elte

ELTE TÁTK Hírlevél
ELTE Társadalomtudományi Kar | 2009. november 20.

Hamarabb vall szerelmet a férfi?

Egy nemrég közzétett brit kutatás szerint a közhiedelemmel ellentétben nem a nők, hanem a férfiak azok, akik hamarabb mondják ki partnerüknek azt a bizonyos bűvös szót. Igaz, szakértők szerint a nők részéről egyfajta önvédelmi reakció lehet, hogy megvárják, amíg a férfi nyilatkozik érzelmeiről.

Szeret, nem szeret

A YouGov által a Stella magazin részére készített brit felmérés megcáfolni látszik azt a közhiedelmet, hogy a férfiak nehezebben vallják be érzelmeiket partnerüknek, mint a nők. A 2000 fő megkérdezésével készült felmérés szerint ugyanis, míg a férfiak átlagosan hét hónap együttlét után vallanak először szerelmet, a nőknek ugyanehhez nyolc hónapra van szükségük.

A kutatást végző szakemberek szerint a felmérés eredményei arra utalnak, hogy a férfiak vannak annyira érzelmesek, mint a nők, sőt néha még a gyengébbik nem képviselőin is túltesznek. Néhány szakértő ezzel szemben úgy véli, hogy a nők önmagukat védik azzal, hogy megvárják, amíg a férfi kimondja az áhított, bűvös szavakat, elkerülve ezzel azt a kellemetlen szituációt, hogy szerelmi vallomásuk esetleg viszonzatlan marad.

Még a nagyi is randizgat

Az ismerkedési szokásokat is vizsgáló felmérés eredményei még néhány sztereotípiát látszanak lerombolni: mégpedig, hogy az idősek nem randiznak, nem szeretkeznek, és nem ismerik az internetet. A kutatás szerint ugyanis az idősebb, 55 éven felüli korosztály kimutathatóan aktívabb, és tapasztaltabb, ha randizásról van szó, mint a fiatalabbak.

A felmérés szerint a megkérdezett 55 éven felüliek kétharmada regisztrált valamilyen online ismerkedési portálon, míg a 18 és 24 év közöttieknek csak mintegy ötöde tagja hasonló rendszernek. Ráadásul az 55 éven felüliek azok, akik a legtöbb online megismert partnerrel találkoztak is. Az idősebbek átlagosan nyolc interneten megismert partnerrel randiztak, amelyből átlag két esetben tartósabb párkapcsolat, 2,4 esetben pedig szexuális kapcsolat is kialakult. Igaz, ez utóbbi esetében a 45-54 évesek felülmúlják őket: ők ugyanis átlagosan 2,6 esetben létesítettek szexuális kapcsolatot online megismert partnerrel.

A kutatás szerint az idősebb korosztály a különböző ismerkedési formákkal kapcsolatos tapasztalatokban is élen jár. Az 55 éven felüliek mintegy ötöde volt tagja társkereső szervezetnek, negyedük próbálta a „villám randi” típusú szolgáltatásokat, és átlagosan hétből egy fő részt vett, kifejezetten szingliknek rendezett eseményen is.

Külcsín, belbecs

Sokan hiszik, hogy a férfiaknak elsősorban a külső számít, de a kutatás erre is rácáfol. A megkérdezett férfiak 91 százaléka szerint az ideális partner legmegkapóbb tulajdonsága az, ha van humora.

A felmérés eredményei azonban nem csak cáfolnak, hanem megerősítenek is. Az eredmények szerint ugyanis a férfiak fele bevallottan a szexuális együttlét reményében randizik, míg a nők négyötöde a tartós párkapcsolat megtalálása érdekében ismerkedik. Mindemellett a férfiak ötöde már az első randin ágyba bújna partnerével, míg a nők körében csak minden hetvenedik hajlik erre.

Megegyezik viszont a két nem az ideális korkülönbség és az anyagiak tekintetében. A férfiak maximum öt évvel fiatalabb, a nők maximum öt évvel idősebb partnerre vágynak. A randin a cehhet pedig nagyobb arányban állja a férfi, mint nő…

Nem hárul háztartási felelősség a gyerekekre

Egy amerikai szociológiai kutatás eredményei szerint a modern gyerekekre egyetlen valódi felelősség hárul: teljesíteni az iskolában. Minden más elvárást a szülők zsebpénzzel, ajándékokkal honorálnak.

Ki segít anyunak?

Markella Rutherford szociológus kutatása szerint a modern gyerekekre az iskolai feladatokon kívül gyakorlatilag alig hárul felelősség. Velük szemben már nincsenek olyan elvárások, mint ami az idősebb generáció gyermekkorát jellemezte, de ha mégis segítséget kérnek tőlük a szülők, azt zsebpénzzel, ajándékokkal, egyszóval lefizetéssel honorálják.

A Massachusetts-i Wellesley College kutatója több mint 300, 1920 és 2006 között, szülőknek szóló magazinokban megjelent cikket, tanácsot, olvasói levelet elemezve jutott erre a megállapításra.

Rutherford kutatása szerint a gyerekek és kamaszok hagyományosan részt vettek a házimunkákban. Különböző feladataik között kivették a részüket a beteg családtagok ápolásából, a családi autó karban- és tisztántartásából, sőt a családi jövedelem elszámolásából is.

Az elemzés szerint a gyerekek otthoni kötelezettségeiről és feladatairól szóló írások a nyolcvanas években eltűntek a magazinokból. A mai gyerekek egyetlen valódi felelőssége az iskolai feladatok ellátása lett. Azon ritka esetekben pedig, ha a szülők segítséget kérnek, azt játékok, zsebpénz vagy több szabadidő formájában honorálják.

Egy brit felmérés eredményei szerint egyébként a szigetországi gyerekek mintegy 700 millió fontot keresnek az általuk végzett házimunkák után járó „juttatásoknak” köszönhetően.

Széles körben elterjedt a tovább ajándékozás szokása

Egy nemrég közzétett felmérés eredményei szerint, akár bevallják, akár nem, a tovább ajándékozás szokása széles körben elterjedt tevékenység. Leggyakrabban a kollégák „örülhetnek” a mástól kapott ajándéknak.

A kreativitás hiánya

A szeszes italokat forgalmazó The Patron Spirits Company megbízásából készült felmérés eredményei szerint meglehetősen széles körben elterjedt szokás a mástól kapott ajándékok tovább ajándékozása. A kutatás során megkérdezettek 68 százaléka adott már, vagy gondolt arra, hogy új ajándékként továbbadja a mástól kapott ajándékot.

A több mint ezer, 21 évnél idősebb személy megkérdezésével készült kutatás szerint leggyakrabban a munkatársak, közvetlen kollégák „örülhetnek” sajátjukként a mástól kapott ajándéknak. A munkatársak után a családtagok, esetleg a szolgáltatási szektorban dolgozó postások, csomagkihordók, takarítók kapják meg a megtartani nem kívánt ajándékokat.

A felmérés szerint nem megfelelő, rendszerint továbbadandó kategóriába kerülő ajándékot a kreativitás hiánya, valamint a vásárlásra szánt idő hiánya miatt adnak egymásnak az emberek.