Még mindig sokan közömbösek a romákkal szemben Magyarországon, csak kevesen lépnének fel az érdekükben

Az ELTE öt országban vizsgálta a romaellenesség mértékét. Magyarországon csupán a társadalom 14 százaléka hajlandó javítani a romák helyzetén, az együttérzés sem túl jellemző.

2019. december 13., 18:00

Szerző: Bíró Veronika

A magyar többségi társadalom jelentős része ugyan nem tenne aktívan a romák ellen, mégis közömbös a romák sorsával kapcsolatban. Ez derül ki abból a kutatásból, amelyben a romaellenesség aktuális állapotát mérte fel az ELTE PPK Szociálpszichológia tanszéke az aktuális politikai helyzetre is reflektálva, öt országban.

Kende Anna, a kutatás vezetője a 168 Órának elmondta, hogy a kétéves EU-s projektben azt vizsgálták, hogyan lehetne hatékony antidiszkriminációs programokat bevezetni a romaellenesség témakörében. A felmérés általában a politikai diskurzust vette figyelembe, vagyis azt, hogy a közszereplők hogyan beszélnek a romákról, és az hogyan jelenik meg a médiában. Megnézték, ennek milyen hatása van arra, hogy az emberek tennének-e valamit a romákért. Arra is kíváncsiak voltak, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki Magyar Gárda-szerű, romaellenes mozgalmakhoz csatlakozzon.

– Az volt a hipotézisünk, hogy a romaellenesség jelentős mértékben meghatározza, hogy valaki milyen politikai diskurzusra fogékony. Aki nagyon előítéletes, az befogadóbb lesz például azokra a szólamokra, amelyekkel a Jobbik 2006 után mobilizált sok embert

– mondta Kende Anna.

Kende Anna
Fotó: ppk.elte.hu

A kutatók rákérdeztek arra, hogy mennyire tartják elfogadhatónak az emberek, ha politikusok romaellenes mondatokat hangoztatnak nyilvánosan, illetve, ha a romák megsegítésére vagy a diszkrimináció elleni küzdelemre buzdítják az embereket. Felmérték, hogy a válaszadók számára milyen mértékben fogadhatóak el a romákkal kapcsolatos nyíltan negatív sztereotípiák (például bűnözésre vonatkozó nézetek), illetve a kevésbé nyílt, de konfliktusokat generáló nézetek, például hogy a romák meg nem érdemelt támogatáshoz jutnak.

Romániában, Szlovákiában, Magyarországon, Franciaországban és Írországban vizsgálták a jelenséget, és nagyon hasonló eredmények jöttek ki. Magyarországon, Romániában és Szlovákiában nagyon jelentős kisebbségi csoportot alkotnak a romák, és komoly problémát jelent a diszkrimináció.

A három kelet-európai országban egyértelműen magasabb az előítéletesség mértéke, és az emberek jobban elfogadják a negatív kijelentéseket, inkább jellemző rájuk az ellenséges hozzáállás. Kende Anna azonban megjegyezte azt is, hogy nem olyan feltűnő a különbség Franciaországhoz és Írországhoz viszonyítva.

Romániát kivéve a vizsgált országokban minden azon áll, hogy mennyire képesek az emberek belehelyezkedni a romák helyzetébe, vagyis mennyire képesek az együttérzésre. Ez nem sok emberre volt jellemző. Románia volt az egyetlen, ahol ugyanilyen kulcsfontosságú tényező a fenyegetettség érzése.

– Ott mintha annak lenne nagy hatása, hogy mennyire gondolják azt az emberek, hogy anyagi fenyegetettséget jelent a roma kisebbség, mennyire érzik azt, hogy túl sokat költ rájuk az állam. Vagy hogy veszélyt és fizikai fenyegetettséget éreznek – magyarázta a kutató.

Elmondása szerint a többi országban az együttérzés megléte, vagy annak a hiánya határozza meg a romaellenesség mértékét. Szlovákiával szinte azonos eredményeket kapott Magyarország.

Írországban és Franciaországban picit alacsonyabb volt a romaellenesség aránya. Ez a kutatók álláspontja szerint összefügghet azzal is, hogy ott kevésbé elfogadott nyíltan előítéletes dolgokat mondani.

Különbség ott látszik, hogy a negatív sztereotipizálás némileg kisebb mértékű Franciaországban és Írországban, míg Kelet-Európában az a nézőpont, hogy a romák meg nem érdemelt segítséget kapnak, sokkal erősebb. Ez Kende Anna szerint azzal is összefügg, hogy Franciaországban kevesebb, mint egy százalék a romák aránya, míg a három Kelet-európai országban 5-10 százalék között van, és ezek szegényebb államok.

 

Magyarország

Hazánkban a válaszadók többségére (50-60 százalékára) jellemző, hogy közömbös számára, mit mondanak a politikusok. Ez a csoport nem kifejezetten ért egyet, de nem is utasítja el a romaellenes sztereotípiákat. Egy kisebb része a válaszadóknak elfogadhatónak tartja, ha a politikusok nyíltan romaellenes kijelentéseket tesznek (20 százalék). Kevesebb mint 6 százalék viszont kifejezetten előítéletmentes nézeteket vall.

Az együttérzés (empátia) és a fenyegetettség érzése volt az a két érzelmi viszonyulás, amely minden másnál jobban meghatározza, hogy a többségi társadalom tagjai hogyan állnak a romákhoz. Magyarországon a válaszadóknak csupán 20 százaléka mutatott valamilyen mértékű együttérzést velük szemben. A válaszadók 60 százaléka nem érzi magát fenyegetve a romák által, vagyis az empátia hiánya nem feltétlenül jár együtt a negatív, fenyegető érzelem jelenlétével.

Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

A legtöbben a nyíltan romaellenes közbeszédet tartják elfogadhatónak, míg a segítségnyújtás szükségességét hangsúlyozó politikai közbeszéd és az antidiszkriminációs közbeszéd elfogadása valamivel alacsonyabb.

A magyar válaszadók 14 százaléka jelezte, hogy hajlandó lenne tenni valamit azért, hogy a romák helyzete javuljon, például adományozással, önkéntes munka keretében, vagy olyan társadalmi mozgalmakhoz való csatlakozással, amely a diszkrimináció felszámolására és a romák befogadására irányul. A maradék 86 százalék biztosan nem tenne semmit az érdekükben.

Hasonló, 13 százalék volt azoknak az aránya, akik kifejezetten a romák integrációját akadályozó, romaellenes mozgalmakhoz csatlakoznának. Itt az alacsonyabb iskolai végzettség hajlamosító tényező, de nem kap szerepet a nem és az életkor, ahogy a politikai orientáció sem.

Az elemzések azt mutatták, hogy a romaellenes hozzáállás ugyan jelentős szerepet játszik abban, hogy a válaszadó tenne-e valamit a romák érdekében, ezt az előzetes hozzáállást a politikai közbeszéd akár fel is erősítheti. Vagyis az erősen előítéletes emberek nagyobb valószínűséggel csatlakoznának romaellenes politikai mozgalmakhoz akkor, ha a környezetükben elfogadottnak számít a nyíltan romaellenes közbeszéd.

A kutatás megállapította, hogy a magyar többségi társadalom jelentős része ugyan nem tenne aktívan a romák ellen, mégis közömbös a romák sorsával kapcsolatban.

Összességében azt találták a kutatók, hogy mind a segítő, mind az ellenséges cselekvési szándék aránylag kis mértékű. Ebben a férfiak és a nők között nincs különbség, az iskolai végzettség is csak nagyon kis mértékben játszik szerepet, ahogy a baloldali politikai orientáció is csak kis mértékben hajlamosít jobban a cselekvésre. Aránylag jelentős szerepe van a magasabb életkornak, tehát a fiatalok kevésbé állnának ki a romák mellett.

Kende Anna portálunknak hangsúlyozta, hogy nagyon sok kutatás korábban arról szólt, hogy a magyarok mennyire előítéletesek, most azonban más eredményt kaptak.

– Az volt számomra a meglepő, hogy ez nem egy heves gyűlölet az emberekben a romák ellen. Rossz hír, hogy az emberek közömbösek, de innen mégis könnyebb elmozdulni az együttérzés irányába. Mégis csak reménytelibb, mint egy határozott elzárkózás

– jegyezte meg a kutató.

Úgy véli, hogy ha valaki megpróbálja átélni, milyen diszkrimináció áldozatává válni, abban feltámadhat az együttérzés, amely igenis elérhet változást.

Az eredmények alapján egyértelműnek tűnik, hogy azok az antidiszkriminációs intézkedések lehetnek a leginkább hatékonyak, amelyek a romákkal kapcsolatos együttérzést képesek növelni, miközben a fenyegetettség érzését csökkentik, ahelyett, hogy közvetlenül az előítéletek csökkentését céloznák meg.

A kérdőíves vizsgálat az Európai Unió támogatásával, a Medián Közvéleménykutató Intézet közreműködésével készült. Az 1039 fős minta nem, életkor és lakóhely szerint reprezentatív a magyar lakosságra, az adatgyűjtés 2019 júniusában online zajlott. A részletes eredményeket hamarosan közzéteszi az ELTE.

12:07

Egy lengyel rendszámú Ford Galaxyban próbált meglépni a szegedi Hunyadi Mátyás rakparton egy moldáv embercsempész, sarkában négy szirénázó rendőrautóval. Az izgalmas jelenetet egy járókelő  rögzítette.

11:13

Lázár János építési és közlekedési miniszter az NKK által összeállított és kiértékelt, Budapestet és agglomerációját érintő mintegy nyolcvan beruházásból mindössze nyolcat engedett tovább. Az idő előtti megszakítás nem csak azért fájhat a budapestieknek, mert nem épülnek meg, hanem ezért is, mert a befejezett tervezés nélkül beláthatatlanná válik, mikor fog megvalósulni a fejlesztés. 

Az Eötvös József Gimnázium szervezésében megrendezett tiltakozáshoz még hét másik oktatási intézményből csatlakoztak diákok az Astorián, péntek reggel. Céljuk az volt, hogy kiálljanak az országos sztrájkban részt vevő tanárok mellett, és megmutassák Budapestnek, az országnak, hogy még mindig itt vannak, és még mindig nem történtek meg azok a változások az oktatásban, amiért már egy éve tartanak a demonstrációk.