Egy év magány - Stratégiai jelentőségűnek tartott ellenzéki kerületekben jártunk
Hogy stratégiai pozícióhoz jutott volna Budapest (s vele együtt a helyi ellenzék), azt az élet elég gyorsan cáfolta. Hiába nyertek választásokat, cserélték ki a névtáblákat, hiába alakult meg a Szabad Városok Szövetsége, hiába próbált Karácsony főpolgármester szélesebb összefogást szervezni, kiderült, hogy az önkormányzati ügyek nem a szokásos politikai menetrend szerint zajlanak. Amikor a városházán kell berendezkedni, amikor számlák és szerződések tengerében kell rendet tenni, a megörökölt adósságot kell kifizetni, amikor a vagyonvédelmi cég zavaros szerződését kell kivizsgálni, amikor megrohanják az irodát a segélyért rimánkodók, amikor az első illetéktelen beköltözőket kell kilakoltatni, kiderül, mennyire törékeny dolog az önkormányzatiság.
– Ha a polgármester találkozik az utcán a választóval, az nem más, mint azonnali szavazatvesztés – mondta egy interjú előtt Pikó András polgármester (VIII. kerület). Ő ezt már két hónap után tudta.
A 2019-ben az ellenzék által elhódított települések 400 milliárd forint fölött rendelkeztek. Ami ennél kevésbé látszott, hogy ezek az önkormányzatok nem azok az önkormányzatok. Jogköreiket számos ponton elvonták. Tarlós regnálásának kilenc éve alatt költségvetésének a negyven százalékát elvesztette Budapest. A főváros költségvetési finanszírozása az egyik legalacsonyabb az európai fővárosok között, miközben a GDP 36 százalékát Budapest termeli.
Budapest - GazdagrétAz oktatási intézményeket államosították, feladatköreikkel együtt elvonták a hozzájuk rendelt pénzt is. Azzal viszont elég jól jártak, hogy a kormány országosan 1400 milliárd forint adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat. Azt már korábban eltapsolták. 2019-ben kellemesnek látszott az indulás a Horváth Csaba által vezetett Zuglóban is. A fővárosi kerületek nem álltak, ma sem állnak rosszul. A tervezett fejlesztések Zuglóban hárommilliárd forintra rúgtak. Rendbe akarták hozni a Bosnyák teret, a kerületnek ugyanis máig nincs igazi központja, főtere. Az önkormányzat épülete is tragikus állapotban van. Érdekes zöldkezdeményezésnek látszott a Rákos-patak revitalizációja. A technokrata szellemű városrendezési mánia csúcsán a helyi vízfolyásokat betonteknőkbe terelték, aminek következményeként a hajdani patakok koszlott csatornaként működtek. Most természetközeli állapotba szeretnék helyreállítani ezeket, nádassal, növényzettel. Ez az egyetlen, ami a projektek közül el is kezdődött.
Horváth Csaba szerint a vírus feltűnését az önkormányzatok hetekkel a kormányzati riadó előtt, február elején érzékelték. Újbuda (XI. kerület) DK-s polgármestere, László Imre, aki katonaorvos is volt, összehívta a kerületi polgármestereket, hogy ismertesse velük a várható fejleményeket. Zuglóban meg is rendelték a védőfelszereléseket, automata kézfertőtlenítőket szereltek fel, vidéki varrodákban maszkot varrattak. Az első hullám terjedésének egy pontján az a veszély fenyegetett, hogy a kerületek fölötti uralmat átveszik az operatív törzs által kinevezett „honvédelmi bizottmányok”. Zuglóban a belügyi parancsnoki rendszer egy hétvégén át tartott, akkor szerencsés kézzel megszüntették. Az első időszakban feltételezték azt is, hogy a kormányzat megtéríti az önkormányzatok által folytatott védekezés költségeit. Erre lehetett következtetni abból, hogy a Belügyminisztérium adatközlő űrlapokat töltetett ki velük. De már jöttek is az első pofonok. A parkolási díjból származó bevétel kivezetése, miközben a kerületben három-négymilliárdot emésztettek fel a védekezés költségei, olcsó izmozásnak látszott.
Horváth Csaba (MSZP) László Imre, Újbuda polgármestere mondja: mivel egy 1998-as, népjóléti miniszter által jegyzett rendelet értelmében a védekezés feladatai a kormányhivatalok költségvetését terhelik, a megőrzött számlák alapján be fogja perelni a kormányhivatalt. De ez marginális ügy. Tanulságosabb a kerületek költségvetésének felbomlása.
Zugló nettó 31 milliárdos előirányzattal indult, ebből a beruházások és fejlesztések 10 százalékot tettek volna ki, a többi működési költség. A legtöbb kerület költségvetése hasonló modell szerint áll össze. A járvány és a gazdasági válság a fejlesztésre szánt hárommilliárdot viszonylag gyorsan lenullázta. A végszámla ötmilliárd, 15 százalékos csökkenés. Horváth Csaba nem mulasztja el hozzátenni: az önkormányzatokhoz az adók 2,5 százaléka kerül, a kormányhoz 97,5 százalék. Gondolhatnánk, hogy vészhelyzetben épp ezért a kormánynak illene helytállnia. Ehhez képest a kormányzathoz jutó adóbevétel összege a válság miatt 7,5 százalékkal csökkent, az önkormányzatok vesztesége 20-21 százalék. Mentőövet Horváth szerint a fideszes kerületek kapnak címzett és célzott támogatás formájában. (Hogy ez valóban elégséges pótlás, fogadjuk kritikával.) De hogy a helyzet szociális értelemben is riasztó, azt a polgármesterek érzékelhetik. Zuglóban hetente nyolcvan-száz család jelentkezik be segélyért a szociális és családsegítő szolgálatoknál.
Az egykori tévésorozat, a Szomszédok szakrális díszlete, Újbuda-Gazdagrét vidéke nem tartozik a legszegényebb térségek közé. László Imre kerülete 29,6 milliárdos költségvetéssel indult, a járvány elleni védelem ebből vitt el 1 milliárd 152 milliót, az iparűzési adó 2,2 milliárddal esett vissza. Nagyjából ott tartanak, ahol Zugló. De valahogy élni kellett, tervezni, továbblépni. László Imre orvosként az egészségügybe nyúlt bele, 1200-an várakoztak a kerületben hasi ultrahangra, három és fél hónapos előjegyzésekkel. Mivel ennek súlyos következményei is lehetnek, a testület megvásárolta a szolgáltatást, a várakozási időt három-négy hétre csökkentve. Megmentették a Karinthy Márton halála után veszélybe kerülő Karinthy Színpadot, Buda egyetlen kőszínházát, szokatlan eleganciával, kormányzati segítséggel. A második hullámra készülődve felül nyitott védelmi kasszát hoztak létre. A polgármester szerint az önkormányzatok és a kormány együttműködésének rákfenéje az információ és a kommunikáció hiánya. Ezt vidéki polgármesterek is panaszolták. Az állam által kinyert adathalmaz hétpecsétes titok.
László ImreKivizsgálták a kétesnek tartott szerződéseket. (Az önkormányzati váltások titka, hogy ilyenkor felborul a vállalkozói karácsonyfa. Új ember festi ki a hivatalt, más kapja a megbízást csatornázásra, fűnyírásra.) László Imre szerint lehetnek olyan ügyek, amelyek egyszer az ügyészségen folytatódnak. Említést érdemel az egyik cégvezető Las Vegasban lebonyolított továbbképzése. Az utazást a főnök rendelte el, ő kötelezte önmagát a misszióra. A végszámla 23 millió volt.
A választások meglepetése volt az újpesti Fidesz kiadós veresége, főleg az aspiráns fiatal kora és ismeretlensége miatt. Déri Tibor környezetvédelmi szakemberként (ahogy a helyiek mondták, földrajztanárként) került az István térre. A kezdés nem volt könnyű. Az önkormányzati alkalmazottak többsége azonnal felmondott. A költségvetés a járvány miatt zuhant össze. A kitűzött célok, ha szűkítve is, változatlanok, a megaberuházások helyett egyfajta kisemberi kerületet képzelnek el. Az egyre kínosabb krumpliosztást (az újpesti nyugdíjasok népe nem rajongott érte) beszüntették, a vásárlási utalvány szemérmesebb megoldás. A késő szocialista stílusú Ady Művelődési Központot a környék legértékesebb telkén már nem lehetett visszavásárolni. Annak idején, búcsúzásként, a Wintermantel-féle vezetés adta el 500 millióért. Az új tulajdonos egészen durva árat, 750 milliót kért. Az üres telek most ott ásítozik a metró végállomásától félpercnyire.
A válság Újpestet is megviselte. Észak-Pest Újbudánál, Zuglónál szegényebb, a kormányzati elvonások után Dériék 26 milliárdból gazdálkodtak. A polgármester 2,5 milliárdos veszteséggel számol, iparűzési adóból 2,1 milliárddal kevesebbet szedhetnek be. A polgármester szkeptikus, 2021-ben hasonló eredményre számít, a második negyedév rekordméretű GDP-visszaeséséből következtetve. A kritikák már nem nagyon zavarják.
– Tévé ellen nincs orvosság – mondja lemondóan.
„Bűneik”, mint a pokol pálmái, nőnek. A járványra és az elvonásokra hivatkozva az önkormányzat a beígértnél kevesebb járdát épített, a vállalkozókat „nem segítette kellőképpen”. Ennyit tudtak a stábok összehozni.
A Hír TV Budapesti srácok címmel sorozatot is indított, szakavatott stábot rendelve a feladatra. A becserkészendő áldozatokat néha kamerával is követik. Tudják, hogy mikor milyen autóba szállt Pikó, leleplező telefonhangmorzsákat játszanak be. A kiemelt célpont Pikó Józsefvárosa és természetesen Karácsony, akiről azt is tudjuk, megbukott a gépjárművezetői vizsgán, ma sincs jogosítványa. „Nem tud vezetni.” Pikó az első magyar polgármester, akire profi tüntetőkkel félórás utcai demonstrációt szerveztek.
Hogy miért szálka a Fidesz szemében Józsefváros, az a kerület jellegéből adódik. Nincs „pestibb kerület” a nyolcadiknál. A városmagba nyúló rész középosztálybeli, értelmiségi negyed, a Dankó utca szomorkás szegregátum. Józsefváros Budapest lázmérője. Expolgármestere, Kocsis Máté évek óta a jövő embere. Mindene megvan, ami kell. Polgármesterség, szóvivőség, sport- és frakcióvezetőség. A többi már egy lépés. Váratlan győzelmével Pikó hatalmi szférákat sértett. Nem is értették, miképpen veszíthettek, ha lelkük legféltettebb kincseit, a homofóbiát, az alternatív kultúra elleni ellenszenvet, a hajléktalanságellenes népszavazást is bevetették.
Ferencváros a kezdeti csatákból szerencsésen jött ki, mindezt az atlétikának és az orbáni olimpiarendezési vágynak köszönheti.
– Ha ez az alku nem jött volna létre, ennél is kevesebb pénzt tudunk fejlesztésre fordítani – mondja Baranyi Krisztina.
A polgármester (aki előválasztáson is megküzdött a jelöltségért) diplomatikus, talpraesett tárgyaló volt. Végül is megépül a tervezett atlétikai stadion (40 ezer férőhellyel), az önkormányzat homokos plázst, ökopanorámát, új világítást kap, felújítanak hat nagyméretű, romos, soklakásos bérházat.
A másik fontos polgármesteri terv a gazdasági-jogi korrekció. A kamu szerződéseket Baranyi felülvizsgáltatta, 110 millió forinttal olcsóbb szerződéseket kötöttek az önkormányzati épületek őrzésére. Sorra vizsgálták felül az előző éra alatt a civilek által kifogásolt ügyeket. Tizenhét ügyvédi irodával felbontották a szerződéseket, amelyek mögött nem látszott érdemi teljesítés. Havi 400-700 ezer forintos tételekről volt szó.
A járványt persze Ferencváros sem úszta meg. A tervezett költségvetésen (20 milliárd) három és fél milliárdos lyuk keletkezett. A rendkívüli állapotot Baranyi érdekesen fogja fel. Nem azt hangsúlyozza, ami veszteség, hanem azt, ami közösségi nyereség. Hogy a kritikus, nehéz hónapokban 450 önkéntes segített az idősellátásban, a kimaradó, laptop nélküli gyerekek korrepetálásában. Két helyen folyt a házi oktatás, ahova bárki bármikor bemehetett. Most, hogy eljött a második menet, eljött a „járványfásultság” is. Fel kell rázni a népeket.
Mert változtatni mindig lehet.
