Elfogadták a médiatörvényt
Az Országgyűlés keddre virradó hajnalban a kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a három fideszes képviselő által benyújtott, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló indítványt.
A törvény többi között szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, illetve rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is. Minden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed az új médiatörvény hatálya. A törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament – írja az MTI.
A jogszabályok betartását a kizárólag a Fidesz által delegált tagokból álló Médiatanács felügyeli. Európában példátlan módon a nyomtatott és a teljes online médiát is hatósági felügyelet alá vonja a törvény. A jogszabályok megsértése esetén országos napilapot és internetes sajtóterméket akár 25 millióra, a hetilapokat akár tízmillióra büntethet a testület. A Médiatanács által kivetett bírság ellen fellebbezhetnek a médiumok a bíróságnál, ennek a büntetésre halasztó hatálya van. A Médiatanács olyan, nem pontosan meghatározott szabályok betartását ellenőrzi, mint a közerkölcs megsértésének, vagy bármely többség vagy vallási- etnikai kisebbség megsértésének tilalma.
Ellenzéki tiltakozás
A név szerinti szavazás kezdetén az LMP képviselői tiltakozásul leragasztották a szájukat, a párt két képviselője, Szabó Rebeka és Schering Gábor pedig "A magyar sajtószabadság élt 21 évet" feliratú transzparenst mutatott fel. A szocialista Szanyi Tibor a szavazáskor egy szájkosarat emelt fel. A törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 248 kormánypárti politikus támogatta, 35 képviselő (a Jobbik és az LMP frakciójának jelenlévő tagjai, valamint négy MSZP-s képviselő) nemmel voksolt, 16 szocialista képviselő tartózkodott.
Mandur László szocialista országgyűlési képviselő elfogadhatatlannak tartja a törvényjavaslatot, amelynek megszavazása esetén véleménye szerint új korszak kezdődik a médiában, és "egypártfelügyelet" alá kerül a közmédia. Mandur László megerősítette, az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés elfogadja a médiáról és tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatot.
Elindult az Amerikai Népszava website-ja
December 20-án megkezdte működését az amerikai joghatóság alá tartozó Amerikai Népszava website, az Amerikai Magyar Népszava Szabadság című újság online kiadása. A nepszava.hu-n az áll: "Az Amerikai Népszava (
www.nepszava.com) magyar nyelven megjelenő amerikai újság, szabad és független médium. Amerikában alapították 1891-ben, Amerikában bejegyezett amerikai cég a tulajdonosa, amerikai a székhelye, bankszámlája, amerikai szerveren fut, az Egyesült Államokban fizet adót, az amerikai törvények alá tartozik. A döntéseket New Yorkban hozzák, a munkatársak Amerikában élnek, és vannak tudósítói a világ számos részén, így Magyarországon is. Az Amerikai Népszava kívül áll a magyarországi struktúrákon. 120 éves története alatt, soha egyetlen diktatúra sem tudta az akaratát rákényszeríteni, ehhez nincs is törvényes eszköze. Helyzeténél fogva magyarországi pártok és kormányzati szervek számára legális módon nem elérhető, nem befolyásolható, nem zsarolható és nem korlátozható. A portál a nepszava.hu-tól is függetlenül működik".Egyetemisták tiltakoztak a médiatörvény ellen
Körülbelül ezren voltak azon a sajtószabadság védelmében rendezett hétfő esti tüntetésen, amelyet budapesti egyetemisták szerveztek kedd estére a Szabadság téren. A performansz jellegű, zenés eseményen a szervezők öt szószólója sörösrekeszeken állva, felváltva olvasta fel tiltakozó beszédét. Ebben egyebek között arról volt szó, hogy a készülő médiatörvény erőteljesen korlátozza a sajtó szabadságát, csorbítja a szabad véleményformálás jogát, sérti a jogállam eszméjét. A rendezvényt politikamentesnek hirdették meg, a politikusokat külön felkérték, hogy jelenlétükkel ne veszélyeztessék a demonstráció civil jellegét.
A tüntetés ötlete az ELTE Társadalomtudományi Karának egyik hallgatójáé, Szeles Andrásé - tudta meg a Független Hírügynökség az egyik szervezőtől, Polyák Pálmától, aki a Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán nemzetközi kapcsolatok szakos hallgató. Polyák Pálma elmondta, a demonstráció szervezői különböző diákszervezetek tagjai, de mivel most nem a szervezeteiket képviselték, azok nevét nem kívánta közölni. Nagyjából körükből kerültek ki azok, akik az Alkotmánybíróság jogköreinek megvonása ellen tiltakozó vonulásos tüntetést szervezték a fővárosban december 2-án.
A szervezők hangsúlyozták függetlenségüket a politikától. Már a Facebookon közzétett meghívóban is azt kérték, hogy politikusok ne legyenek jelen a tüntetésen, mert az veszélyeztetné annak civil jellegét, üzenetének hitelességét. Kérésüket a tüntetésre is elvitték, arra készültek, hogy átadják a mégis felbukkanó politikusoknak a formanyomtatványt, amelyben együttműködését megköszönve távozásra szólítják fel. A "kedves egyetemisták, diákok, sajtószabadságért aggódó civilek" megszólítással kezdődő beszédet öt egyetemista, egymást váltva mondta el a körülbelül ezer fős közönségnek. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy a készülő médiatörvény "öncélú sajtószabadság" helyett közelebbről nem meghatározott "közösségelvű értékrendet" kíván megteremteni a magyar sajtóban. Azt mondták, az új törvény célja a kormányzatot bíráló kritikák elhárítása, és a közszolgálati médiumoktól a blogokig mindent valamilyen homályos közakaratnak, közerkölcsnek kíván megfeleltetni, illetve gumiszabályok alapján büntetni. Mint fogalmaztak: "ez a törvény semmi mást nem csinál, csak fenyeget és súlyosan sérti a közlés szabadságát".
A szónokok szerint a jelenlegi médiatörvény sem hibátlan, de ők olyan rendszert szeretnének, amelybe a pártoknak kevesebb beleszólásuk van, hogy a média a politika fékje és ellensúlya lehessen, a demokratikus jogállam pedig demokratikus jogállam maradjon.
