Ezer futballpálya épült tao-ból az elmúlt öt évben
Az igazgató emlékeztetett arra, hogy 2011 őszén indult el Magyarországon a tao támogatási forma, amelynek keretében a vállalkozások dönthetnek úgy, hogy nyereségadójuk egy részét nem az adóhatóságnak fizetik be, hanem abból az öt látványsportágban – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong és vízilabda – működő valamelyik sportszervezetet vagy a sportági szakszövetséget támogatják az utánpótlás-nevelés vagy a sportlétesítmények fejlesztése területén.
„A labdarúgásban évente 25-35 milliárd forintnyi támogatás érkezett a tao-ból, a többi négy sportágban pedig összesen nagyjából ugyanennyi” – fogalmazott Gudra Tamás, aki úgy látja, sok hasznos fejlesztés történt az elmúlt öt évben s a pályaépítések jelentős része az iskolák és az önkormányzatok segítésével, illetve használatára valósult meg.
A gazdasági igazgató szerint ez a világon egyedülálló sporttámogatási forma azért különösen fontos, mert „Magyarországon a sportlétesítmény-fejlesztésben az elmúlt 20-25 évben nem történt semmi, s a tao ezt a hiányt igyekszik pótolni”.
A tao-rendszerben az országos szakszövetségek feladata, hogy sportágukban ellenőrizzék a pénzek szabályszerű felhasználását, az MLSZ gazdasági vezetője szerint: „jó úton járunk, de azért elég sok szabálytalanságot is találtunk”. Hozzátette, hogy a szankciók a támogatás kamatostól való visszafizettetésétől akár a tao-rendszerből való kizárásig terjedtek.
„Több ilyen döntést is hozhattunk volna, ha mindenhová eljutnánk kellő mélységben, ezért azon vagyunk, hogy folyamatosan szigorítsuk az ellenőrzést” – ígérte az igazgató.
A tao jövőjével kapcsolatban utalt arra, hogy a magyar kormány 2017 júniusának végéig kapta meg az engedélyt az Európai Uniótól a tao-ra, de már változatlan formában megkérte a hosszabbítást, s véleménye szerint valószínűleg meg is kapja majd az engedélyt.
„Ha mégsem, akkor egy másfajta támogatási formát kell találni” – állapította meg Gudra Tamás.
(MTI)
