Dr. Mucsi képtelen ítélete
Az ügyészség kérte, a bíróság nem teljesítette. Dr. Mucsi Erika bírónő szerint ugyan szorongást kelthetett a helybeliekben a Szebb Jövőért Egyesület egyenruhás járőrözése (Gyöngyöspata, Hajdúhadháza, 2011.), de a „gyülekezés joga garantálja a nyilvános felvonulás jogát”. Az ügyészség törvénytelennek tartja a félelemkeltést és azt is, ha civilek rendfenntartással foglalkoznak, hiszen ez állami monopólium. A bírónő előbbit nem látta kellően bizonyítottnak, utóbbit pedig – helyenként és más szervezetek miatt – túlkapásnak minősítette, ezért hát nem oszlatott. A debreceni egyetem tanszékvezetőjével NEJ GYÖRGY beszélgetett.
- Az ítéletben a magyar lakosság nagy részéről, illetve a cigány származású, rendezett életvitelű családokról olvasok, mintha ez utóbbiak nem magyarok volnának. Aztán arról, hogy a cigányság nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem olyan életformaként, amely nem tiszteli az együttélési normákat, és hogy nem elhallgatható tény a cigány származásúak között az elkövetők aránya. Miféle arány, miféle faji alap? Szalonrasszizmus ez, vagy igazi?
– A Gyulai Törvényszék ítélete egy jól működő demokratikus társadalomban képtelenség volna, nálunk valóság. Az indokolás nem különbözik a mai rasszisták szólamaitól, elfogult és diszkriminatív.
– Egészséges lélekkel ez elfogadhatatlan, de hogy jogilag is az-e, csak a fellebbezés után derül ki.
– Ez az ítélet nem maradhat hatályban. Az indokolás túlmegy az ügyészi indítvány elutasításán, nemcsak azt próbálja igazolni, miért nincs kellő indok az egyesület feloszlatására, hanem azt is, hogy a szervezet hasznos közösségi tevékenységet végez. Úgymond felhívja a figyelmet a társadalmi feszültségekre és fellép a bűnözés ellen.
– A bíró is azt mondja, amit sokan mások: tegyen már végre rendet valaki! Ha nem a rendőrség, akkor más. És bár elismeri, hogy 2011 tavaszán a két településen „kritikussá vált a közbiztonság és a közhangulat”, de hozzáteszi: a korábban aktív bűnözői kör háttérbe szorult, a „túlkapó” megnyilvánulások nem voltak azonosíthatóak. Erős önigazolás, nem?
– Erre mondtam, hogy más irányt vett az ítélet, mint a feloszlatásra tett indítvány: a bíró szerint a Szebb Jövőért hozzájárult a helyi viszonyok normalizálásához.
– Az ítélet eleje hosszas társadalompolitikai elemzés a rendszerváltás óta kialakult feszültségekről, a mélyszegénységről, a szociális pusztulásról. Mit keres a szociológiai háttér egy ítéletben?
– Önmagában ez nem aggályos, hiszen az ítéletek nem laboratóriumban, matematikai képletek alapján készülnek, hanem konkrét társadalmi jelenségekre reflektálnak. Más itt a probléma. Magyarországon tilos a „rendfenntartó” masírozás és járőrözés, ítéleteket is hoztak már róla. Ebben az ügyben mégsem volt következménye, sőt a bíró a gyülekezési jog részének minősítette az egyesület tagjainak közterületi „sétálását”. Nem látta igazoltnak, hogy a Szebb Jövőért tevékenysége megfélemlítő; sérti sokak jogait, szabadságát.
– Az egyesületnek több a joga, mint a lakóknak. Nem túlzás ez?
– A bíró szerint az egyesület tevékenysége a véleménynyilvánítási szabadság része. Ez teljesen ellentétes a Magyar Gárda feloszlatásáról hozott ítélőtáblai döntéssel, amelyet a strasbourgi bíróság is elfogadott. A gyulai bíróságnak ezt a tesztet kellett volna alkalmaznia. Amit az ilyen szervezetek művelnek, annak semmi köze a szabadságjogok gyakorlásához.
(A teljes írás a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)
