Fancy, trendi, szexi – Fiatalosra vette a kormány a diktatúra elleni harc megünneplését

„A diktatúrának nincs gyökere Magyarországon, 1956 megmutatta, hogy az összefogásban milyen erő rejlik, és ha nem is volt sikeres a szabadságharc, a mi szabadságunk ebben az eseményben gyökerezik.” „Erkölcsi kötelességünk bemutatni a diktatúra működését és tetteit, így az áldozatok mellett a tettesekre is emlékeznünk kell.” „Nem a bosszú hajt bennünket, hanem annak a tanulságnak a magasra emelése, hogy ha valaki idegen érdekek szolgálatába áll, idegen hatalmakkal szövetkezve szembefordul a nemzetével, az bizony tettes, és annak a tettei elítélendők” – a többi között ezeket és hasonló tartalmú kijelentéseket tett az elmúlt hónapokban Balog Zoltán humánminiszter, az 1956-os Emlékbizottság elnöke a forradalom hatvanadik évfordulójával kapcsolatos eseményeken a távirati iroda beszámolói szerint.

Az emlékév fókuszába ezúttal nem Nagy Imrét helyezték, hanem – ahogy Schmidt Mária, az eseménysorozat kormánybiztosa, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke mondta – sokkal inkább a pesti srácokat. „A miniszterelnök úr azt mondta Kötcsén, hogy el kell érnünk a fiatalokat, azt a nyelvet kell beszélnünk, amelyet ők beszélnek. Ezért azt várja el tőlünk, hogy »fancyk, trendik és szexik« legyünk.”

A Terror Háza Múzeum főigazgatója az emlékbizottság alapító ülésén elmondta, 1956-ot közel akarják vinni az emberekhez, továbbá a fiataloknak elmagyarázni, mit jelentett akkoriban az az önfeláldozás, hősiesség és bátorság, amellyel a nemzet szembefordult a hatalmas túlerővel, és megmutatta az egész világnak, hogy nincsenek kis nemzetek, valamint azt, hogy a fennmaradásáért a magyar nemzet mindig kész harcolni. Ez szép feladat, egyúttal nagy felelősség – tette hozzá.

Azóta csaknem egy év telt el, az október elejei állapotok szerint az emlékév 13,5 milliárd forintos költségvetéséből 7,7 milliárd forint jut a pályázatokra, ebből 4,3 milliárd forintot már ki is fizettek a nyerteseknek.

Fotó: MTI

A sikert illetően a vélemények megoszlanak. Sok a jó program és kezdeményezés, ám vannak értelmezhetetlen, sőt értelmetlen projektek is. Az Egy szabad ország című dalról például a mai napig nem lehet tudni, mi került rajta 50 millió forintba, amikor a hírek szerint gyakorlatilag társadalmi munkában készült, s a zeneszerzőnek, Desmond Childnak sem kellett érte fizetni, hiszen egy újrahasznosított műről van szó. A szerződéseket, amelyekből mindez kiderülne, egyelőre senki sem látta. A dal első verziójában a Magyarország, halld szavunk sor „Magyarország halszagúként” hangzott, s a videoklipben legtöbbet szereplő személy Schmidt Mária volt. A filmet újravágták, a kormánybiztost kiszerkesztették, a kritikus mondatot újra felénekelték. A költségvetés részletei azonban továbbra sem nyilvánosak.

Nem igazán jött be az a húzás sem, hogy a különböző zenei fesztiválokon megjelenjen 1956 emléke. A fiatalokat, pláne a külföldieket ugyanis nagyon nehéz fogékonnyá, érdeklődővé tenni egy-egy fotókiállítással vagy in­­stal­­láció­­­val egy hatvan évvel ezelőtti esemény iránt. Mindenesetre a Sziget Kft. 300 millió forintot nyert közbeszerzésen az 1956-os Emlékbizottságtól. A pénzből öt zenei fesztiválon kiállításokat szerveztek, filmeket vetítettek, installációkat készítettek. A Szigeten például egy száz méter hosszú falon bemutatták a forradalom hőseit, illetve felépítettek egy gigantikus méretű Szabadság-tornyot, amelyben kiállítást is rendeztek. Emellett vendéglátóhelyet alakítottak ki egy ötvenes években gyártott repülőből.

Hibátlan Szamárköhögés

Jutott támogatás a filmörökség ápolására is: a Magyar Nemzeti Digitális Archívum felújította és DVD-n megjelentette az 1956-os filmhíradók teljes évfolyamát, valamint restaurált öt játékfilmet. Makk Károly Szerelem, Szabó István Szerelmesfilm, Gárdos Péter Szamárköhögés, Sándor Pál Szerencsés Dániel és Gábor Pál Angi Vera című filmjeit négyezer pixel feletti felbontásban, széles vásznon is vetíthető formátumban újították fel, megszüntetve a képhibákat, ragasztásokat, karcolásokat és a nyersanyagöntésből származó egyenetlenségeket, valamint az utószinkron hibáit is.

Ugyancsak a fiatalokhoz akarták közelebb vinni ’56-ot a romkocsmák számára kiírt pályázattal. A nyertesek 2-3 millió forintokat kaptak, a támogatásból 1956 szellemében kellett kidekorálniuk a vendéglátóhelyet s tematikus programokat kellett kidolgozniuk. A romkocsmákban egyebek mellett filmvetítéssel, felolvasással, kiállítással, koncerttel, áthangolt étlappal, jelmezes felszolgálókkal várják a vendégeket. A nyertesek között van a fővárosi Dürer-kert, a Hello Baby Bar, egy csepeli motoroskocsma, a nyíregyházi Móricz-kert, a pécsi Csinos presszó vagy a tatai Monoszkóp kocsma. Bár a fiatalok alapvetően nem a dekoráció kedvéért járnak romkocsmákba, ha az üzenetek körbeveszik őket, talán el is jutnak hozzájuk.

Forrás: youtube

Megpróbáltuk elérni Schmidt Máriát, az emlékév kormánybiztosát, hogy a többi között megkérdezzük tőle, hogyan látja a tevékenységét, sikerült-e átadni az üzeneteket, mit gondol arról, hogy egyesek baráti pénzosztásnak tartják az emlékévet. Sem szóban, sem írásban nem kaptunk választ, mert a Terror Háza Múzeum főigazgatója borzasztóan elfoglalt ezekben a napokban, és számos interjúkérelemnek kellett eleget tennie, a 168 Óra már nem fért bele az idejébe. A Balog Zoltán vezette minisztérium pedig még annyit sem válaszolt a megkeresésünkre, hogy nem akarnak válaszolni.

Mindenesetre hosszasan lehetne sorolni az 1956-os emlékév eseményeit, hiszen nem maradunk állami rendezvények nélkül, a közmédia is ontja a műsorokat, számos játékfilm, dokumentumfilm, színházi előadás készül. A cél az volt, hogy senki se kerülhesse ki 1956-ot, és ez nagyjából meg is valósult, hiszen a már említettek mellett országszerte létesültek büszkeségpontok, a fővárosban pedig plakátok, épülethálók, épületfestések üzenik: Egy nép azt mondta: „Elég volt!”

Mansfeldtől Sinkovitsig

A pályázati felhívásokra több ezren jelentkeztek, előfordult, hogy naponta 40-50 dokumentáció is érkezett az emlékbizottsághoz. Öt téma köré csoportosult a pályáztatás. A Mansfeld Péter-pályázaton tudományos kötetek, ismeretterjesztő kiadványok, irodalmi alkotások létrehozatalára lehet pályázni. A Büszkeségpont elnevezésű felhívásra az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek, hőseinek és áldozatainak közterületi emlékműveket, emlékhelyeket állítani kívánók jelentkezését várták. A Zsigmond Vilmos-pályázat a hatvan évvel ezelőtti történelmi események filmes feldolgozására vállalkozóknak szól. A Sinkovits Imre nevét viselő pályázaton kulturális és tudományos programokat, eseményeket megvalósítani kívánók nyújthatják be pályaműveiket. A Romkocsma-pályázatra pedig a romkocsmákat ’56-ra emlékeztető dekorációval, rendezvényekkel, arculattal ellátni szándékozó üzemeltetők jelentkezhettek.

A nyertesek száma október elején meghaladta a hatszázat. A pénzből létrehoztak 204 büszkeségpontot, 155 könyv és kiadvány, 280 rendezvény, 52 filmes forgatókönyv kapott támogatást, és ’56-os díszletbe öltözött sok romkocsma, vendéglátóhely. Eseményből is van bőven: 12 fővárosi és 17 vidéki helyszínen 70 művészeti produkció, 80 kiállítás, 20 kutatóprogram, valamint 26 egyéb jellegű projekt jön létre, több száz település érintett az emlékévben, belföldön és külföldön egyaránt.