Egész Magyarország vizsgázik
A következő esztendő első félévében hazánk lesz az Európai Unió soros elnöke. A külpolitikában új gondolkodásra lenne szükség, a magyar érdekek eredményes képviselete aligha lehetséges a világrendszer ellenére – állítja Tölgyessy Péter alkotmányjogász.
A soros elnökséggel egész Magyarország vizsgázik – mondta Tölgyessy Péter az
MR1 Kossuth Rádióban. Az elnök nem országa nevében beszél, hanem az unió egészét képviseli. Nem a saját, hanem a 27 tagállam ügyeit intézi. A tagfelvételre sokáig váró, a váltig külső elvárásokat teljesítő Magyarország most először kerül abba a helyzetbe, hogy Európa nevében szólhat. Ez teljesen más szerep, mint amit a magyar politikusok és közvélemény évszázadok óta megszokott. A régi sérelmi hozzáállással, a harsány követelődzés és a meghunyászkodó lapítás párosításával, a potyautas magatartásával most aligha szerezhetünk hazánknak előnyöket. Viszont fantáziadús kompromisszum-indítványokkal, türelmes közvetítéssel olykor kis állam is fontos pozíciót vívhat ki magának. Ám ez egészen más magatartást kíván, mint amit Orbán Viktor idehaza képvisel. A látványpolitizálás, az ellenvéleményen lévők lármás terelgetése könnyen visszaüthet. 2003-ban Silvio Berlusconi az uniós elnökségéről szóló európai parlamenti vitában az otthoni kormányzását és médiamonopóliumát élénken bíráló német szociáldemokrata Martin Schulzot az egykori koncentrációs táborok kápóihoz hasonlította. Ezután az egyébként inkább sikeres elnökséget vivő olasz kormányfőt a mértékadó európai sajtó csaknem egyöntetűen az unió vezetésére alkalmatlan személynek minősítette.Tölgyessy emlékeztet: a magyar elnökség előkészületeit még a baloldali kormányok indították el, miközben végig tudhatták: 2011-ben már más kormányoz. Az új kormány számos kulcsembert nyomban lecserélt, ám nem különösebben koncentrált erre a feladatra. Orbán Viktort lekötötte az új időszámítást meghirdető kormányzás elindítása. Meg egyébként is: szabadságharcot indított a létező világrend ellen. Most pedig nemsokára elvileg ő vezeti a számunkra messze legfontosabb nyugati intézményt.
Az alkotmányjogász szerint a miniszterelnök mindig is tisztelte az erőt, és nagyon akarja a sikert. Külföldiek előtt egészen másképpen beszél, mint a hazai közönségnek. Ám most politikájának lényege részben a külföld elleni küzdelem, egy új társadalmi rendszer kialakítása. Amelyben sokszor meglehetősen szokatlan eszközökkel reméli érvényesíteni a magyar érdekeket: célzottan különadókat vet ki a külföldi érdekeltségekre, néhány évre tervezett bevételekkel valamint megtakarítások felélésével finanszírozza az adócsökkentéseket.
A régi tagállamok szokványos gyakorlata az elnökség idejére kötött belpolitikai fegyverszünet, az egész ország érdekében megtartott hazai béke. Ám ez csaknem lehetetlenség minálunk. A kormánytöbbség ebben a félévben kívánja elfogadni az új alkotmányt, és most indul a Fidesz az országot igencsak megosztó új politikája. A magyar társadalom tulajdonképpen Szent István kora óta akarlak-gyűlöllek viszonyban áll a Nyugattal. Hazánk teljesítményéhez képest módfelett kevésnek érzi a Nyugat támogatását. Fájdalmas sérelmi viszonyban van kívánsága tárgyával. Ám mélységes belső bizonytalanságában valójában roppantmód figyel a Nyugat véleményére. A sikeres miniszterelnökséghez Orbán Viktornak igencsak szüksége lesz a külföldön is eredményesnek gondolt uniós elnökségre. Ha csak fél esztendőre is, de Andrássy Gyula óta először ismét európai hatalmat képviselhet magyar vezető. Most majd Orbán Viktor híve és ellenfele egyformán láthatja: mit érhet el nemzetközi színpadon a magyar kormányfő – mondta Tölgyessy Péter az MR1 Kossuth Rádióban.
