Egy liter benzin

– 2013 márciusában a rezsicsökkentésről interjúztuk. Másolhatnánk azt a beszélgetésünket, hiszen a forgatókönyv ugyanaz volt, mint most, az útdíj bevezetésekor. December utolsó napjaiban, előzetes egyeztetés nélkül, kapkodva, az ünnepek árnyékában bejelentették a változtatást, s az január elsejével hatályba is lépett. A borítékolt felháborodás nyomán kihúztak egy-két eleve értelmetlen elemet a csomagból, majd az érintettek szépen elfogadták az új rendszert. Szándékosan aknásítanak?

– A közutak használatával kapcsolatos kérdések jó ideje napirenden vannak, például a gyorsforgalmi utak megnövekedett fenntartási igénye miatt a kormány korábban is kért erről anyagot. Az útdíj ügye októberben került elő, a kormány négyszer tárgyalta. Éppen azért, mert jelentős újításról volt szó, háromszor visszaadta az előterjesztést. Mindezek ellenére lehet, hogy a január elsejei bevezetés a külső szemlélőnek hirtelennek tűnt.

– Miért nem tolták februárra a kezdést?

– Az éves matricák lejárata miatt nem volt alternatíva. Olyan ez, mint a tanév, nem kezdődhet máskor.

– Egy tanulmány szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest januárban átlagosan 12–15, egyes napokon 30 százalékkal nőtt az elkerülő utak forgalma.

– Az nem tanulmány volt, hanem közlemény.

– Egy tanulmányról szóló közlemény. Ön szerint nem igazak a számok?

– Én még Kantot tanultam, aki azt állította: az igazság relatív fogalom.

– Más meg azt mondja: a számok nem hazudnak.

– Tudnék mutatni egy másik tanulmányt is, azt – mit ad isten – egy budaörsi cég készítette, nyilván budaörsi megrendelésekkel a háta mögött.

– Azt állítja, hogy Budaörs polgármestere hamisított elemzéseket írat?

– Eszem ágában sincs. De egy-másfél hónap után az adatokat nem szabad eltúlozni, mert befolyásolta őket például a tavaly januárihoz képest lényegesen olcsóbb üzemanyag vagy a kedvezőbb időjárás is. Ha tehát előfordul esetleg némi forgalomnövekedés, az biztosan nem tulajdonítható teljes egészében az útdíjnak. Még akkor sem, ha az ellenőrizetlen, de erős állításokra mindig vevő sajtó ezt szívesen visszhangozza.

– Nem a sajtó vezette be az új sarcot.

– Tudom, ha valami szép csendben működik, az nem érdekes. Ha a 3200 magyar településből 3199 békességben elvan, nem számít, de ha egyetlenegy is következetesen szót emel, a média ráröpül.

– Nem egy település és nem egy politikus háborodott fel. Maga Tarlós István kért egy év próbaidőt.

– A főpolgármester úr egyszer szólalt meg az ügyben. Az útdíjat be kellett vezetni, hogy kiderüljenek a tapasztalatok.

– Pedig egyszerűbb kérdésnek tetszik például az, hogy ésszerű-e fizetőssé tenni pár száz méteres útszakaszokat. Ráadásul nem egy, hanem számos polgármester háborodott fel azon, hogy a kormány nem kérte ki a véleményét.

– Esetükben az útdíj volt az első alkalom arra, hogy polgármesterként tanúságot tegyenek: nem az őket delegáló politikai közösség, hanem a választók érdekei vezénylik tetteiket. Igazuk van. De ez napi politika, s nem szakmai kérdés.

– Budaörs tiltakozása is ebbe a körbe tartozik?

– Mindenki teszi a dolgát. Budaörs önkormányzatának adóbevétele sokszoros az ország más településeihez képest. Márpedig ha élvezi a főváros közelségének számos, anyagiakban is mérhető előnyét, a forgalmi körülményeket is el kell viselnie.

– A budaörsi polgármester jelezte, bosszúból kikapcsolja a sztráda fölötti, eddig a település által fizetett közvilágítást.

– Ha a polgármester így dacol a döntéssel, a magyar állam biztosítani fogja a világítás árát. Minden fillér számít, de nem ezen múlik az útdíjrendszer.

– És nem is a hatástanulmányokon. Eleinte azt állították, nem készült ilyen, aztán meg, hogy több dokumentumuk van.

– Álljunk meg! Én az első perctől azt állítottam, hogy van tanulmány, de a döntésig nem hozzuk nyilvánosságra. A sajtó eleinte minden bizonyíték nélkül állította, hogy hazudok. Aztán amikor kiderült, hogy van anyag, senki le nem írta, hogy ez a pasas tényleg nem hazudott.

(A teljes interjú a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható)