Felcsuti megvitatná újra a sorkatonaság kérdését

Felcsuti Péter a Magyar Bankszövetség elnöke volt korábban, valamint alapítója tagja a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Haza és Haladás Egyesületnek, az Együtt 2014 mozgalom egyik alapító szervezetének, amelyet tavaly október 23-án jelentett be ünnepi beszédében Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Haza és Haladás Egyesület vezetője – írta a

HVG.

Felcsuti Péter a múlt hétvégi ausztriai népszavazásból indul ki

blogjában. Az osztrákok többsége a hadsereg fenntartására voksolt, míg otthon már 2004 óta nincs kötelező sorkatonai szolgálat. Utóbbi eltörlésével szerinte „a magyar társadalom lényegében kiszervezte a honvédelmet, azaz ez a fontos közös feladat alapvetően piaci környezetbe került”. Az önkéntesség pedig itt azt jelenti, hogy a katonának álló férfiak és nők ugyanúgy szabadon választják meg foglalkozásukat, ahogy például az építőipari vállalat vízvezetékszerelői és épületlakatosai – írta.

Vannak ugyanakkor szakmai érvek, amely Ausztriában is elhangzottak. Például az, hogy a modern fegyverek működtetését nem lehet rövid idő alatt megtanulni és ahogy más szakmákban, a katonáskodásban is egy életen át kell tanulni. Drágább is a kötelező katonáskodás, hiszen a nem hivatásosnak készülő többség a katonáskodás ideje alatt nem tud a GDP-hez hozzájárulni – tette hozzá.

Felcsuti Péter felteszi a kérdést: teljesen rendjén van-e, hogy a haza védelmét a piacra bízzuk? A volt bankszövetségi elnöke itt hivatkozik Michael Sandel harvardi egyetemi morálfilozófus professzora, aki egyebek mellett az önkéntes hadsereg morális problémáival is foglalkozik.

Sandel fellép a piac, a piaci megoldások mindenhatósága ellen, amelyek egyre inkább befonják a modern emberek életét. A 2008-as válság, a bankmentések és az annak nyomán világszerte támadt felháborodás pedig meglehetős nyomatékot kölcsönöz véleményének – véli Felcsuti Péter, aki szerint a válság egyik tanulsága, hogy „a gazdasági hatékonyság, azaz a profitszempontok primátusának hangsúlyozása nem tartható. Túlságosan gyakran fordul elő, hogy a gazdasági hatékonyság és az erkölcsi megfontolás szembekerül egymással és többnyire az utóbbi húzza a rövidebbet”.

Sandel álláspontja szerint azonban vannak morális korlátok, amelyeket ha nem tartunk be, talán gazdaságilag hatékonyak leszünk, de az erkölcsi romlás kikezdi a demokratikus társadalmak alapjait – írja Felcsuti.

„Ajánlata, amit mi is megfogadhatnánk, a széleskörű demokratikus vita, amelyet a társadalom tagjai folytatnak le ezekben a fontos és érzékeny kérdésekben” – fogalmaz Felcsuti Péter.