Estére egész Budapest és a magyar hadsereg Szálasi felügyelete alatt állt
Mindig érdeklődéssel olvasom Bokor László írásait. Restelkedve, mégis (a szakirodalom „betanulása után”) leírom azt, amivel – úgy vélem – pontosabbá s talán teljesebbé is tehetem az „alapművet”.
A Skorzeny színre lép című Bokor-emlékriportban a szerző azt írja: „Nem maradt más hátra, mint e mögöttes (hadtáp) területről állítani ki a Waffen-SS-be jelentkezettek századait. Az alábbiak újoncaiból válogathatott: a 22. Mária Terézia SS-lovashadosztály, a 25. Gömbös és Hunyadi hadosztály, valamint dr. Karl Ney éppen átöltözésre váró magyar ezrede.”
Ezzel szemben: Otto Skorzeny nem vette s nem vehette igénybe a 25. számú Waffen-SS-gránátoshadosztályt (a később „Gömbös” majd „Hungária” névvel említett alakulatot), mert ezt a „népi németekből” és magyar nyilasokból álló egységet később, csak 1945 áprilisának harmadik hetében hozta létre a Waffen-SS magyarországi parancsnoksága. A hadosztályt azonnal bevetették a balatoni és velencei-tavi csatában, majd (maradékait) Dél-Németországba vezényelték, hogy ott harcoljanak a szovjet és amerikai páncélosok ellen.
Nélkülük sem volt nehéz dolga Budán Skorzenynek. A nyilaspuccs előkészítése már 1944. szeptember 13-án elkezdődött. Berlin intézkedett a hatalomátvétel katonai előkészítéséről is.
Szeptember 20-án megérkezett Budapestre Otto Skorzeny SS-Sturmbannführer („főrohamvezető”), alá rendeltek két ejtőernyős-zászlóaljat, valamint a bécsújhelyi hadapródiskola motorizált zászlóalját. Budapestre küldték a frissen feltöltött 503. nehézpáncélos-osztály 47 Tiger B harckocsiját, valamint a magyar főváros körüli pályaudvarokon várakoztatták a tiszántúli harcokra szánt 24. páncéloshadosztályt szállító szerelvényeket is.
Október 13-án a magyar fővárosba érkezett Erich Bach-Zelewski, a varsói felkelés hírhedett, véreskezű leverője. Horthy Miklós kormányzó október tizenötödikét nevezte meg a (Szovjetunió képviselői és a magyar delegáció vezetője által Moszkvában október 11-én aláírt) fegyverszünet napjául. Skorzenyék 15-én délelőtt csellel elrabolták ifj. Horthy Miklóst (akit az ún. „kiugrási iroda” vezetőjének tartottak).
Estére a vár kivételével egész Budapest és a magyar hadsereg Szálasi felügyelete alatt állt, akinek proklamációját 21 óra 20 perckor beolvasták a Magyar Rádióban. Ebben bejelentette a hatalom átvételét és a fegyveres harc folytatását, valamint a totális mozgósítást.
A vár ostromát október 16-án reggel 6 órára tervezte Bach-Zelewski. A „legfőbb hadúr” családja és szűkebb környezete német fogságba, finoman szólva „német védőőrizetbe” került, ahol is estig kicsikarták Horthyból a lemondást. Sőt azt is „elérték”, hogy megbízza Szálasit az új kormány megalakításával.
Skorzeny a nácibarát honvédtisztekkel és nyilasokkal teli Budapesten elérte a célját.
Györky Zoltán
Kaposvár
