Eluralkodott a lakcímkáosz - mennyire lehet így tiszta a választás?
Az új jogszabály-módosítás miatt már nem kell ott élnünk, ahova be vagyunk jelentve.
Sok ezren lehetnek Magyarországon olyanok, akiknek a bejelentett lakcíme eltér attól a helytől, ahol életvitelszerűen élnek. Ez lehet a gyakori költözködés, és a bérbeadók tájékozatlansága miatt is lehet, de még emellett is számos indok hozható fel. Az idei évtől ráadásul egy új jogszabály-módosítás is érvényre lépett, ami által még komplikáltabb lett az ügy.
A 2021. december 31-éig hatályos lakcímbejelentési szabályok szerint minden állampolgár köteles volt a beköltözéstől számított három napon belül bejelenteni lakóhelyként azt az ingatlant, ahol ténylegesen élt. Az idei év első napjától azonban ez már nem így van. Szatmári Andrea, az Utcajogász Egyesület munkatársa szerint
az új szabályok értelmében már nem kötelező a valós, életvitelszerű lakóhelyet bejelenteni, így aztán felelősséggel sem tartozik ezért sem a bérlő, sem a bérbeadó.
A portál szakemberekre hivatkozva arról számolt be, hogy rengeteg oka van annak, miért fontos arra a címre bejelenteni magunkat, ahol ténylegesen élünk. Egyrészt az egészségügyi szolgáltatások esetében a lakóhely szerint a körzethez tartozókat kötelező ellátni, kapacitás hiányában azonban visszautasíthatók azok, akiknek máshol van a bejelentett lakcímük. Egyéb okok:
- Az óvodák és az iskolák esetében a körzeten kívülieket csak akkor kell felvenni, ha van szabad férőhely.
- A szociális ellátásoknál néhány, a hajléktalan személyekre vonatkozó kivétellel a települési önkormányzat által nyújtott segélyek és szolgáltatások kizárólag az önkormányzat területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezőket illetik meg.
- Az önkormányzatok nagy része ehhez az életvitelszerű helyben lakást is előírja
- A kiskorú gyermeket nevelők esetén a lakcím elvesztése vagy hiánya miatt akár gyámhatósági eljárás is indulhat.
Az ilyen és ehhez hasonló esetekre kártyákon ugyanis nincs feltüntetve pontos cím, csak a település és adott esetben a kerület száma, rendeltetése pedig az lenne, hogy azok is hozzáférjenek az állami ellátórendszer szolgáltatásaihoz, akiknek erre máskülönben nem lenne lehetőségük. A valóságban azonban a települési szintű lakcím önmagában nem jogosít semmilyen konkrét ellátásra.
Hangsúlyozzák, hogy a január 1-jén hatályba lépett jogszabály-módosítás után a bejelentett lakóhely a jövőben már csak értesítési címként funkcionál.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ezzel kapcsolatosan azt írta, hogy ennek hatására hivatalosan sem kell ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. Azzal pedig, hogy az állam nem is várja el az állampolgártól, hogy a bejelentett lakcímén éljen,
