Egyre többen élnének a nukleáris opcióval Magyarország ellen
Magyarországon jelenleg rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve az Európai Unióról szóló szerződésben lefektetett alapjogok, ami felhatalmazza az intézményeket a hetes cikkely alapján történő eljárás elindítására – áll abban a határozati tervezetben, amelyet mindegyik baloldali frakció aláírt az Európai Parlamentben.
Orbán és Juncker 2015-ben Brüsszelben. Szakítópróba?
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna
Az Európai Unió „nukleáris opciójaként” ismert eljárás – a lisszaboni szerződés hetes cikkelye – arra ad lehetőséget, hogy felfüggesszék egy tagország szavazati jogát az Európai Tanácsban, ha a tagország megsérti a szerződésben foglalt alapjogokat. Az aláírók szerint ez Magyarországon megtörtént, aminek igazolásául a lapunkhoz eljuttatott dokumentum felhívja a figyelmet a menedékkérők automatikus letartóztatását lehetővé tevő magyarországi törvényre, a civil szervezetek megbélyegzését célzó jogszabályra és a felsőoktatási törvény módosítására, a lex CEU-ra – amely miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen –, de megemlíti a végtelenül bornírt „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányt is.
A lisszaboni szerződés hatályba lépése óta még egyetlen tagország ellen sem indítottak eljárást a hetes cikkely alapján. Valószínűleg most sem indítanak Magyarország ellen, de jellemző, hogy a Fideszt és Orbán Viktort már a saját pártcsaládja, az EP legnagyobb frakcióját magáénak tudó konzervatív Európai Néppárt (EPP) több tekintélyes politikusa is inkább kívül látná már. Köztük van Frank Engel és állítólag maga Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, és bár úgy tűnik, hogy a Fidesz egyelőre megússza a kizárást az EPP-ből, Orbánt nemrég keményen megfenyegették, hogy tartsa magát az európai normákhoz.
A határozati tervezetet a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE), a Zöldek és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) írta alá, az EPP viszont nem szignálta. Utóbbit a dokumentum már a címében kiemeli.
Ahhoz, hogy felfüggesszék egy tagország szavazati jogát, az Európai Parlament többségi támogatásán kívül két körben az Európai Tanácsnak is minősített többséggel kell megszavaznia a lépést.
