Ébredezik az ellenzék: érvénytelen szavazásra buzdítanak a népszavazáson
Rekordmagas részvételre számít az ellenzék április 3-án, azonban szerintük bármi is lesz a népszavazás eredménye, nem lesz valódi következménye.
Népszavazás a választás árnyékában címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Republikon Intézet, melynek fő fókuszában a gyermekvédelminek nevezett törvény, illetve népszavazás állt. A politikusi vitán az Egységben Magyarországért részéről Kunhalmi Ágnes és Tordai Bence vett részt.
Eddig példátlan helyzetben találják majd magukat a választók április 3-án, ugyanis az országgyűlési választással egy időben népszavazást is tartanak. Kunhalmi Ágnes szerint ez egy furcsa helyzetet eredményezett, amivel látszólag a Fidesz sem tud mit kezdeni – a plakátokon kívül nincs érdemi kommunikáció erről a Fidesz részéről. A párbeszédes Tordai Bence kifejtette, hogy ez a családvédelminek nevezett népszavazás a Fidesz kisebbségi csoportok elleni kampányának egy újabb állomása. Véleménye szerint ugyanis évek óta a magukat megvédeni nem képes csoportokat támadja a kormány.
Arra a felvetésre, hogy épp egy Párbeszédes törvénymódosítás következtében van lehetősége a kormánypártoknak arra, hogy a választásokkal egyszerre tartsanak népszavazást, Tordai elmondta, ezt alapvetően a Fudan Egyetem elleni népszavazás céljából nyújtotta be Szabó Tímea. Az ellenzék kérdéseit pedig jogi nonszenszekre hivatkozva ellehetetlenítették, tette hozzá Tordai. Kunhalmi megjegyezte, hogy még ha a Fidesz fel is használta az ellenzék fegyverét, legalább 7 milliárdot spóroltak az országnak azzal, hogy egy napon tartják a voksolásokat. Hozzátette: népszavazás helyett tényleges gyermekvédelemre is költhetné ezt az összeget a kormány.
Az ellenzék részéről először foglalt állást egyértelműen a két politikus amellett, hogy mindenkit arra buzdítanak az április 3-i népszavazáson, hogy érvénytelenül szavazzanak. Kunhalmi azt is megjegyezte, hogy semmiképp ne hagyják üresen a lapot, mert az választási csaláshoz vezethet.
A két ellenzéki politikus között abban is egyetértés volt, hogy magas részvételre számítanak a 2022-es választásokon. Tordai Bence 70 százalék feletti részvételre számít mind a választáson, mind pedig a népszavazáson. Kunhalmi úgy gondolja, megugorható lesz a 2002-es választásokkor tapasztalt 71 százalék körüli részvétel is. Ugyanakkor hangsúlyozták, nagyjából mindegy is hogy milyen lesz a népszavazáson a részvétel, ugyanis a jogászok körében konszenzus van arról, hogy ha érvényes is lesz a szavazás, konkrét intézkedéseket nem fog maga után vonni.
Az MSZP társelnöke szerint erről ez idáig azért nem kommunikált nyíltan az ellenzék, mert nehéz a helyzetük. „Magas részvételre van szükségünk a kormányváltáshoz, ugyanakkor azt is akarjuk, hogy kevesen voksoljanak érvényesen a népszavazáson” – mondta, hozzátéve, hogy az ellenzéknek megint a vidéki szavazók meggyőzésével gyűlik meg leginkább a baja. Kunhalmi szerint ez 12 éve nem tud megoldódni, úgy sem, hogy mostanság a civilek is hatalmas szerepet vállalnak a szervezési munkálatokban.
Kormányra kerülésük esetén Kunhalmi Ágnes szerint az olyan intézkedéseket kéne priorizálni, mint a GYES és a GYED megemelése, vagy az áfacsökkentés kiterjesztése – amiket a kormány ignorál. Hozzátette: a gyermekek védelmének érdekében pedig a Gyermekunióba is be kellene lépni, amellyel uniós forrásokat is le lehetne hívni. Az MSZP társelnöke úgy fogalmazott,
a tanárok mellett az állami intézményrendszer és a komplett társadalom érzékenyítése is fontos lenne olyan témákban, mint a családon belüli erőszak, a másság elfogadása, vagy épp az iskolai bullying.
Tordai Bence ezzel szemben azt látja jelenleg, hogy a kormány rendészeti eszközökkel próbál rendet tenni az iskolákban. Véleménye szerint azonban az iskolaőrök alapvető feladatukat sem tudják ellátni – a pedagógusok védelmét –, ehelyett pedagógiai asszisztensek, iskolapszichológusok kellenének a közoktatásba, hogy kezeljék a társadalmilag érzékeny kérdéseket.
Arra a felvetésre, hogy 2010 előtt is volt probléma a fent említett kérdésekkel, Tordai elmondta, az Isztambuli egyezménybe csak 2014-be lépett be a kormány, később terelődött ezekre a témákra a figyelem. Hangsúlyozta, az áldozatvédelemnek kellene a fókuszban lennie, azonban Kunhalmi szerint inkább az látszik, hogy még a bíróságokon is megjelent az áldozathibáztatás. Ráadásul a második Orbán-kormánytól kezdve már a civilekkel való kötelező egyeztetés is elmaradt, és mára eljutottunk odáig, hogy már az érzékenyítés szó is kiveri a biztosítékot a Fidesznél, tette hozzá az MSZP-s politikus.
(Kiemelt kép: Tordai Bence és Kunhalmi Ágnes a Republikon Intézet által szervezett kerekasztal beszélgetés, Népszavazás a választás árnyékában címmel, Budapest, 2022. március 8-án. Fotó: Ladóczki Balázs / 168.hu)
