Egy megjegyzés Borókai Gábor levelére
Egy megjegyzés arra a levélre, amelyet Borókai Gábor küldött a 168 Óra főszerkesztőjének a múlt héten, rovatom egyik cikkére válaszul.
A Heti Válasz főszerkesztője azt kifogásolja, hogy a lap Vérvád főcímét és az alcím egy részét pontosan idéztem ugyan, de a második részét már ügyesen, sőt unfair módon mellőztem („felderítetlen cigánygyilkosságok”), tudniillik ez a mondat azt akarta üzenni, hogy a fasizálódó Magyarország képét azért lehet módszeresen fölfesteni, mert a rendőrség és az állami szervek nem végzik el a feladatukat.
Kár, hogy magában a cikkben már nyoma sincs a címlapi alcímnek: mintha ott már nem ugyanez volna az üzenet. Sőt, az egész írásban is mindössze egy fél mondat utal arra, hogy a rendőrök nem találtak gyanúsítottakat a legnagyobb aggodalmat okozó ügyekben, a felelősségükről pedig végképp szó sem esik.
Annál több a külföldi követségekéről, a külföldi újságírókéról és magyar informátoraikéról. Borókai a hatalmon lévő politikai erőktől kéri számon a tehetetlenséget, azt, hogy nem szembesülhetünk a tettesekkel, pedig tudhatná, hogy ilyen típusú bűnügyekben a világ legjobb rendőrségei is gyakran tehetetlenek, függetlenül a hatalmon lévő politikai erőktől.
A hírhedt amerikai levélbombás sorozatgyilkos, az anarchista terrorista Unabomber például majdnem két évtizeden át gyilkolhatott, amíg meg nem találták, de emiatt nem a hatalmon lévőket kritizálták.
Mint ahogy annak idején senki sem az Orbán-kormánytól kérte számon, hogy a móri nyolcas gyilkosság valódi elkövetőit évekig nem találták meg, holott közvetlenül a banki kivégzések után (még az Orbán-kormány működése idején) a rendőrök az országúton leállították, ellenőrizték, majd elengedték a gyilkosokat.
