Dr. Flick, a vadász
Heltai András dr. Friedrich Karl Flickről és édesapjáról szóló, Aki megvette a köztársaságot (15. szám) című írásához szeretnék kiegészítést fűzni.
Flick nemcsak oroszlánra vadászott, hanem beírta nevét a hazai vadászat történetébe is. Majd harminc évig járt Magyarországra vaddisznóra vadászni, főleg a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdasághoz (ma Vadex Zrt.). Az erdőgazdaságnál 27 év alatt negyvennégy napot vadászott, és társaival 3145 disznót lőttek. Tizenkilenc éven át még hazai rekorder is volt, ugyanis ő ejtette el abban az időben a leghosszabb agyarú (28,10 cm) kant. Flick vadásztársai között számos politikus (Franz Josef Strauss) és más befolyásos üzletember is megfordult a hazai berkekben, átélt és elmesélt élményei hatására sok más vadász is eljött Magyarországra. Az akkori vezetés még azt is megengedte Flicknek, hogy a párt- és állami vezetőkből álló Egyetértés Vadásztársaság számára fenntartott területen vendégeivel fácánra mehessen.
Vadászként végtelen egyszerű, az etikát, a fegyverhasználati szabályokat betartó puskás volt, a legkisebb élménynek is úgy tudott örülni, mint egy rekordnak. Szerette az állandóságot, a megszokott személyzetet, az erdőgazdasághoz is úgy jött vadászni, hogy vadászmestere ismerte a cég vadászati vezetőjét, és amikor itt járt, csaknem húsz évig ugyanaz a személy kísérte.
Az első években Székesfehérvár egyik szállodájának két szintjét bérelte ki, a nagyszámú testőrgárdán kívül ugyanis orvos, titkár, szakács is jött vele. A későbbi években egyre nagyobb bizalommal volt a gazdaság iránt, és attól kezdve Flick már a szigorú testőrkordon által védett vadászházban szállt meg. Emberként barátságos volt, de tartott a terroristáktól (túl sokszor fenyegették meg) és a skriblerektől. A vadászházakban sokkal felszabadultabban viselkedett, mint a hétköznapi életben, szerette a magyaros ételeket és borokat. Sok tízmillió forinttal gyarapította az ország bevételeit, személye felért egy idegenforgalmi reklámmal. Vadászatain gyűjtött trófeái, emlékei, fotói az ausztriai birtokán lévő múzeumban tekinthetők meg.
Szabó Imre
vadászattörténész