Elzavarták a beteget: 60 fölött ez ingyen nem jár

Zoltán karácsony előestéjén került kórházba trombózissal. Néhány orrpolipon kívül addig komolyabb betegsége nem igen volt, 62 éves korát meghazudtoló formában van – volt legalábbis az év végi ünnepekig. Biciklizett, túrázott, emellett persze teljes erőbedobással dolgozott. Ahogy teszi ezt immár 43 éve. Egyheti bent fekvés után hazaengedték, a megfelelő gyógyszerek és kímélő életmód mellett otthon lábadozott. Mikor visszament kontrollra, egy újabb vizsgálatot írtak elő neki, hogy kiderítsék, vajon mi okozhatta a bajt. Csakhogy ez az ő korában (?!) már ingyen nem jár- legalábbis ezt mondták neki.

„Protein CS antitrombinIII-as vizsgálat, ez a hivatalos neve. Ebből derül ki, hogy betegség, genetikai eltérés, vagy esetleg egy egyszerű baleset okozta-e a trombózist. Ez azért nem mindegy, mert most vérhigítót szedek, a jelen állás szerint életem végéig kellene, de ha az eredmények negatívak lennének, fölösleges a gyógyszer” – meséli a férfi, akivel orvosa a legnagyobb meglepetésére közölte: ezért a vizsgálatért fizetnie kell, 60 év fölött ugyanis már nincs rá TB támogatás.

,,A doki lelkiismeretesen körbetelefonálta más kórházakban dolgozó kollégáit, hátha máshol, máshogy van, de mindenütt ugyanazt a választ kapta. Mondta, hogy sorra küldik vissza a betegeket hozzá, hogy nem fizetik. Végül elküldött, hogy végeztessem el a vizsgálatot egy magánklinikán, majd jöjjek vissza az eredménnyel. Nonszensz, hogy végigdolgoztam már több mint négy évtizedet, kórház közelében nem igen jártam, most meg fizetnem kell”- háborog a férfi, aki végül az orvos tanácsára a közeli magánklinikára ment, ahol elvégezték a vizsgálatsorozatot – mintegy 20 ezer forintért.

Időközben kiderült: járt volna neki ingyenesen az ellátás. Az OEP tájékoztatása szerint ugyanis a vizsgálatot fizetik és az nem is életkorhoz kötött. Megkérdeztük az érintett intézményt, ahol a telefonban annyit mondtak: ebben az életkorban nem végeznek ilyet, mert fölösleges. Mindezt ugyanakkor cáfolja a trombózisra szakosodott szakember: szerinte igenis indokolt.

Hogy az ügyben tisztán lássunk, megkerestük az említett intézményt is, ahol utánanéztek a történteknek és kiderült: korábban valóban volt kis fennakadás, náluk ugyanis nem végzik ezt a speciális vizsgálatot, szerződésük pedig nem volt más laborokkal. Ma viszont már kötöttek erre megállapodást.

„Megkérdeztem az illetékes főorvost és a laboratóriumunk vezető főorvosát is. Mivel a szóban forgó, ritka vizsgálatokat saját laboratóriumunk nem tudja elvégezni, külső vizsgálóhelyek segítségét kell és kellett igénybe venni. Néhány évvel ezelőtt valóban előfordult, hogy a megszólított külső laboratórium nem vállalta a vizsgálat elvégzését. Az utóbbi 2-3 évben azonban egy kiemelt szinten működő külső vizsgálóhellyel szerződést kötöttünk, így a vizsgálatok elvégeztetése gördülékeny és zökkenőmentes” – írta hivatalos válaszában dr. Schandl László orvos-igazgató. Más kérdés, hogy a történet idén kora tavaszra datálódik, a beteget pedig egy magánlaborba irányították. Hosszabb kutatómunkával az ügyben idáig jutottunk, a kérdések tisztázását ezen a ponton feladtuk.

A meglehetősen különös, ellentmondásos helyzet nem mindennapi, mint ahogy az sem, hogy életkora miatt küldjenek el valakit. Az viszont már mindennapos, hogy az ember az időkényszer miatt kénytelen fizetni az amúgy támogatott ellátásért.

Andreának a dereka állt be úgy, hogy gyakorlatilag mozdulni sem tudott. Bejelentkezett a gerincgyógyászatra, ahol megröntgenezték ugyan, de komolyabb vizsgálat kellett a pontos diagnózishoz. Csakhogy a CT-vizsgálatra 6 hetes várólista volt, így dönthetett: vagy küzd a fájdalmakkal, mozgásképtelenségével még másfél hónapot, vagy átsétál a másik épületbe, és kifizeti zsebből a 35 ezer forintos vizsgálatot.

Itt persze csak kellemetlenség lett volna a,,mellékhatás”, sok esetben viszont életet kockáztató a várakozás. A 47 éves Gábor esete már sokkal súlyosabb. Gerincfájdalma miatt kapott MR beutalót 2014. augusztusban, amire 2014. decemberre adtak neki időpontot, a szakorvos nem jelezte, hogy akut vizsgálatkérés indokolt. Ezt nem várta ki, hanem kifizette a vizsgálat költségeit, így még augusztusban meglett a lelet: a hátfájást tüdődaganat okozta. Azóta már megműtötték, most jól van. Ha nem megy el 2 hónapja magánúton a vizsgálatra, még ma sem lenne diagnózisa, nemhogy a kezelése elkezdődhetett volna.

Kovácsy Zsombor új fogalmat hozott az egészségügybe. Az Egészségbiztosítási Felügyelet egykori vezetője, egészségügyi ügyvéd-jogász a repülőjáratokhoz hasonlítva fapados ellátásról beszél. Vagyis szerinte Magyarországon csak korlátozott ellátásra van pénz, a gond azonban, hogy ez se kimondva nincsen, se a viszonyok nem átláthatóak. A kifejezést abban a megközelítésben használja, hogy a „diszkont” szolgáltatás forrásszűke esetén vállalható és korrekt módszer, amennyiben világos, hogy mi és milyen feltételek mellett jár alapszolgáltatásként, és mely esetekben kell többletet fizetni.

A magyar rendszer azonban nem „így” fapados, sokkal inkább olyan repülőjárathoz hasonlít, ahol papíron minden szolgáltatás benne van az árban, valójában lötyögnek az alkatrészek, és az utas nem tudja, mikor esik szét a gép.

„Teljesen rendjén való, hogy a közfinanszírozott ellátás csak bizonyos keretek, feltételek között jár térítésmentesen, ezt azonban mindenütt egyformán és egyértelműen tisztázni kell. Ha átlagosan nézzük a várakozást, nincs nagy különbség Nyugat-Európához képest, csakhogy nálunk az egyik helyen 2 napot, a másik intézményben meg 3 évet kell várni egy-egy beavatkozásra, ami tökéletesen kiszámíthatatlan körülményeket jelent. Igazán nincs tisztázva, mikor elfogadható a várakozás. Persze vannak az egyértelműen sürgős esetek és a halaszthatók, de a gyakorlatban egyáltalán nem mondható, hogy csak kényelmetlenséget okoz a várakozás. A valóságban sok esetben az egészségkárosodás borítékolható a rendszerben”- mondja az ügyvéd.

Szerinte a legnagyobb gond az úgynevezett ,,közepes időfaktorú” súlyos betegekkel van, ahol talán egy-két hét belefér, de a hónapos várakozás már kimutathatóan akár az életkilátásokat is rontja.

,,Nem egy rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő ügyfelem van, akik az elkésett diagnózist vagy terápiát követően fordulnak hozzám a megkésett diagnózissal, van, hogy már csak a hozzátartozók jutnak el hozzám a beteg elvesztése miatt”- teszi hozzá az ügyvéd, aki szerint a jelenlegi folyamatok épp nem az átláthatóság irányába hatnak, azaz hogy mindenütt azonos feltételek mellett legyen igénybe vehető az állami egészségügy.

Káros változásként említi azt, hogy januártól közfinanszírozott helyen nem lehet fizetett szolgáltatást nyújtani, és szintén igen veszélyesnek minősíti a hálapénz bármilyen legalizálását.

,,Pontosan kell lefektetni az alapokat, mi sürgős, mi nem, mi jár ingyen és miért kell fizetni, de akkor legyenek világosak a határvonalak, merjük feltétek közé szorítani a vállalható ingyenes szolgáltatási kört. Az, hogy teljes körű, ingyenes ellátásról beszélünk, miközben teljesen esetleges vagy éppen illegális tényezőktől függ az ellátásnak nemcsak a sikere, hanem már az is, hogy fogadják-e a beteget, önámítás, álszolidaritás”- teszi hozzá Kovácsy Zsombor, aki a népszavazás nyomán megszüntetett vizitdíjat is hasznos eszköznek tartaná a rendszer ésszerűsítése érdekében.

Új budapesti kórház építése helyett pedig a daganatos betegek időben történő kivizsgálását és kezelését pártolná.