Döntött a Kúria: ki kell adni az MNB-alapítványok költéseit

Szerda délelőtt helyben hagyta a másodfokú ítéletet a Kúria az MNB-alapítványok és Csabai Károly újságíró perében, vagyis nincs mese, az alapítványoknak ki kell adniuk rejtegetett adataikat.

2016. március 30., 11:28

Az MNB és alapítványainak gazdálkodása ügyében több különböző per is folyik párhuzamosan, ez volt közülük az első, amely eljutott a legfelsőbb bíróságig. Így, bár a mostani ítélet csak Csabai adatigényléseire vonatkozik, könnyen precedensértékűnek bizonyulhat a többi ügyre nézve is.

A pert azért indították, mert a jegybank három alapítványa közérdekű adatigénylésre nem adta ki az általa kiírt pályázatok részleteit – írja az Index.

A Kúria szerdai döntésében teljes egészében helyben hagyta a másodfokú bíróság ítéletét, vagyis mindkét felülvizsgálati kérelmet elutasította. Indoklásukban kiemelték, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog kiemelt alkotmányos védelmet élvez, és hogy a közfeladatot ellátó szerv fogalmát tágabban kell értelmezni annál, ahogy azt a jegybank szeretné.

Az alapítványok az ítélet szerint minden kétséget kizáróan közfeladatot látnak el attól függetlenül, hogy milyen intézményi formában működnek, így az, hogy magánjogi szempontból elkülönülnek a jegybanktól, még nem jelentheti, hogy ne lennének elszámoltathatók.

A legfelsőbb bíróság egyértelműen kimondta, hogy a közpénz nem veszíti el közpénzjellegét, amikor alapítványi kezelésbe kerül.