„Ez csak maszatolás” – Színvallásra szólították fel a Fideszt

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: a moratórium a kormány javaslata szerint a devizahiteles adósokra vonatkozóan marad fenn, a jogalkotónak a helyzet hosszú távú rendezésére kell javaslatot tennie. Felidézte az eddigi lépéseket, köztük az árfolyamrögzítést, a végtörlesztést, a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységét és a kamattámogatásokat. Az államtitkár jelezte: bevárják az Európai Bíróság és annak nyomán a Kúria jogegységi döntését, a cél, hogy átfogóan és véglegesen kiiktatható legyen az árfolyamkockázat, és ne legyen szükség érvénytelenségi perek ezreinek indítására. Hozzátette: a moratóriumot a legszélesebb körben értelmezik minden olyan konstrukcióra, amelynek fedezete lakóingatlan.

Csöbör Katalin (Fidesz) az általános vitában azt hangsúlyozta, hogy indokolt a kilakoltatási moratórium határozatlan idejű meghosszabbítása, mert sokan még mindig nem tudják megoldani a problémájukat, és emiatt nem őket terheli a felelősség. Jelezte, hogy korábban árfolyamgátat vezettek be, létrehozták a Nemzeti Eszközkezelőt, és eddig több mint 500 ezer családnak nyújtottak valamilyen segítséget. Most újra lépéskényszerben vannak, mivel a kilakoltatási moratórium április 30-án lejárt.

A képviselő szerint a 2010-es kormányváltáskor az egyik legsúlyosabb szociális, gazdasági és pénzügyi probléma volt a devizahitelesek problémája. Ugyanakkor most kötve vannak a Kúria döntéseihez, de amíg erre várnak, el kell fogadni a mostani törvényjavaslatot is.

Lukács Zoltán (MSZP) azt mondta, tíz évre nyúlik vissza a devizahitelezés problémája. Akkor jelent meg elsősorban gépjárművek finanszírozási megoldásaként, később viszont állami támogatással lakáshitelezésre is igénybe lehetett venni. Ez jelentősen megterhelte a költségvetést, mivel sokan gazdasági célokból vettek drága ingatlanokat állami támogatással.

Hozzátette: a problémát a forint árfolyamának mozgása okozza, az előző ciklusban 974 milliárd forint árfolyamveszteség keletkezett emiatt, 2010 óta egy átlagos havi törlesztőrészlet akár 70 százalékkal is emelkedhetett.

A képviselő a családi csődvédelem elfogadását sürgette, és kérte, hogy a ház minél előbb tárgyalja az erről szóló javaslatot – írja az MTI.

Hozzátette: a lakosok a GDP 2-3 százalékát törlesztésre fordították, ahelyett hogy ezt fogyasztásra költötték volna. Olyan javaslatcsomagra van szükség, amely eléri, hogy belátható időn belül rendezik az emberek sorsát, az érintett bankokat pedig elszámoltatják.

A Jobbik javasolta, hogy azokon a hiteleseken is segítsenek, akik kiváltásra vettek fel hitelt, és azt nem tudják törleszteni, illetve részleges árverési moratóriumot is bevezettek volna.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője elmondta, pártja ugyan támogatja a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, ám azt csak „maszatolásnak” tartják, mivel nem oldja meg a devizahitelek problémáit. „Tessék színt vallani, és végre elmondani, hogy az emberek vagy a bankok oldalán állnak” – fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint a kormány jellemzően ilyen retorikával támadja a baloldalt. Kiemelte továbbá, hogy pártja a hibás terméknek tartott devizahitelezés kivezetését tartja a jó megoldásnak, de erre eddig sem a jobb-, sem a baloldali kormányok nem voltak hajlandók.

Az ülésteremben tartózkodó képviselők – a nemmel szavazó független Fodor Gábor (Liberálisok) kivételével – valamennyien megszavazták a javaslatot, így a kilakoltatási tilalom mostantól addig tart, ameddig meg nem születik a devizahitelesek helyzetét rendező jogszabály.