Etikus közhivatallal a korrupció ellen
Ma írják alá az Állami Számvevőszék és a VÁTI Nonprofit Kft vezetői a Korrupciós kockázatok feltérképezése – integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése című kiemelt európai uniós projekt szerződését. A projekt a magyar és a holland számvevőszék korábbi közös munkája alapján indult, és a hazai korrupció visszaszorítását célozza.
Az aláírási ceremónián a hazai szervezeteket Csapodi Pál az ÁSZ főtitkára Polgár Tibor VÁTI Kft ügyvezetője képviseli, de Robert Milders holland nagykövet is megtiszteli jelenlétével az eseményt. A mostani projekt a tavaly tavasszal már lezárult közös munkán alapul, amit ugyancsak egy EU-s projekt keretein belül végeztek.
Az akkori támogatási érték elérte a 120 ezer eurót, ideje a hat hónapot. A projekt céljaként a magyar közszféra korrupciós kockázatainak értékelésére és feltérképezésére alkalmas módszertan elkészítését jelölték meg. A holland és magyar szakemberek munkája a magyar kormány részéről szükséges korrupció-ellenes intézkedések javaslatait sorolta fel.
Korrupciós gócok
A számvevőszéki vizsgálatok tapasztalatai szerint korrupciós kockázatok főleg három területen jelentkezhetnek: a közbeszerzések körül, a belső ellenőrzési funkciók hiánya miatt, illetve a politikai pártok finanszírozása következtében.
A projekt záró jelentése leszögezte„ A szabályozási hiányosságok miatt a politikai pártok által alapított gazdasági társaságok és partnereik működésének, illetve a magánszféra által politikai támogatásra szervezett ún. „forrásgyűjtő” alapítványok gazdálkodásának folyamatai átláthatatlanok.
Ellenőrzésük a jelenlegi hatásköri korlátok (magánszféra) miatt megoldatlan. Hasonló a helyzet a választási kampányelszámolások terén is. Világossá vált tehát, hogy új választási törvényre van szükség, amely biztosítja a kampányfinanszírozás átláthatóságát. Az ÁSZ ehhez a törvényhez is módosító javaslatot készített, mely reményeink szerint hozzájárul a kampánykiadások átláthatóságának és elszámoltathatóságának javulásához.”
Emlékezetes, hogy a párt finanszírozás új törvényi szabályozását
civil jogvédő szervezetek is folyamatosan sürgetik.Kockázati térkép
A korrupció-ellenes intézkedések továbbfejlesztésének és a korrupció-ellenes kormánystratégia előkészítésének egyik eszközeként írták le a szakemberek az úgynevezett kockázati térképet. A számvevők szerint ez az eljárás segít a gyenge pontok felismerésében, a lehetséges fejlesztések meghatározásában és az elvégzendő feladatok fontosságának meghatározásában. A kockázati térkép segítségével az évek során elért változások is kimutathatóak.
Az említett projekt során nyolc minisztériumban végeztek kockázat elemzést egy kérdőíves felméréssel. Afelől érdeklődtek, hogy a minisztériumok kötnek -e szerződéseket, történnek-e kifizetések, végeznek-e engedélyezési eljárásokat, jogszabályalkotók, illetve alkalmazók-e?
A kockázatokat aszerint is elemezték a minisztériumok munkájában, hogy kezelnek-e pénzt, információt, ingó és ingatlan javakat.
Korrupcióveszély a minisztériumokban
A projekt munkájának zárójelentése megállapította, hogy a minisztériumok tevékenységében sok olyan folyamat van - szerződéskötések, pénzkifizetések, jogszabályok alkotása - amelyek magukban hordozzák a korrupció veszélyét.
A jelentés hozzátette, hogy a folyamatok jelentős része nem a minisztérium alaptevékenységéhez, hanem kiegészítő tevékenységéhez kapcsolódik. Fontosnak tartották megemlíteni, hogy a minisztériumok az elsődleges korrupciós veszélyeztetettség szempontjából nem alkotnak egységes halmazt, az egyes minisztériumok jellemzése ebből a szempontból is különbözik.
A kockázatokat további jellemzőkkel súlypontozták: a politikai kapcsolatok, a lobbizás, a sajátos pénzügyi megoldások, a bürokrácia, a külső szakértők bevonásának lehetősége, a köz-és a magánérdek keveredése tovább élesíti a kockázati térképet.
Ugyancsak csak lényegtelen körülmény a szervezet fejlettsége, a kiszervezés , az egyén számára a saját munkája elvesztésének fenyegetése, a gyakran változó jogszabályok sokasága.
Mindezek ismeretében a projekt által megfogalmazott javaslatok közül az első kiemeli, hogy a kormányzat Korrupció Elleni Stratégiája helyezzen hangsúlyt a tisztességes, etikus közhivatali magatartás normáinak kidolgozására és szervezeti kultúrájának fejlesztésére.”
A javaslatok között szerepel egy minden köztisztviselőre és közalkalmazottra vonatkozó, egységesített általános magatartási (etikai) kódex kibocsátása. Ez a magatartási kódex szabhatná meg a minimum magatartási követelményeket a közszféra számára, és az egyes köztisztviselői, közalkalmazotti csoportokra vonatkozóan további követelményeket lehetne meghatározni. Javasoljuk továbbá, hogy a politikusok és a választott tisztviselők számára adjanak ki magatartási kódexet, tekintettel arra, hogy ők jó példát mutathatnak másoknak.
A konkrét javaslatok között kicsit utópisztikusnak tűnő ötletek is szerepeltek. A köztisztviselők és kormánytisztviselők előéletéről információval szolgáló „jó magatartási bizonyítványok” kiállítási lehetőségének bővítését is lehetségesnek gondolták a szakemberek.
Amiképp a a köztisztviselők által elfogadható ajándékok maximális értékének meghatározását sem tartják kivitelezhetetlennek.
A holland és a magyar számvevők a módszertan kidolgozták, a ma bemutatandó projekt részleteire terveink szerint visszatérünk.
