Életveszélyben a jogvédők az Amnesty International jelentése szerint

A világ országai nem tesznek eleget a kötelességüknek, és nem védik meg a jogvédőket, így egyre többen lesznek – egyébként megelőzhető – gyilkosságok és erőszakos eltüntetések áldozatai, áll az Amnesty International legújabb jelentésében. A Halálos, de megelőzhető támadások: a jogvédők ellen elkövetett gyilkosságok és erőszakos eltüntetések című jelentés olyan emberekről és a munkájukkal járó egyre nagyobb veszélyekről szól, akik az emberi jogok védelmének szentelték az életüket.

A jelentésben megszólalnak a jogvédők, köztük környezetvédők, LMBTIQ- és nőjogi aktivisták, újságírók, illetve ügyvédek rokonai, barátai és munkatársai, akiknek szeretteit és kollégáit megölték vagy elrabolták. Többen meséltek arról, hogy az áldozatok hiába fordultak többször is védelemért a hatóságokhoz, azok nem foglalkoztak velük, illetve beszámoltak arról is, hogyan maradt el az elkövetők felelősségre vonása.

Az Amnesty International világszerte védi a jogokat védők jogait és életét

„Meggyilkolt és elrabolt jogvédők családjaival beszéltünk a világ minden táján, és mindig ugyanazt hallottuk: a jogvédők tudták, hogy veszélyben van az életük” – mondta Guadalupe Marengo, az Amnesty International globális programjának vezetője.

„A halálukat és eltűnésüket minden esetben támadások előzték meg, amelyekkel a hatóságok vagy nem foglalkoztak, vagy még bátorították is a támadókat. Ha az államok komolyan vették volna a fenyegetéseket, és eleget tettek volna a kötelességüknek, életeket menthettek volna meg.”

Az Amnesty új jelentése a világ minden tájáról származó jogvédők történeteit gyűjti össze, hogy bemutassa a rájuk leselkedő egyre nagyobb veszélyeket és felhívja a figyelmet az elkövetők felelősségre vonásának elmaradására. A jelentésben többek között szerepel:

– Berta Cáceres hondurasi környezetvédő és őslakos aktivista, akit éveken át tartó fenyegetések és támadások után 2016-ban lőttek agyon.

– Xulhaz Mannan LMBTIQ-aktivista, akit egy munkatársával együtt 2016-ban késeltek halálra Bangladesben. 18 hónap telt el, de az igazságszolgáltatás még mindig várat magára.

– Pierre Claver Mbonimpa egy burundi emberi jogi szervezet alapítója, akit nyakon és fejbe lőttek 2015-ben. Hónapokkal később, miközben külföldön lábadozott, a fiát és a vejét meggyilkolták.

– A „dumai négyek”, négy szíriai aktivista, akiket fegyveresek az irodájukból raboltak el 2013-ban, és azóta sem látta őket senki.

Egyre gyakoribbak a támadások

Amikor 1998-ban az ENSZ közgyűlése megszavazta az emberijog-védőkről szóló nyilatkozatot, a nemzetközi közösség vállalta, hogy elismeri és megvédi létfontosságú munkájukat. Az Amnesty jelentéséből azonban az derül ki, hogy kiállni az alapvető jogokért még mindig veszélyes hivatás:

az elmúlt két évtizedben több ezer jogvédőt öltek meg vagy raboltak el állami hatóságok és különböző csoportok. A Front Line Defenders adatai szerint csak 2016-ban legalább 281 jogvédőt öltek meg a világon, harmadával többet, mint egy évvel korábban. A valós szám ennél sokkal magasabb lehet, mivel sok meggyilkolt vagy elrabolt embert nem jogvédőként azonosítottak.

Az Amnesty jelentése bemutatja a támadások mögött húzódó sokféle indítékot is. Néhány embert a foglalkozása (újságíró, jogász, szakszervezeti tag) miatt támadtak meg, ők olyan emberek, akik befolyásos ellenfelekkel szálltak szembe vagy közérdekű információkat osztottak meg a közvéleménnyel.

Mások egyszerre vannak az erőszak és a hátrányos megkülönböztetés veszélyének kitéve azért, amit csinálnak és azért is, akik ők maguk. Közéjük tartoznak a nőjogi aktivisták, a szexmunkások, az LMBTIQ emberek, az őslakosok vagy más sérülékeny csoportok tagjai. Mások egyes helyzetekben vannak különös veszélyben, például konfliktusok vagy szervezett, erőszakos leszámolások során.

„Bár az indítékok különbözhetnek, a cél mindig ugyanaz: elhallgattatni azokat, akik fel merik emelni szavukat az igazságtalanságok ellen és szembe mernek szállni a gazdasági vagy politikai érdekekkel. Ezek a támadások a szélesebb közösségben is éreztetik a hatásukat, félelmet keltenek és aláássák mindenki jogait” – mondta Guadalupe Marengo.

A felelősségre vonás elmaradása növeli a veszélyt

Ha a fenyegetéseket és támadásokat nem vizsgálják ki és nem torolják meg megfelelően, az aláássa a jogállamiságot, és azt az üzenetet küldi, hogy következmények nélkül lehet a jogvédőket bántalmazni. Bertha Zúniga, a hondurasi aktivista, Berta Cáceres lánya szerint: „Már anyám halála előtt egyértelmű volt, hogy a gazdasági szereplők, a magán biztonsági erők, az állami szervek és a szervezett bűnözői csoportok összejátszanak. Nagyon nehéz megfelelő vizsgálatot végezni, mivel mindegyikük bűnrészes anyám megölésében. Anyám igazságot érdemel, ezért nagyon fontos lenne, hogy az összeesküvés minden elemére fény derüljön. Az is létfontosságú, hogy megelőzzük a további gyilkosságokat.”

Az AI nem csak a zászlót lengeti

Az Amnesty International ajánlásai

Az Amnesty felszólítja az országok vezetőit, legyen prioritás számukra a jogvédők munkájának elismerése és védelme. A hatóságoknak nyilvánosan támogatniuk kell és el kell ismerniük az emberi jogok területén végzett munkájukat – emelték ki. Minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni az ellenük intézett támadásokat, a gyilkosságok és erőszakos eltüntetések ügyében megfelelő nyomozásokat kell indítaniuk, az elkövetőket pedig bíróság elé kell állítaniuk. Továbbá nagyon fontos, a kormányok tegyék egyértelművé, hogy a jogvédők elleni támadásokat nem tolerálják.

„A jelentésben szereplő brutális támadások egyenes következményei egy világméretű trendnek: a kormányok, ahelyett hogy megvédenék a jogvédőket, komoly veszélynek teszik ki őket az ellenük indított lejárató kampányokkal, koholt eljárásokkal és azzal, hogy a nemzeti érdekekre veszélyes embereknek festik le őket” – mondta Guadalupe Marengo.

„Ahhoz, hogy ez a veszélyes narratíva megforduljon, az országoknak nyilvánosan is el kell ismerniük a jogvédők társadalmi szerepét. Ennyivel tartozunk azoknak a bátor embereknek, akik akár az életük árán is megvédik a jogainkat.”

A jelentés az Amnesty májusban indult Bátorság elnevezésű globális kampányának a része, amelynek célja, hogy felhívja a kormányok figyelmét a jogvédők munkájának fontosságára, illetve biztosítsa, hogy biztonságban és szabadon végezhessék a munkájukat.

Globális kampányt indítottak a bátrakért, akik mernek szólni

Kik azok a jogvédők?

A jogvédők az élet minden területén ott vannak. Lehetnek közösségi vezetők, újságírók, ügyvédek, egészségügyi dolgozók, tanárok, szakszervezeti tagok, közérdekű szivárogtatók, jogsértések áldozatai, az ő hozzátartozóik, emberi jogi szervezetek munkatársai, politikusok vagy akár állami tisztviselők. Vannak köztük, akiknek a munkája a jogok védelme, és vannak, akik ezt önkéntesen teszik; vannak közöttük, akik rendszeresen, szervezett keretek között, és vannak, akik csak egy alkalommal állnak ki az emberi jogokért. Jogvédő tehát lehet kortól, nemtől, foglalkozástól, származástól, nemi identitástól vagy szexuális irányultságtól függetlenül bárki, aki felemeli a szavát az emberi jogok megsértése ellen, és terjeszti az emberi jogok eszméjét, anélkül hogy mások elleni gyűlöletre, hátrányos megkülönböztetésre vagy erőszakra buzdítana.