„El a hivatalnoki kezekkel a tudományra szánt pénzosztásról!”
Kedd délután 1000-1500 ember részvételével tartotta demonstrációját az Akadémiai Dolgozók Fóruma, amely élőlánccal tiltakozott az MTA átalakítását célzó kormányzati intézkedések ellen, és az intézményhálózat megtartása mellett.
Amint arról portálunk elsőként beszámolt, a Professzorok Batthyány Köre egy tagján keresztül Palkovics László megüzente az MTA-nak, hogy elhivatott az akadémia átalakítása mellett, és a tervek szerint leválasztja a kutatóhálózatot az MTA-ról. Az intézetek egy részét elcsatolják, egy részét megszüntetik, az MTA pedig megmarad köztestületnek. Januárban Palkovics László arról tájékoztatta az MTA kutatóközpontjainak főigazgatóit, hogy már áprilistól projektalapú működésre állnak át a központok, alaptámogatásra – tehát a fizetésekre és a rezsire is – pályázniuk kell. A nagyon általános témakiírásokat január végén tették közzé, azok nyitottak azon egyetemek és a kormányzathoz közelálló kutatóintézetek részére is, amelyek viszont kapnak alaptámogatást. Az MTA elnöksége ma délután fél háromkor kezdődött ülésén dönt arról, hogy a kutatóközpontok pályázzanak-e a kiírásokra. Ez az ülés este hatkor még tartott.
A rendezvény első felszólalója Pléh Csaba akadémikus, pszichológus, nyelvész arról beszélt, hogy mi a verseny szerepe a tudományban. Elmondása szerint a tudósok és a tudomány mindig is a verseny világában élt, a tudósok pedig egymás eredményeit figyelik, követik a tudomány állását.
Úgy látja, hogy Palkovics László úgy szeretné a kutatókat versenyre kényszeríteni, mintha amputálná a lábukat, és közben teljesen kivérezteti őket, a kutatók azonban azért szeretnének maguk dönteni a költségekről, mert ők ismerik a verseny igazi tétjét.
– El a hivatalnoki kezekkel a tudományra szánt pénzosztásról
– szólított fel. Szerinte a pusztítás visszafordíthatatlan, az Orbán-kormánynak pedig nagy a felelőssége, amikor leépítenek intézményeket.
Következő felszólalóként Kenesei István akadémikus, nyelvész elmondta, hogy nem gondolta volna, hogy egyszer az MTA-ért kell tüntetnie, ő nem így képzelte el a tudományt. Az MTA-nak azért van tekintélye, mert van egy kutatóhálózata, ez adja meg az intézménynek a tekintélyt, nem az akadémikusok, A kutatóhálózat pedig nagy veszélyben van most.
– A demokrácia egyik alapelve a fékek és ellensúlyok rendszere. Van nekünk egy nagy fékszakértőnk, aki a tudományt fékkel próbálja megjavítani
– utalt Palkovics Lászlóra, az Innovációs és technológiai Minisztérium vezetőjére. Meglátása szerint jelenleg az MTA autonómiájának elvonása folyik, lépésenként. Az akadémikus azt is elmondta, hogy az MTA beszámolóját minden évben benyújtja az Országgyűlésnek, amelyet eddig mindig egyhangúlag fogadott el a parlament, soha nem kértek átalakítást.
– A tudósok bárkivel együtt dolgoznak a tudomány érdekében. Kikérjük magunknak, hogy sorosistáknak, liberálisoknak, komcsiknak hívjanak minket
– mondta. Ő maga az Innovációs és Technológiai Minisztérium által előírt pályázatokkal kapcsolatban írt egy levelet a kutatóközpontok főigazgatóinak, amelyben megjegyezte, hogy a pályázással legitimizálják az alapellátás elvonását és a kutatóhálózat felosztását, ezért nem támogatja azt.
Szilágyi Adrienn, a Történettudományi Intézet posztdoktori kutatója elmondta, hogy ő az akadémiai kutatóhálózat legkisebb, legfiatalabb és legláthatatlanabb tagjaként szólal fel. Arról beszélt, hogy nagyon nehéz a tudományos pályán jó lehetőségeket találni és abban megmaradni, illetve hogy mekkora jelentősége van az olyan szakmai közegnek, ahonnan a fiatal kutatók támogatást kaphatnak. Ő inkább a kutatói közösségről beszélt ezért, és arról, hogy ennek a közösségnek az egyik legfőbb értéke a tudományos hálózat, amelyet a különböző tudományterületek nem szétválasztanak, hanem összekötnek. Ez a közösség pedig álláspontja szerint minden politikai oldaltól független, mert a tagokat a kritikai álláspont is összeköti. Ha a tudományterületeket csak gazdasági szempontok alapján értékelik, az véleménye szerint megosztottságot eredményez.
A beszédek végén a résztvevők felemelték a magukkal vitt könyvet. Mindenki azt hozta, ami számára a tudományt jelképezi. Szilágyi Adrienn Széchenyi István Hitel című művét hozta magával, mert szerinte az az ország legkorrektebb statisztikája.
A felszólalások végén Lovász László, az MTA elnöke kiment a rendezvényre, és átvette a szervezőktől az MTA mellett gyűjtött körülbelül 1500 támogató aláírást tartalmazó dokumentumot, illetve azokat a szavazatokat, amelyeket a dolgozók tettek. Pár napon keresztül ugyanis a dolgozók szavazhattak arra, hogy pályázzon-e az MTA az NKFIH honlapján közzétett kiírásokra vagy sem. Egy szervező portálunknak elmondta, hogy az MTA 5 ezer dolgozójából több mint 2300 fő szavazott, és majdnem egyhangúlag arra, hogy ne pályázzon az intézmény, mert elfogadhatatlannak tartják a Palkovics-tervet a kutatóhálózat finanszírozására. Az elnök ezután elvonult a tanácskozásra.
Az MTA egy munkatársa, Kováts Bence – aki a regionális tudományok területén kutat, lakhatás, lakáspolitika a témája – portálunknak elmondta, azt várják kollégáival, hogy az elnökség úgy dönt, hogy elutasítják a pályázaton való részvételt. Ezt látja az egyetlen lehetséges lépésnek. Most szerinte arra kell törekedniük, hogy kifejezzék az egységüket, és ez tud elvezetni egy jobb megoldáshoz, mint amit Palkovics nekik szánt.
– Lehetséges, hogy lenyomnak minket erőből, de nagyon fontos, hogy nem szabad bedőlni az ilyen átlátszó trükköknek, mint hogy kiírnak ilyen pályázatokat, amelyekre egyetemek is jelentkezhetnek
– jegyezte meg.
Stefano Bottoni, az MTA BTK Történettudományi Intézet munkatársa érdeklődésünkre elmondta, hogy a mai naptól azt várják, hogy átmenjen az üzenet, hogy a Palkovics-tervet nem tudják elfogadni. Nagyon remélik, hogy az MTA elnöksége ezt meghallja, és olyan döntést hoznak, amely a dolgozók akaratával egybe cseng. Ha nem pályáznak, akkor fel kell vállalnia az MTA-nak egy olyan konfliktust, amit eddig nem tett meg.
– Ez nyilván egy új helyzetet teremtene. A munkavállalóra elég nagy veszélyek leselkednek, mivel csak március 31-ig garantált a fizetésünk, és az akadémia nagyon csonkított alapellátási szintje. Utána nem tudjuk, hogy mi történik velünk, és ezeknek a pénzeknek a visszatartásával is zsarol minket a minisztérium
– mondta. Szerinte nem szabad belemenni ebbe az álpályázati rendszerbe, és azt is el kell utasítani, hogy a kutatóhálózatot elszakítsák az MTA-tól és egy alapítvány alá helyezzék. Meglátása szerint az ugyanis az akadémia öncsonkítása lenne.
A rendezvény végén a résztvevők élőláncot alkotva körbeállták az épületet. Annyian voltak, hogy több körben álltak, az épület előtt pedig megtelt a rakpart. A szervezők elmondták, hogy rengeteg támogatást kaptak külföldi intézményektől, tudományos testületektől is, és voltak, akik a mai rendezvényre például Varsóból érkeztek. Portálunknak egy részvevő elmondta, hogy ő Salgótarjánból utazott ma az eseményre, hogy kifejezze szolidaritását az MTA mellett.
