Felszámolták a tankönyvszabadságot Magyarországon

A tanárok április elsején kapták meg a jegyzéket, és a hónap végéig rendelhetik meg a most következő, 2019–20-as tanévre a könyveket. Válaszul elkészült a Fidesz-magyar szótár.

2019. április 11., 16:43

Szerző:

A 2020–2021-es tanévtől már minden tanuló ingyen kapja a tankönyvet a köznevelésben és a szakképzésben is – nyugtázta a napokban Bódis József oktatási államtitkár a szerinte esélyegyenlőséget és minőségi tankönyveket biztosító, több éve tartó folyamat eredményeként megvalósuló intézkedést. Azt azonban nem tette hozzá, hogy ez egyben a tankönyvpiac monopolizálását, a magánkiadók ellehetetlenítését, a választható tankönyvek listájának szűkülését, a pedagógusok meghasonlását is jelenti.

A tanárok április elsején kapták meg a jegyzéket, és a hónap végéig rendelhetik meg a most következő (2019–20-as) tanévre a könyveket. Ahogyan a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete írja közleményében, az előző tanévi 3350 helyett idén 2754 cím szerepel a jegyzékben. A csökkenés jórészt abból adódik, hogy míg tavaly még 993 magánkiadós közismereti kiadványból választhattak az iskolák, a következő tanévre ez a választék a hivatalos jegyzéken 368 alapvető tankönyvre szűkült. Vagyis több mint hatszáz magánkiadós cím lekerült a jegyzékről.

Tanévkezdés - Előkészületek az iskolakezdés előtt Salgót
Fotó: MTI/Komka Péter

„Nehéz lenne ma olyan pedagógust találni, aki helyeselné azt, hogy a megrendelhető tankönyvek jegyzékén az alapvető közismereti tárgyakból (a magyar nyelv és irodalomtól a matematikán át a történelemig) csak elvétve találkozunk azokkal a magánkiadós tankönyvekkel, amelyekből még az idén szívesen tanítottak kollégáink” – olvasható a közleményben. Hozzáteszik, az ingyenesség fikarcnyit sem javít az oktatás minőségén, az esélyegyenlőség helyett pedig az esélyegyenlőtlenséget növeli azzal, hogy a jobb anyagi helyzetben lévő családok épp annyi támogatást kapnak, mint a rászorulók.

Bódis József tulajdonképpen megadta a magyarázatot a helyzetre a sajtótájékoztatóján: az ingyenes tankönyvellátásra eddig több mint 12 milliárd forintot fordítottak az adófizetők pénzéből évente, ez a forrás most tovább bővül. A tavalyihoz hasonlóan ebben a tanévben is 13 millió tankönyvvel számolnak. Az a kérdés, hogy hova megy ez a pénz. Jelenleg zömmel az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez (OFI), valamint az államosított Apáczai Kiadó és Nemzedékek Tudása Kiadóhoz.

A napokban zúgolódást kiváltó tankönyvlistának jól követhető előzményei vannak, elvileg nem érhette váratlanul a szülőket és a pedagógusokat. A Szülői Hang nevű közösség már januárban akciót indított. „A kormányzat 2019-től gyakorlatilag megszünteti a nem állami közismereti tankönyvek iskolai rendelhetőségét. Elítéljük a tankönyvpiac állami monopolizálását, és kiállunk a tanárok szabad tankönyvválasztása mellett! Saját eszközeinkkel mindent megteszünk, hogy a gyermekeinket sújtó intézkedés hatását mérsékeljük, és számukra a legjobb tankönyveket megmentsük” – írták.

Azok a szülők, akik ezzel egyetértenek, egy interaktív térképre kitűzhetnek egy tankönyvet. Eddig 931 településről mintegy 5600-an jeleztek.

Ugyanakkor, ahogyan Miklós György, a Szülői Hang aktivistája lapunknak elmondta, azt is szeretnék bevinni a köztudatba, hogy mind a tanárnak, mind a szülőnek joga van olyan tankönyvhöz juttatni a gyerekeket, amilyenhez csak akarja. Igaz, teszi hozzá, az is látszik, hogy az iskolákban létezik egy állandó félelem a tanárok részéről. Vannak iskolák, amelyek az államilag kiadott tankönyvlistáról sem mernek magánkiadásokat rendelni, mert tudják, hogy a tankerületi vezető nem örül neki.

Az előzmények, hogy miként kerültek le a tankönyvjegyzékből a magánkiadások, 2013-ig nyúlnak vissza. Még a Hoffmann Rózsa államtitkár által módosított, a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvény akkor azt mondta ki, hogy egy évfolyam egy tantárgyából legfeljebb két tankönyv szerepelhet az állami tankönyvjegyzékben, egy idei rendelet szerint pedig ha már megvan ez a két könyv, akkor minden további, ugyanerre a tantárgyra irányuló felvételi kérvényt automatikusan el kell utasítani, vagyis meg sem kell próbálni mérlegelni, hogy vajon melyik a jobb. A 2013-as jogszabály azt is rögzíti, hogy magánkiadók új tankönyvet csak az oktatásért felelős miniszter külön felhívására engedélyeztethetnek. Ez azért baj, mert a Nemzeti alaptantervnek megfelelően átdolgozott tankönyvek mindössze öt évre kaptak engedélyt, tehát aki öt év után is a jegyzékben akarja tartani a kiadványát, annak kérvényeznie kell a miniszternél. Aki viszont ezt megteszi, rögtön beleütközik a két tankönyves korlátba. Az öt év pedig 2019-ben járt le, vagyis a most szeptemberben kezdődő tanévben emiatt esett ki több mint hatszáz választható magánkiadás. Voltak kiadók, amelyek a lehetetlen helyzet miatt perre mentek az állammal, de a legtöbben elbukták az eljárást.

Ha tehát egy magánkiadó tankönyve lekerül a hivatalos tankönyvjegyzékről, azt az iskolai tankönyvrendelés keretében nem lehet megrendelni, és nem vonatkozhat rá az állami tankönyvtámogatás sem, ami jelenleg az 1–9. évfolyamig a teljes ingyenességet jelenti.

– A jogszabályok szerint a tanár szabadon dönthet arról, hogy a tankönyvek mellett milyen segédeszközöket használ, és abba sem szólhat bele a politika, hogy a szülők milyen kiadványokat vesznek meg

– hívja fel a figyelmet egy fontos szempontra Miklós György. – Mindez jogszerű, vagyis ha bárki el akarja hitetni a szülőkkel, hogy polgári engedetlenséget követnek el, az hazudik.

Miklós György szerint a legfőbb probléma az, hogy ezzel az öt éve tartó folyamattal nagyon sok jó tankönyvet lehetetlenített el a kormányzat. A Mozaik tankönyvei a digitális hátterükkel nemzetközi díjakat nyertek, külföldre rendelik őket, miközben itthon lekerültek a választható listáról. Kiadók, szakmai műhelyek mennek tönkre, amelyekre nagy szükség lenne ma is.

A Szülői Hang a mai napig nem kapott választ arra a pár hete írt levélre, amelyet Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének küldtek. Pedig nem a tanárok írtak, hanem a szülők.

„Felnőttként és gyermekként is sokszínűek vagyunk – áll a levélben. – Szülőként pontosan tudjuk, hogy sokféleképpen lehet nevelni, sokféleképpen lehet és szükséges elmagyarázni a gyerekeknek ugyanazt a dolgot. A 21. században a Kádár-korszak egyentankönyvrendszere alkalmatlan; gyermekeink boldogulása, az ország jövője az egyéni sajátosságok figyelembevételével az egyéni képességek fejlesztésén, az egyéni kreativitás kibontakoztatásán múlik. Nem lehet jó, nem tud megfelelni tehát minden gyermeknek ugyanaz az uniformizált taneszköz! Felmérték önök, hogy azzal, hogy a nem állami kiadású tankönyvek iskolai rendelhetőségének betiltására készülnek, és a tanárokra próbálják erőszakolni az általuk sok esetben gyengébb minőségűnek ítélt állami egyentankönyveket, mekkora kárt okoznak a gyermekeinknek? Kérjük, ne vegyék el az esélyegyenlőség egyik alapvető feltételét, a gyermek és a tanár igényeihez igazodó tankönyvválasztás lehetőségét!”

Stratégiai partneri megállapodást kötött az Emmi és a Peda
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Trencsényi László pedagógiai kutató szerint szimbolikus vita zajlik. A digitális világban a papíralapú tankönyvnek egyre kisebb a jelentősége. A tanároknak lehetőségük van a világ könyvtárát használni, illetve jogilag is lehetőségük van saját taneszközöket készíteni vagy olyan taneszközt használni, amilyet csak akarnak. Hogy ez miért nincs így, arra több magyarázatot is lát. Egyrészt piacit. A könyvkiadás krízisére jó megoldás a kényszerfogyasztás. Másrészt emberit és politikait.

– Sok tanár álmában sem látott Nemzeti alaptantervet, emiatt úgy tesz, mintha a tankönyv lenne a tanrend alapja. Ezt és a pedagógusok tehetetlenségi nyomatékát, a megnyomorított, agyondolgoztatott tanártársadalmat pedig ideológiailag nagyon ügyesen kihasználja a kormányzat. Az új kánon Wass Albertről szólna, meg arról például, hogy a holokausztért az antifasiszta szövetségesek a felelősek – mondta.

Trencsényi László azt javasolja a szülőknek, hogy együttesen keressék fel a tanárokat, beszéljék meg velük, milyen taneszközöket, ismerethordozókat tartanának a legmegfelelőbbnek, és azt vegyék meg. Ez persze leginkább a középosztályi családok eszköze lehet, de ennél most nincs jobb megoldás.

A Történelemtanárok Egylete közleményt adott ki a hétvégén, és ugyanazt mondja, amit Miklós György és Trencsényi László is. Azt kérik a történelemtanároktól, hogy ezután is a szakmai meggyőződésük szerinti legjobb tankönyvből tanítsanak, ha azok még elérhetők. A szülőket tájékoztassák arról, mely tankönyvek a legalkalmasabbak az osztály számára. Ők is felhívják a figyelmet, hogy a tankönyvjegyzékben levő könyvek megrendelése mellett továbbra is maradt lehetőség arra, hogy a tanítványok számukra megfelelő tankönyvet, illetve tananyagokat használhassanak. Szerintük nem érheti retorzió azt a pedagógust, aki így jár el, de ha mégis, vállalják a nyilvánosság előtt zajló szakmai érdekvédelmet.

A Szülői Hang hétfőn tette fel a honlapjára azt a Fidesz–magyar szótárt, amelyben a kormányzati kommunikáció ferdítéseire hívja fel a figyelmet.

Azzal kezdik, hogy ami a Fidesznek ingyentankönyv, az a valóságban kölcsöntankönyv, mert év végén a gyerekeknek vissza kell adniuk az iskola könyvtárának, hogy azokat megkaphassa a következő, alattuk járó évfolyam. A tankönyvekbe elvileg nem szabad jegyzetelni, és vigyázni kell arra is, hogy ne sérüljenek. Ha ezek mégis megtörténnek, akkor a szülőknek ki kell fizetniük a tankönyvet. Mindehhez képest a gyakorlat azt mutatja, hogy a gyerekek fele év elején olyan tankönyvet kap, amelybe bele van írva, sőt a silány minőségű alapanyagok miatt a könyvek szamárfülesek, tépettek. / Szabó Brigitta