Ebadta világ
Magyarországon körülbelül kétmillió kutya él. Világelsők vagyunk abban, hogy nálunk a legtöbb az egy főre jutó ebek száma. Sokak szerint a magyarok jobban szeretik őket, mint honfitársaikat. Egyre több városlakó tart háziállatot, kedvenceit családtagnak tekinti. A kutyabarát társadalom fejlődése új trend itthon, egyben jövedelmező üzletág.
Az egyik nemzetközi kutyatápgyártó cég tavaly országos felmérést végeztetett nálunk. Kiderült, a hazai háztartások majdnem 50 százaléka kutyatartó. Ez a kétszerese az európai átlagnak. Csányi Vilmos etológus úgy tudja, a rendszerváltás óta megnégyszereződött a kutyák száma, s ez összefügg a kilencvenes években bekövetkezett társadalmi krízissel.
– Rengetegen kerültek akkoriban létbizonytalanságba, családok, barátságok estek szét. A kaotikus viszonyokban az emberek több szeretetre, biztonságra vágytak. És a leggyorsabb érzelmi segítséget egy kutyától lehet kapni.
A magyar társadalom súlyosan bizalomhiányos, ugyanakkor a kutyatartóktól gyakran hallani: négylábú barátaikban még sosem csalódtak. A városiasodás is hozzájárult az ebek szociális szerepváltásához. Az ELTE egy 2000-es kutatásában a válaszadók 49 százaléka jelölte házőrzőnek a kutyáját. Két évvel ezelőtt már csak 38 százalék. Vagyis a kutyák „humanizálódnak”, egyre több házi kedvenc válik családtaggá.
Dúll Andrea környezetpszichológus szerint a kutya evolúciós szempontból is különleges lény:
– Ő az egyetlen, aki megengedi az embernek, hogy ránézzen. Minden más állat ezt az agresszió jelének veszi, félrefordítja a fejét, elmenekül vagy támad. A kutya azonban bírja a szemkontaktust, ami kitüntetett szociális érzékenységre utal. Ezért képes akár társas kapcsolatokat is pótolni.
Sokféle lelki igényt elégíthet ki a kutya. Voltaképp olyan, mint egy kétéves gyerek, aki sosem nő fel, nem hagyja el a „szülőjét”. Persze olykor a legjobb kutyus is engedetlen, féltékeny, de a gazdi tekintélyét, hierarchiafölényét nem kérdőjelezi meg.
Dúll Andrea szerint pszichológiai alapja van annak, hogy a kutyák és a gazdák hasonlítani kezdenek egymásra. Ugyanis kölcsönösen formálják egymást. A kutyánkkal önmagunkról is kommunikálunk, és sok mindent elárul rólunk, milyen „társállatot” tartunk, hogyan bánunk vele. Akad, aki úgy kompenzálja félénkségét, hogy behemót ebet „tol maga elé”, más státusszimbólumként mutogatja a nemesi előnevekkel törzskönyvezett négylábút.
Nemcsak mi neveljük a kutyát, hanem ő is minket. A gyerekek testvérnek tekintik bundás játszópajtásukat, megtanulnak gondoskodni róla. A kutya gyakran szinte összetartja a családot. Rendszerességhez, egészséges életmódhoz szoktatja a vele élőket. Az amerikai szívgyógyászati társaság a múlt évben tette közzé, hogy a kutyatartóknál kisebb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mivel többet sétálnak friss levegőn. A stresszhatásokra is enyhébben reagálnak. Orvosilag bizonyított, a kutya-gazda interakcióban mindkettőjük szervezetében megnő a szeretethormonként ismert oxitocin. Másfelől a kutya megvédhet a nagyvárosi elmagányosodástól, depressziótól. A blökik szó szerint összehozzák az embereket. Nem számít, ki hány éves, mit csinál, milyen a világnézete: komoly barátságok születhetnek a városi kutyafuttatóknál.
Aki családtagként él a kutyájával, szeretne minél több időt vele tölteni, magával vinné üdülni, szállodákba, éttermekbe is. A kutyabarát társadalomnak Nyugaton hagyományai vannak, nálunk most kezd virágozni.
A Sziládi-Kovács házaspár – Hajnal és Tibor – két éve indította országos kutyabarát mozgalmát. A reklámmenedzser férj és ügyvéd felesége közös irodát nyitottak az Újlipótvárosban. Ott is mindig velük van Mamba, a Noé állatmenhelyről örökbe fogadott kutya. Amilyen nagy, olyan szelíd.
– Mindent miatta kezdtünk el, ő is alapítója a társaságunknak – mosolyog a fiatal pár.
Amikor magukhoz vették Mambát, megtapasztalták, mennyire korlátozottá válik az életük. A termetes állattal sok vendéglőbe, kávézóba be sem engedték őket. Alig találtak olyan hotelt, ahol vele is megszállhattak volna. Ezért is hozták létre a Kutyabarát.hu weboldalt, amely virtuális információs központ, emellett a kutyás társadalom egyik szervezője. Az érdeklődést jelzi, hogy amikor indultak, még csak 30 kutyabarát hely szerepelt a közösségi oldalon. Most már több mint 350. A helyeket főleg a gazdák ajánlják egymásnak a portálon. Sziládi-Kovács Tibor azt mondja: a kutyás kultúra terjesztéséért küzdenek, de a tudatos és felelős állattartás fontosságára is felhívják a figyelmet.
Idén először hirdették meg Az év kutyabarát helye-pályázatot. Több mint hatvanan jelentkeztek, s az internetes szavazáson sok ezren voksoltak. A győztesek oklevelekkel reklámozhatják: ők a legjobb hazai kutyabarátok. Marketingszempontból is sokat érő üzenet ez a cégeknek. Az új trend ugyanis jelentős üzleti haszonnal is járhat. Sziládi-Kovács Hajnal elismeri, a profilváltó szállodák elveszítik azokat a vendégeket, akik nem szeretik a kutyákat, csakhogy jóval nagyobb törzsközönséget nyernek. A kutyabarátok a legemocionálisabb célcsoport. Ha megszeretnek egy helyet, visszajárnak, hűséges törzsvendégek lesznek.
Tegyük hozzá: a gazdák általában nem fukarkodnak, ha kedvenceikről van szó. Igyekeznek a lehető legjobbat megadni nekik. A kényeztetés néhol határtalan. Az ölebnek a legdivatosabb ruhácskát veszik, luxusnyaralással kedveskednek neki. Bár még nem tartunk ott, mint Anglia vagy Amerika, ahol évek óta hatalmas biznisz a kutyamánia. A „cukiipar” ontja újdonságait a színes kutyakörömlakktól a világító, zenélő nyakörvekig. Egy 2006-os felmérés szerint az amerikai állattartók évente 40 milliárd dollárt költenek a kutyáikra, majdnem annyit, mint gyerekjátékokra. Az USA-ban és Nyugat-Európában is megnyíltak az ötcsillagos kutyahotelek és dog-wellnessek, ahol aromafürdőkkel várják az előkelő négylábúakat. Szobácskáikban állatfilmeket nézhetnek a tévében.
Az amerikanizálódás a hazai kutyás kultúrában is megjelent. A kint divatos sportágakat már itthon is űzik. Elterjedtek például a hazai dog-dancing versenyek: a kutya és gazdája szabadon választott zenés kűrt mutat be a zsűrinek. Kedvelt a kutyajóga is, ahol gazdik és blökik együtt ászanáznak. Nyugaton divat a házi kedvencekre biztosítást kötni. Már nálunk is lehet, ugyanis a Generali Biztosító elindította a Futrinka kisállat-biztosítást: balesetek és betegségek esetén fizet kutyák és cicák után. Ezt is egyre többen veszik igénybe.
A háziállatok „humanizálása” egy szinten túl már abszolút nem kutyabarát. A fogyasztói társadalom ártalmaitól szőrmók barátaink is szenvednek. Idehaza az ebek harminc százaléka már túlsúlyos. A civilizációs bajok következménye, hogy köztük is mind több a daganatos megbetegedés. Így aztán virágzik a honi gyógybiznisz: immunerősítőket online is rendelhetünk a kutyánknak – dobozonként 15 ezer forinttól.
És miközben terjed a kutyaluxus, legalább százezer kóbor eb bolyonghat az országban. A többségüket kidobták gazdáik. A kutyabarát mozgalom arra is figyelmeztet: az állatok kiszolgáltatott helyzetével nem szabad visszaélni. A kutya nem a szolgánk, nem is a „babaházunk” kelléke. Ám ha tényleg a társunknak tekintjük, örökre a legjobb barátunk lesz
