keveréshez. Polt Péter hivatalba lépett. Tényleg politikai megbízást teljesít? Tényleg üzent már előre, hogy az én fejemet akarja Sukoró ügyben? Nem tudom. Egy általam is ismert kollégája meséli, hogy Polt nem egyszer azzal a megjegyzéssel döntötte el az előtte lévő ügyeket, hogy „a fiúk így akarják”. Igaz lehet ez? Ezt sem tudom. De lassan ki fog derülni" – írta blogjában Gyurcsány.

Tátrai tisztázta Gyurcsányt

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos még pénteken is azt hangoztatta: „teljesen egyértelműen a valóság az, hogy a volt miniszterelnök utasítására hajtották végre a sukorói ingatlancserét a pilisi és albertirsai területekre”. Szavait Tátrai Miklós nyilvános tanúkénti meghallgatásán elmondott szavai és az ügyészségi jegyzőkönyvek által rögzített, gyanúsítottként tett vallomásai is egyértelműen cáfolják. Ez utóbbiakból egyértelműen kiderül: az ügyészség kérdései nagyobb részt Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, valamint az előző kormányok tagjainak esetleges felelősségét firtatták – sikertelenül.

Tátrai a

Vasárnapi Hírekbirtokába került dokumentum szerint az ügyészségen azt vallotta: „senki által elkövetett jogsértésről, bűncselekményről nincs tudomásom. Ha már az újságban nevek is elhangzottak, akkor azt is szeretném egyértelművé tenni, hogy Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban sincs ilyen információm. … a miniszterelnök arra kérte fel az MNV-t, hogy egy jogszabályokkal összhangban álló tranzakciót folytasson le, amennyiben ez lehetséges. A szerződés tartalmát, annak részleteit (Gyurcsány) tőlem soha nem hallotta és tudomásom szerint sehonnan nem ismerte. Sem a szerződés megkötése előtt, sem annak megkötése után”.

Más, akár összeesküvés-elmélet kidolgozására is okot adó ellentmondások is vannak az ügyben. Az internetre valaki már két hete, tömörítve feltöltötte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) beszkennelt kihallgatási jegyzőkönyveit. (Ezek teljes terjedelmükben a www.vasarnapihirek.hu oldalán ma délutántól hozzáférhetőek.) Az anyag mindössze 49 oldal – tudniillik, az előzetesben töltött négy hónap alatt mindössze ötször hallgatták ki Tátrait, az ügyészség részéről új információ már jó ideje nem is merült fel. Emiatt Tátrai tiltakozott is az ügyészségi kihallgatásán: „a részemre feltett kérdések túlnyomó többsége teljesen független, érdektelen a gyanúsításomtól”.

Gyurcsány szerepét forszírozták

A négy kihallgatás során az ügyészség főleg azt firtatta, mi zajlott le a 2008. májusi parlamenti találkozón, amelyen a befektetők, valamint Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon akkori gazdasági miniszter és Tátrai is részt vett. Visszatérő elem a jegyzőkönyvekben Gyurcsány szerepének forszírozása, annak ellenére, hogy Tátrai már szeptemberben is ugyanazt mondta: „a megbeszélésen semmilyen döntés nem született. A miniszterelnök arra kérte az állami szereplőket, hogy a jogszabályokkal összhangban segítsék a beruházás megvalósulását”. Érdekesség, hogy az MNV vagyontanácsa által tárgyalt előterjesztésben nem szerepelt az a belső feljegyzés, amire a politikai vádak épültek – nem volt iktatva –, azt valaki utólag csempészte az iratok közé.

Visszatérve a „miniszterelnöki utasításra”: ezt abból a magánlevélből ragadták ki, amelyet 2009. júniusában Tátrai küldött Bajnai Gordon miniszterelnök egyik munkatársának, s amelyben úgy fogalmaz, hogy „átküldjem azt az emlékeztetőt, amivel a miniszterelnök rendeli el a csereügyletet?” Tátrai utolsó, november 18-án tett vallomásában hangsúlyozta: ez egy baráti levél volt, amelyben pongyolán, jogi értelemben valótlanul fogalmazott. „Gyurcsány Ferenc nem rendelte el ennek a szerződésnek a megkötését. (...). A mindenkori miniszterelnök semmilyen jogi kapcsolatban nem állt az MNV Zrt.-vel, ugyanakkor lehetősége volt, hogy megfogalmazzon felkéréseket. Ez esetben is ezt tette (...). Az ilyen kéréseket az MNV minden esetben úgy kezelte, hogy ha lehetőség volt azokat jogszerűen teljesíteni, akkor igyekezett megfelelni a kormányzati elvárásoknak, ha nem, akkor pedig azt jelezte, hogy nem áll módjában a felkérés szerint eljárni” – vallotta a volt vezérigazgató.

Tátrai és Császy szabadlábon

Utolsó kihallgatása végén Tátrai megjegyezte: a gyanúsításban szereplő hűtlen kezelést nem követte el, és a hatóság érdemi kérdéseket nem tesz fel neki, a vallomásával ellentétes adatokkal, tényekkel nem szembesíti. (A gyanú szerint Tátrai tudta, hogy a telekcsere csak a befektetők érdekeit szolgálja, és tudatosan okozott kárt az államnak. Négy szakértő szerint 300 millió, az ügyészség által megrendelt értékbecslés szerint 1,3 milliárd forint értékben.

Érdemes megemlíteni: a Központi Nyomozó Főügyészség akkor jár el egy ügyben, ha abban vezető politikusok érintettségét is vizsgálni kell.) Tátrai megjegyzése annak fényében különösen érdekes, hogy Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője még október 22-én azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy „a széles körben folytatott nyomozás során számos hatóságtól és személytől szereztünk be okiratokat, nagyszámú tanút hallgattunk ki, illetve igazságügyi szakértői véleményeket szereztünk be. A nyomozás jelen szakaszában is folyamatosak a tanúkihallgatások.

A nyomozás során számos olyan adat, okirat is előkerült, amelyet egyes állami szervek korábban nem bocsátottak a nyomozó hatóság rendelkezésére”. Kérdés azonban, hogy ha voltak új információk, akkor az ügyészség ezekről miért nem kérdezte Tátrait.

Pénteken délelőtt Tátrait még rabszíjon vezették a bíróságra a polgári perben tett tanúvallomására. Estére viszont Tátrait és az MNV szintén előzetesben lévő volt jogi igazgatóját, Császy Zsoltot is szabadlábra helyezte a bíróság.

Pedig a nyomozóhatóság kérésére két hete még márciusig meghosszabbították az előzetes letartóztatását - írta az ATV hírportálja a Vasárnapi Hírekre hivatkozva.