Magyarország újabb szegénységi bizonyítványát állította ki a KSH

Magyarországon továbbra is lesújtóak a tinédzserkori gyermekszülés statisztikái. A kutatások szerint egyértelműen az alacsonyabb társadalmi státuszhoz kötődik a korai gyermekvállalás – írja a Népszava. Itthon ezer tinédzser lány közül évente körülbelül tizenhétnek születik gyermeke, miközben az uniós átlag hét körüli. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben a 15-19 éves korúak körében 16,7 ezrelék volt a szülők aránya. Vagyis ezer 15-19 éves fiatal közül 16,7 szült, ami 1,67 százaléknak felel meg. Ez a rendszerváltás utáni időszakhoz képest már kifejezetten jó adatnak számít, hiszen az évek alatt felére esett vissza a tinédzserkori szülések száma. Csakhogy egyes nyugati országokban ma 2-4 ezrelék ez a ráta, az uniós átlag pedig 7 ezrelék.

Nem roma kérdésről van szó, hanem a korai iskolaelhagyó gyerekekről 

Husz Ildikó demográfus, szociológus a Társadalomtudományi Intézet főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója hangsúlyozza, hogy ez nem roma kérdés. Mint mondta, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Kohorsz '18 vizsgálata szerint a fiatalon szülő anyák 29 százaléka vallotta magát romának, 55 százalék nem romának. A népszámlálásokból az is látszik, hogy a roma lányok túlnyomó többségének ma már nem tizenévesen születik az első gyereke. 

„Tehát nincs szoros összefüggés a fiatalkori gyermekvállalás és etnikai hovatartozás között”

– mondta Husz Ildikó.

A KSH adatai szerint a fiatalkorú várandósok 20 százaléka nem fejezte be az általános iskolát, 67 százalékuk pedig legfeljebb nyolc osztályt végzett. Kilenc százalékuk szakmunkás végzettségű, míg az érettségivel rendelkezők aránya csupán 5 százalék. Az érintett fiatalok zöme ( 79 százaléka) soha nem dolgozott, azok a 17-19 évesek, akik vállaltak már munkát, többségük betanított, segéd- vagy alkalmi fizikai munkásként helyezkedett el. A a fiatalkorú anyák 65 százaléka leszakadó térségekben, 84 százalékuk 20 ezer főnél kisebb településeken él. Az okokról szólva, a szakember úgy vélekedett, nem csupán arról van szó, hogy a leszakadó térségekben kevésbé hozzáférhetőek a fogamzásgátló módszerek, a szexuális edukáció.

„Sokan nem szándékoltan esnek teherbe, de a kutatások arra is rávilágítottak, hogy ezeknek az eseteknek a döntő többsége abortusszal végződött” – mondta Husz Ildikó, aki azzal folytatta:

A fiatal anyák nagy része szándékoltan vállal gyereket Magyarországon, aminek a hátterében gyakran a családi minta áll, még akkor is, ha ennek ma már nincs meg az a támogatottsága, mint korábban.

A leszakadt térségekben is elkezdett terjedni az a norma, hogy a fiatal maradjon fiatal, fejezze be az iskolát, éljen még egy kicsit. Viszont azzal tudással, eszközzel nem rendelkeznek, amivel az oktatásban tudják tartani gyereküket. Nem ismerik, mert nincs előttük példa rá, és az a támogató intézményrendszer sincs meg, ami segítené ebben a családokat. Magyarországon, a szülést követően a legtöbb fiatalkorú anyának legfeljebb 8 általános végzettsége van, ez pedig a későbbiekben befolyásolja a munkaerőpiaci helyzetét is.

„Vagyis itthon a korai iskolaelhagyás és a korai gyermekvállalás szorosan összefügg, míg más országokban ez ma már sokkal kevésbé jellemző” 

– mutatott rá a szociológus.

„Ráadásul míg máshol léteznek olyan programok, amelyekkel ezeket a fiatalokat sikeresen eljuttatják a középfokú végzettségig, nálunk ilyen nincs vagy nem eredményes”

– tette hozzá. 

Ezen a héten, szeptember 14. és 16. között ötödik alkalommal rendezi meg a Budapesti Demográfiai Csúcsot a kormány. Ez a rendezvény Magyarország egyik legnagyobb nemzetközi konferenciája, melyen idén Novák Katalin meghívására az olasz szélsőjobboldali Giorgia Meloni is részt vesz, mint előadó. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MAY / BSIP / BSIP via AFP)